Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)
1923-05-15 / 4. szám
4. szám PHILATELIA 5 oldal hogy Biró Marcel is mondja, Payer pedig be is igazolta. Hogy az 1887 óta használt finom, alig látható sarokháromszögekkel vésett lemezeken már rendszertelen a javítás, ezt meg arra magyarázom, hogy a lemezek valószínűleg gyengébbek voltak, gyorsabban romlottak s a javításokat nem a mester vésnökök eszközölték, hanem a kontár segédmunkások, akik csak bele- karcolgattak a kopasz helyekbe s azokat akár hányszor ki sem töltötték, úgy hogy a javított helyek körül sokszor egész csupasz udvarok maradtak. Ennek a rendszertelenségnek lett azután az eredménye az, hogy a vésett javításoknak ebben a csoportjában nincsenek rendes fő- és altípusok. Jóformán mind egymástól eltérő, külön főtipust képez, még akkor is, ha véletlenül ugyanazon a helyen javították az illető bélyegeket. Mindezek után azt hiszem, hogy az eddigi tanulmányaink után csak most érkeztünk el a | vésett javítások összegyűjtéséhez \ és csak ha tudjuk, hogy mennyi és milyen javítások vannak, csak azután foghatunk hozzá azoknak a részletesebb ismertetéséhez. Attól azonban még nagyon messze vagyunk, hogy a vésett javításokról kimerítő és kielégítő eredményeket hozhassunk nyilvánosságra. A mai drágaság pedig ezt az időpontot, még távolabbra vitte előlünk, mert illusztrációkat nem adhatunk mostanában. E nélkül pedig a vésett javítások összességének az ismertetése meddő lenne. Négy ilyen szelvény beküldője válaszportó el- lenében szép bélyegajándékot kap. ___ Moder n bélyegek Klasszikus bélyeg van, modern bélyeg lesz. Filatéliai fogalmaink szerint valódi „klaszikus“ bélyegnek nemcsak a régi, de a „régi — szép“ bélyegeket tartjuk, azokat a művészi értékű kisgrafikai produktumokat, melyek az ötvenes és hatvanas évek filatéliai korszakát oly jellegzetessé teszik. Akkor született meg a bélyeg. A posta ép annyira előkelő és kiváltságos intézmény volt, mint amennyire hosszú időn keresztül igénybevevői is csak nemesek, gazdag polgárok és tanult emberek voltak. Természetesnek találhatjuk, hogy az „előkelő“ posták szép bélyegeket is igényeltek, annál is inkább, mert abban az időben a grófi postamesterek valóban bemutatták a készülő bélyegeket a fejedelmeknek és kirá- rályoknak s a művészi bélyegekkel külön is akartak kedveskedni az udvaroknak. A forgalom akkortájt persze még minimális volt, Legalább is a mai méretekhez képest nevetségesen kicsiny.- (Newyork napi postaforgalma 20 millió!) igy az igényelt kismennyiségü bélyegeket a költséges előállitás dacára is ellehetett készíttetni, mert mint emlitettük a kiváltságosak használták csak a postát s nekik futotta a drága postaköltségre. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a posta vonalak igen költséges fenntartása mellett lényegesen jött tekintetbe a postabélyegek drága előállítása is Az 50. és 60-as évek bélyegei művészi szempontból ma is megállják a kritikát. Csak egy pillantást kell vetnünk a Szicíliákra, szach- senekre, belgákra preusenekre, angolokra, amerikaiakra, 'magyarokra (1871-72, a magyar bélyegek klasszikus kora) spanyolokra és a többi klasszikus bélyegre s
