Petőfi tanulmányok / 328-as doboz
Társaságban Antal Géza szék a Petőit Vasárnap délelŐlfc-ítüolvasó ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémián a Petőfi- Társaság. Pékár Gyula elnökölt az ülésen, amelynek érdekessége Antal Géza dr. református püspök tiszteleti tag. „A fenségesről“ című székfoglaló értekezése volt. Antal Géza dr. régi szokáshoz híren a székfoglaló előtt megemlékezett arról, akinek helyébe megválasztották, Rákosi Jenőről. Méltatta Rákosi Jenő irodalomtörténeti jelentőségét, írói és publicisztikai pályafutását, s hangoztatta, hogy Rákosi Jenő volt az, aki hazaszeretetre tanított mindenkit. A bevezető beszéd után felolvasta értekezését. Ismertette Burke és Kant meghatározását a fenséges fogalmáról, vitázott a két filozófus felfogásával, majd a maga nézetét ismertette. Többek közt Sgy izéit: ' •— A fenséges érzése könnyen vegyülhet más, nem esztétikai érzésekkel. Fenségesről beszélünk az etika terén éppen úgy, amint fenségesről szólhatunk a vallásbölcsészet terén. Természetesen mind a két esetben rokon ez az esztétikai fenségessel, de mégis más az az érzés, amelyet az erkölcsi fenséges mint ilyen gyakorol reánk és ismét más az az érzés, amelyet a tér és idő korlátái alá nem vetett és az erkölcsi tulajdonságok teljességével bíró Isten fogalmával szemben erezünk. Ott, ahol erkölcsi eszményekről van szó, amelyek eredetüket nem a mi végességünkből veszik, s amelyek éppen ezért nem is korlátozhatók az emberi földi, élet korlátái közé, hanem túl- inennek azon. ezek az erkölcsi eszmények, mint. fenségesek hatnak reánk, de többé nem xs esztétikai fenséges érzetét keltik bennünk, hanem az etikai eszmény előtt meghódolás és az etikai eszmény megvalósítása után való vágy érzetét, amely természetesen egészen más, mint a természeti fenséges által bennünk kiváltott esztétikai érzés. — A fenséges még egy harmadik cszmocso- porttal is párosulhat, amikor mi mindannak, amit a természetben hatalmasnak, nagynak látunk, ^ amit. tudatunkkal a végtelenség világában emelünk, s mindannak, amit erkölcsileg eszménynek tekintünk, a közös alapokéra igyekszünk vissza vinni, arra az okra, ajmel-y uralkodik a természeti és erkölcsi erők felett egyaránt, s amelytől függ a természeti és erkölcsi világban minden. Ez a létezésnek és történéseknek legfőbb alapoka, nevezzük azt ab- szolutumuak, vagy Istennek, egy új érzetét Váltja ki a fenségesnek belőlünk, a vallás érzetét, mely az alázatosság mellett megadja az •embernek a vigasztaló, fölemelő, felmagasztofcítA XPf ....aÍ « «... «t.... .. 7__ * * 11 Sntó érzetet. Ez az érzet nem olyan közvetlen, taint a fenségesnek esztétikai érzete, nem is •olyan könnyen magyarázható, mint az erkölcsi •eszmény által felébresztett etikai fenséges érizet, de mind a kettő által táplálva, mind a kettőnél hatalmasabb, úgyhogy az ember a fenséges vallásos érzetében érzi leginkább, hogy en- mek. a világegyetemnek egy kicsiny korlátolt •erőkkel felruházott tagja ugyan, de korlátoltsága megszűnik, ha lelkileg egyesül azzal, aki Pem áll a tér és idő korlátái alatt. A tudós püspök felolvasását'nagy taps követte, majd Pelcár Gyula intézett tagavató beszédet Antal Gézához s többek közt így szélt: •— Ma a poézis átnyúl a tudományba, az irodalom a művészetbe, a költő tudós"és művész, az író filozófus, történész tud lenni, egy (személyben. Ez a sok új érdeklődési felületre való esiszolódása a modem tehetségnek; ott van például Wells és Romain Roland is. Ilyen sokoldalú tehetség Antal Géza is, akitől semmi •emberién igaz, szép és jó nem idegen. Foglalkozott a püspök eddigi pályafutásával, ismertette érdemeit, az összeomlás utáni külföldi értékes sikereit, majd így folytatta: — Ki az, aki nélkül nemes életed képe uem lenne teljes, aki lelked kulcsa, akivel együtt a fenső.bb harmónia oly kiváltságos egysége voltatok ti ketten.1 A maga nemében olyan egyetlenül szép magyar szó: feleség. Istenben boldogult, fenkölt hitvesed, a nagyhírű holland írónő, Opzoamer Kornélia, ki Wallis A .S. C. név alatt írta be nevét a holland irodalomtörténet halhatatlanjai közé. Ezután ismertette Antal Gézáné írói működését s megemlékezett arról, hogy Opzoomer Kornélia számos magyar munkát [ordított holland nyelvre. — Kettőtöket ünnepiünk ma itt, — fejezte te beszédét — benned az író és magyar cselekvő humanista apostolt, elhunyt feleségedben pedig Petőfi tolmácsolóját és Wesse-! lányi poétáját. Abból a babéiból, melyet ina nyújtunk neked, pár szál hadd szálljon el messze nyugatra, a rotterdami sírboltra. A tagavató beszédre Antal Géza meghaiot- tan válaszolt és ünneplés fogadalmat tett, hogy igyekezni fog Petőfi szelleméten és bnB« H, zaja érdekében mindent megtenni. Ezután Feleky Sándor felolvasta Én az maradtam, A rozsdás eke, Egy gyermeknek, A kolozsvári harang, Dalaim, A postás, Három sír, Fekete rózsa és Haza megyünk című költeményeit, melyeket hosszasan megtapsoltat. Bónyi Adorján. Furcsa házasság című' érdekes novelláját mutatta te, végül Bán Aladár Slalte Károly lív költő Lívek Himnusza című versének magyar fordítását olvasta föl. A lív nép ma csak 2000 főből áll s ez a Himnusz a fennmaradás akaratának éneke. Ezután bemutatta Larin Kyösti finn költőnek' a Petőfi Társaság kültagjának Himnusz a magyar nemzethez című és Járvent ans Arvid finn költőnek Üdvözlet a puszta népéhez című költeményét, melyet a finn író hosszabb alföldi tartózkodása után írt. Az előadások előtt Lam-pérth Géza főtitkár terjesztette, elő jelentését, amelyben a Társaságnak a nagykőrösi irodalmi ünnepen való részvételéről, a clevelandi könyvtárban felállított Petőfi-szoborról, Arad, Csanád, To- rontál vármegyéknek a Társaság számára megszavazott adományáról számolt be. Lampérth Gézát melegen üdvözölte Pékár Gyula elnök abból az alkalomból, bogy az Egri Gárdonyi Társaság tiszteleti tagjává választotta.
