Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 33-as doboz

Petőfi-könyvtár. Ennek a derék ezélzatú s eddig megjelent füzeteiben meglehetős egyenetlen értékű vállalatnak, melynek jövedelméből részesedik a Petőli-ház is, most újabb két füzete jelent meg. Az egyik Gyulai Pálnak az ötvenes években irt tanul­mánya: Petőfi és lyrai költészetünk. Nagyon jó gondolat volt a vállalat szerkesztőitől, hogy ezt a munkát fölvette sorozatába s így terjeszti a széle­sebb körű közönség között, nemcsak azért, mert ez a Petőfi-irodalom legfontosabb standard work-'] a, Petőfi nagyságának és jelentőségének első s a fődolgokban ma is általános érvényű megállapítása, hanem azért is, mert példát ad arra, hogy mikép kell Petőfihez hozzányúlni azoknak, a kik újabban mind nagyobb számmal tolonganak a költő alakja körül s azt hiszik, el lehet leplezni a kritikai belátás hiányát lelkesedést mímelő frázisokkal, a megértés hiányát erőltetett belemagyarázásokkal, az eszmék hiányát puffogó rethorikával. S tanulhatna Gyulai tanulmányából, a vállalat másik új füzetének szer­zője, Barabás Abel is, a ki Petőfi Felhők cziklusá- nak magyarázására vállalkozik, óriási erőfeszítése­ket tesz, hogy a tárgygyal megbirkózzék, mázsás sulyokkal dobálózik, de bizony fejtegetéseinek olva­sása közben hamar rájövünk, hogy erőlködései barokk kariatid-erőlködések, mázsás súlyai belül üresek, — egész apparátusa mélyen alatta marad tárgyának. Az a mesterkélt mód, a hogy a Felhőket Petőfi lelki életébe bele akarja illeszteni, csak arra mutat, hogy ezt a lelket megérteni, de csak meg­közelíteni sem birta. Ezzel szemben nem nyom semmit, hogy lépten nyomon bemutatja hódolatát a költőnek. Nem szivesen nézzük a Petőfi-kultusz irodalmának ilyen hajtásait, a melyek csak arra jók, hogy a jóhiszemű közönség képzeletében Petőfit — a kinél emberibb költőnk soha sem volt — egy állandóan lírai pózban álló operai tenoristává hal­ványítsák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom