Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 17-es doboz

1. Megnyitó beszéd, tartotta Zajzon Dénes, tanitóké- pezdei igazgató. 2. Kölcsey Himnusza, énekelte a tanitóképezde énekkara. 3. Ünnepi beszéd Petőfi emlékezete felett, mondotta Szivák János Iván, gimnáziumi tanár. 4. Honfidal, Petőfitől, énekelte a képezdei énekkar. 5. Szülőföldemen, Petőfitől, szavalta Mibálovics Alajos gimn. tanár. 6. Szózat, énekelte a képezdei énekkar. A nagy számú közönség élvezettel hallgatta a szabatosan előadott énekeket, a helyi vonatkozású, érzéssel előadott szavalatot, s a hatásos diszbeszédnek kiválólag azon passzusát, hol a szónok következőképen beszélt: »Költő légköre nem a boldogság, ő legszebb költeményeit szive vérével írja, ezért oly szép, oly tökéletes, oly igazán költői a Petőfi élete, oly tökéletes, hogy ha önmagának állott volna hatalmában önnön életét megalkotnia, akkor sem tehette volna tökéletesebbé ! Sors választottja volt, mely abban is megkülönbözteté másoktól, hogy homályba takarta életét, az ő életét, kinek fényes szelleme az egész világot beragyogá. Nem tudjuk biztosan, hol született. Vitatkozni lehet, eltagadni saját szavait: »Ez a város születésem helye« nem lehet. S e szavakat Félegyházán önmaga irta. Különben legyen a dolog bármiként, nem vagy-e büszke reá én városom, hogy őt, a magyar név büszkeségét, te nevelted ? Nem vagy-e ezerszer büszkébb, mint ő volt arra, hogy nemcsak magyarnak, hanem kunnak is vallhatta magát ? 0 büszke volt reád és vájjon lehet-e szebb hála, mint az övé, ki dalaiban halhatlanitá a szép Kiskunságot?« Este Miklőssy társulata díszelőadásban a »Ealu rosszát« játszotta, válogatott közönség részvétele mellett. Az előadást szép előkép, Petőfi megkoszorúzása zárta be.

c/a ‘ . /<?

33 A *