Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 17-es doboz

Koszorú. A Petőfi-társaság havi közlönye. 1881. szeptemberi füzet. N é v y László érdekes irodalom- történeti elmefuttatásban szól »Dédanyáink olvasmá- nyai«-ról; ezúttal csak két regényt mutat be, Mé­száros Ignácz Kartigámját, mely a múlt század vé­gén aránylag rövid idő alatt három kiadást ért s mint legújabban kiderítették, egy német munka átdolgo­zása és Szigvartot, melyet Barczafalvy Szabó Dávid 1787-ben forditott szintén németből magyarra. Ezen kívül Rudnyánszky Gyula egy forditott verse, Yértesy Arnold és Karczag Vilmos beszélyei, Prankenburg Adolf rövid humoros közleménye, továbbá két adalék Petőfi életéből, 0 d r y Lehel ismert művészünk életrajzi vázlata — a füzetet a ki­tűnő művész arczképe disziti — s irodalmi szemle van a füzetben. A Petőfi-adalékok közül említést érde­mel egy vers, mely a szabadságharczban Petőfi ellen íratott. Midőn a költő az akkori viharos na­pokban folyton forradalmi szellemű dalokat tett köz­zé, főleg A királyokhoz czimü versének megjelenése után, a monarchikus hajlamú közvéleményben vissza­hatás támadt ez irány ellen. Az említett versre csak­hamar Debreczenben Honfi szózat czimü felelet je­lent meg, mely alá ez van írva: Mező Dániel hajdú­böszörményi nemzetőr és társai. A vers elég rossz, inkább rímbe szedett vezérczikk, mint költemény. Az »éretlen* Petőfi ellen a nemzet loyális érzelmeit hangsúlyozza, s a következő rémséges strófával vég­ződik ; Megkonduland hütelen ! fölötted Mit megingatsz, a halálharang ; Egy hfl nemzet ennyi sérelemről Hozzá illő büntetést adand. Addig millió magyar szivében Borzadást szül átkos éneked, S kebleikben hon s király szerelme, Föllobog, mi téged eltemet. 7ea4~' UK) - Ki elf ZYZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom