Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 7-es doboz
Bécsi tárca. (A zeneellenes városi atyák. — Zenekiállitás. — Hangversenyek. — A Goethe-szobor tervezetei. — Készülő Petőfi-kép.) v Becs egyik festőműtermében magyar költő is kap emléket. Nagyobb méretű Petőfi-képen dolgozik Becs egy jeles festőművésze, mint ezt G-lücksmann bécsi iró a Petőfiről tartott előadásában már tudatta is hallgatóságával. A kép vázlata messzeterjedő csatamezőt mutat, nem Verescsagin borzasztó naturalizmusával, hanem olyat, melyen a rémitő komorságot csak nehány áldozat tárja elénk. A harc mezejét gyöngéd köd takarja, mely a távolban mindinkább sűrűbbé válik. Az előtérben oszlik e köd s a csoporton, mely ott a szemlélő elé tárul, sajátságos, szivreható bú ömlik el. Egy katona holtteste előtt állunk. Még most is görcsösen tartja ez a véres kardot s a megtört szemet a lelkesültség fénye világítja körül. A szabadság áldozata mellett a bánatos arcú géniusz hajol, mintha magával akarná vinni az örök világosság s az örök béke légkörébe. Az egész környezet a helyzet és kor ihlettségét érzi, még a holttesteket körülrepdeső hollók is kerülik e helyet. Maga a természet mintegy gyászruhát öltött s csak itt-ott tör elé a felhők alól egy-egy napsugár s titokteljes félhomály veszi körül a csoportot. E kép, mely a magyar nemzet bánatát Petőfi holtteste fölött mutatja, a Petőfi-kultusz egyik nemes terméke lesz. Nem tényt fest a képiró, mert a költőt nem látta senki elesni s holttestét nem vették körül olyanok, a kik őt ismerték, — de a bánat kifejezésében igazat fest. Somogyi Ignác. &TT^f* Hiú:r~Oz . Zz . xxr// (Lrf. yv tx. £ *
