Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 7-es doboz
v o v hftrátftkiak'-wowóboM. A füzet közepén Szinnyei József »Ontológia az iskolában« cim alatt panaszkodik és védekezik. O ugyanis különben jelesnek ismert és elismert nyelvtanában, ez iskolai tankönyvben, fölvette a »Nyelvőr« által hibás képzésüeknek nyilvánított ama szavakat is, mint a melyeknek használata helytelen. Vannak-e sorozatban olyan fülsértő szavak, mint a »vigarda«, »kóroda«, melyeknek kiküszöbölése tűzzel, vassal is óhajtandó. De vannak közkeletűek is,mint a »beszély«,»tanácsnok«,»segély«, »viszály«, melyek az irodalomban és közéletben sokkal mélyebb gyökeret vertek, semhogy kitépésök sikerülhetne s kárral ne járna. Ballagi Mór felszólalt az akadémiában, hogy a nyelvújításra vonatkozó túlságos tanokat az iskolai tankönyvekből ki kellene hagyni. Egy tanügyi enquéte el is határozta, hogy a nyelvújításra és az ortológiára vonatkozó kritizálá- sok az iskolai magyar nyelvtanokból kitörlendők. Ez ítélettel szemben Szinnyei József védi a maga igazát, hivatkozik a közoktatási tanács utasítására, mely a nyelvtisztaság érdekét is a tanár szivére köté, s ekkép az Ítéletet nem tartja helyén valónak. Mi nagyon helyesnek tartjuk, még pedig, hogy csak a ránk tartozó legfőbb okot említsük, irodalmi szempontból. A tanulók hallják irodalomtörténeti tanáruktól, hogy olvassák Aranyt, Petőfit, Kölcseyt, mint a magyar nyelvnek igazi művészeit. Olvassák tehát s megtalálják bennök a »segély«, és »viszály« szókat elégszer, melyeket pedig a Szinnyei nyelvtanában a nyelvtisztaság elleni helytelen vétségeknek tanultak. Már most mi fogalmuk lesz a mi nagy nyelvművészeinkről, kik tankönyvük szerint nyelv elleni helytelenségekben leledzenek. Az »utasitás«-ban foglalt nyelvtisztaság bizonyára nem az életben és irodalomban elterjedt főnevekre, hanem a stil magyarosságára, a helyes szófűzésre és a szórendre vonatkozik. Ez irányban kell elkövetni mindent, nem pedig a főnevek egérfarkába kapaszkodni. A -»jsyalaü»«' latwwti t, s « t ' fin/. ■ 7P/Ű XWl écrf- új ■ 7*9 * * TTtX^ 6- C á. r YY <rí