Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 3-as doboz

— (A Petőfi-tinuep második halottja.) Erősen tűzött le a nap a Petőfi-térre, a hol ünneplő sokaság hódolt a nagy költő emlékének. Közel a szoborhoz, a szabad­ságharc dicső tanainak föntartott helyen, egy fehérhaju ember szorongott a folyton hullámzó tömegben. Az ünnepi szónokok már az emelvény mellett várakoztak az ünnep kezdetére, a mikor egyszerre szárnyra kelt a hír: — Jönnek a negyvennyolcas honvé­Szép sorjában, mint csatákban kipró­bált katonák, jöttek a veterán hősök, ki épen, ki bénán, de valamennyi szembe nézett büszkén Petőfi ércalakjával, akit láttak egykoron husból-vérből, kaiddal ke­zében a. harcmezőn. Valami fönséges volt az öreg honvédek fölvonulásában, minden­kit mélyen megindított a rokkant vitézek százada. Az a fehérhaju ember, aki a szobor közeléből nézte bajtársainak ér- kezesét, hirtelen szivéhez kapott s ösz- szerogyott. A baleset néhány percre meg­zavarta az ünnep rendjét. Az eszmélet­len embert elvitték hozzátartozói a Kötő-utca 10. számú házába, az­után annak rendje és módja sze­rint végbement a lélekemelő ünnep. Azalatt pedig egy aggastyán vívódott a halállal közel az ünnep helyéhez: idősb Ehmann Alajos. Kömivesmester volt s bár nyelvre németajkú, mint honvédőr- mester vágigküzdötte a szabadságharcot. A nagybeteg napokig viaskodott a ha­lállal s tegnap délután háromnegyed hat órakor halt meg. Nagy család siratja. Holnap délután három órakor temetik ej^< dek! 0*9 ■ &

Next

/
Oldalképek
Tartalom