Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 2-es doboz
X Petőfi cenzora. Azon a címen, hogy Petőfi müveinek cenzora volt, belejutott az irodalomtörténetbe Reseta János, a pesti egyetemnek egykori tanára. Hogy Peseta iró is volt, azt talán senki sem tudta ebben az országban, csak a minden magyar Írók számon tartója, Szinnyei József. A Magyar írók most megjelent 97-ik füzetében Szinnyei ezt Írja Pesetáról: Reseta János, bölcseleti doktor, egyetemi tanár, született 1776 junius 8. Székesfej érvárt polgári szülőktől; első neveltetését szülői körében nyerte s középiskolai tanulmányait befejezvén, teljesen a tudománynak, honának óhajtó áldozni magát; a bölcseletet tanulmányozta, annak doktora, majd később a Waldstein gróf fiuk nevelője lett. 1830. augusztusában a pesti egyetemen a német nyelv é3 irodalom tanárává neveztetett ki. Ezen állásában maradt 1849 őszig, a mikor nyugalomba vonult és helyére az egyetemi tanács Majer Istvánt választotta. Mint egyetemi tanár egyszersmind királyi könyvvizsgáló volt, mely tisztét, a mily lelkiismeretesen, éppen oly kimélettel teljesítette. Széchenyi István gróf Politikai programtöredékek cimü röpirata tartalmát az ellenzék irányában igen élesnek ítélte s azért azt átallá sajtó alá bocsátani; erre Széchenyi István gróf 1847 január 16-án ezt irta a cenzornak: „magamra vállalom a felelősséget az Imprimatúráért“. R. gróf Széchenyi István naplója szerint „megpuhult“ és a röpirat kiadását megengedte. 1848-ban a szabadság proklamálásakor őtet a szilajabb elem megtámadta; azonban tisztességes voltáért nem kisebb ember, mint Petőfi, erélyesen védelmezte, pedig ha valaki, úgy Petőfi elég munkát, fejtörést, gondot okozott neki. Nem alapított családot, hogy annál inkább élhessen hazájának, Horvát Istvánnak testi-lelki barátja volt, ki fia gyámjául is Pesetát kérte föl. 1859. junius 15-én irta végrendeletét, melyben 26.200 forintot hagyott a magyar tudományos akadémiának, 10.000 forintot a székesfejérvári kórháznak és másik 10.000 forintot a székesfejérvári szemináriumnak stb. Meghalt 1862. márc. 5-én Pesten 86-ik évében. — Munkája: Egész esztendőbeli evangéliumok és azoknak magyarázattyaik Leonhard apát ur után magyarul. Buda, 1821.
