Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 2-es doboz
TUDOMÁNYOS VILÁG. Hazai llteratura. (Szépirodalmi újdonságok.) Nemrég Petőfi lyrai költeményeivel ismerkedtünk meg Azóta két újabb füzetet vettünk tőle: „János vitéz,“ népmese (184-5. Kiadta Vahot Imre) és „Cypruslombok Etelke sírjáról“ (Pest, Beimel bet. 1845). Imezekben, egy pár egyszerű szép dal kivételével, nem találjuk fel Petőfi tiszta conceplusait, tiszta formáit, sőt valamit, mi az invita Minervához hasonlít. Ellenben az első egészen test az ö testéből, vér azö életfris véréből. Tün- déres népi mese, nem való a hosszuképü komoly bölcseknek, kiknek gyermekjáték, mi nem az aristotelesi logika formái közt gondoltalolt; de ki elég romlatlan fogékonyságu, hogy a természet és emberiség törvényeinek e gyermekded felfogásában kedvet leljen, olvassa János vitézt, ki leszen elégítve. Talált gyermek, gátolt szerelem, bujdosás, haramiák, csodás hadviselés, elragadott királylyány, griíTmadár, operen- czia, óriásország, boszorka, tündérsziget ’s több olly elem, mellyböl a természethez sokkal közelebb álló nép szövi tarka regéit, bánya volt, szépségek bányája, János vitéz költőjének, miket költői érdekű, változatos, mulattató és megillető egész- szé tudott felhasználni. A compositio tisztaságán kívül a költemény morális jelentékességét is helyeselve kell említenünk ; e nemességet hőse tartásában, ’s a poétái igazság a mese minden részeseinek kiosztását. A népi jellemet, őszintén valljuk, gondolatban, érzésmódban, képekben ’s kifejezésben illy tisztán, minden idegen járulék nélkül, visszatükrözve egy hosszabb magyar költemény sem tünteti elő. Könnyűsége nyelvi és tárgyi előadásban ritka , ’s ez őt még eddig lefedezésre nem csábította ; csak rím dolgában óhajtanék azt a szigort kifejtve látni, melly keresettség színe nélkül teszen eleget a mai kor követelésének. A népit csak szépségeiben kell követni, nem gyöngéiben is. — wy«) ZZ />T .