Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

B. H. Gömbös Gyula miniszterelnöknek átadták a Hangya-érmet u Bűn és bűnhödés Bemutató a Rádius-színházban Ha valamikor valaki megírja majd a hangosfilm első öt évének, a Sturm und Drang-korszaknak a történetét, amikor a Világ minden részében rendezők, írók, szí­nészek keresték a hangosfilmre alkalmas témákat, a hangosfilm legjobb kifejezési eszközeit és mindent, ami a hangosfilmet művészetté teheti és teszi, akkor feltétle­nül meg kell majd írnia, hogy a keresés közben a francia filmművészek közelítették meg legjobban az igazi lelki dráma meg­örökítésének megoldását. Kevés francia film kerül a budapesti kö­zönség elé, ds va’amennyi érdekes, művé­szileg különleges. Ilyen különlegesség az a film is, amelyet csütörtökön mutatott be a Rádius-filmszínház. Dosztojevszkij Bűn és bűnhödés című klasszikus regényét vitte filmszalagra Pierre Chenal orosz szárma­zású francia rendező. A lélekboncoló, lassú menetű, soksz:r filozofáló regény a film­feldolgozásban drámai lüktetésű, robogó erejű, néhol a bűnügyi drámák izgalmassá- gával vetélkedő darabbá vált, mert amit a regény néha egész olda'akon át magyaráz, itt a színészi játék elevenségével, egy-egy bravúros rendezői ötlettel egy pillanat alatt meg tud érteni. Igaz, hogy ehhez két olyan kitűnő színészre van szükség, amilyen Pierre Blanchar, Raszkolnyikoff megszemé­lyesítője és Harry Baur, aki Porfir vizs­gálóbírót játssza. Nem játsszák túl egyet­len jelenetüket sem, minden szavuk annyi súllyal hangzik el, amennyit megérdemel és amennyit megkövetel a helyzet, vi­szont minden gesztusuk, pillantásuk, moz­dulatuk hű kifejezője belső é’ményeiknek és érzéseiknek. Különösen meg kell dicsérnünk a film nagyon szép, művészi fényképtechni­káját és Honegger svájci zeneszerző kitűnő kísérőzenéjét, amely szintén nagymértékben hozzáiárúlt a bemutató komoly és jelentős sikeréhez. * (Wallace Beery harca egy tigrissel.) Wallace Beery, a világ legjobb jellemsziné- sze, tudvalevőleg a cirkusz manézsében kezdte pályáját. Sokszor beszélt és írt már a Icitünő művész arról az időről, amikor vadállatokkal viaskodott a cirkuszi ketrec­ben és ezeknek az időknek az emlékét .ele­veníti fel A vérző aréna című új filmje, amelyben egy állatszelidítőt játszik. Wal­lace Beery ebben a filmjében ismét a leg- bravuro3abb alakítását adja egy szenvedő, tragikus sorsú ember alakjában, de eddigi belső, lelki művészetén túl különleges izgal­makat is nyújt azokban a jelenetekben, amelyekben — mint állatszelidítő — egy hatalmas királytigrissel harcol és viasko­dik. A film másik főszerepét Jackie Cooper játssza, akit ebben a szerepében nagyon megdicsértek az amerikai lapok. * (Film az angol király temetéséről.) Az angol király temetéséről a londoni Gaumont- Britishgyár igen sikerült, érdekes és az impo­záns gyászmenetet kitünően megörökítő film­felvételt készített. A film repülőgépen már pén­tek reggel Budapestre érkezett és a Metro Filmpalota, valamint az Uránia-színház pén­teki műsorában már be is mutatta. A szép és érdekes felvételeket m’ndkét színházban igen nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. 0 (Bées alpolgármestere az osztrák film­gyártás fejlődéséről.) Fritz Lahr dr., Bécs al­polgármestere az egyik osztrák lapban cikket írt arról, hogy Bécs lesz a közel jövőben az európai filmgyártás központja. Rámutat arra az óriás fejlődésre, amely az csztrák film­gyártást jellemzi és különösen kiemeli a leg­utóbb Bécsben készült Gárdahadnagy cimü vígjátékot, amelyről megállapítja, hogy ren­dezésben, színészi játékban egy színvonalon áll a legtökéletesebb amerikai filmekkel. Mint érdekességet fűzhetjük a bécsi alpolgármes­ter megállapításához, hogy a Gárdahadnagy című reprezentáns osztrák film meséjét egy Sugár Pál nevű magyar fiatalebmer írta. X (A Tiszti Kaszinó zártkörű filmszínházá­lnak műsora.) Február 2-án: Napkirály és áz asszonyok (Renate Müller). Február 4— B-én: A nagymama (Cs. Aczél Ilona, Pethes, Rózsahegyi). Előadások kezdete: negyed 5, negyed 7 és negyed 9 órakor. Február 6. és 9-én: Keresztes hadjárat (Cecil B. Miile ren­dezése). Előadások kezdete: 4, negyed 7 és fél 9 órakor. X (A Magyar Világhíradó) legújabb szá­mának felvételei a következők: 1300 éves avar temető feltárása Szentes mellett: A nemzet­közi csillagtura résztvevői Budapesten: Olasz képzőművészeti kiállítás a Műcsarnokban; Anglia gyásza; Képek György király életé­ből: György angol király hamvainak átszál­lítása Londonba; A modernül berendezett abesszíniái főhadiszálláson; Világszerte ké- izülődnek az 1936. évi olimpiászra. Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök pén­teken délután 2 órakor fogadta a Hangya Szövetkezet küldöttségét, amely a szövet­kezet által alapított Hangya-érmet nyúj­totta át neki. A küldöttségben, amelyet Dömötör László alelnök vezetett, resztvet­tek: Perényi Zsigmond báró koronaőr, a Magyar Köztisztviselők Szövetkezetének elnöke, Mayer János nyugalmazott föld­művelésügyi miniszter, a Faluszövetség el­nöke, Térffy Béla nyugalmazott miniszter, a Futura alelnöke, Bernát István, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Wünscher Frigyes dr., a Hangya vezérigazgatója, Darányi Béla, a Futura vezérigazgatója, Láng Jó­zsef, a Gazdák Biztosító Szövetkezetének vezérigazgatója, Papp Antal nyugalmazott államtitkár, Farkas Elek református espe­res, Teleki István gróf vezérigazgató és sokorópátkai Szabó István, volt miniszter, a Hangya Szövetkezet igazgatóságának tagjai. A küldöttség élén Dömötör László alelnök üdvözölte a miniszterelnököt. Hangsúlyozta, hogy a Hangya Szövetkezet által alapí­tott érmet elsőnek a miniszterelnöknek sza­vazta meg a szövetkezet igazgatósága, hálás elismeréséül azoknak az érdemeknek, ame­Félévszázada annak, hogy 1886-ban meg­alapították a Magyar Királyi Postatakarék­pénztárai, amely működésének első idejé­ben — az 1889:XXXVI. t.-c. értelmében — takarékpénztári, állami csekkforgalmi és értékpapirforgalmi üzletággal foglalkozva, az állam csekk-és girointézete volt. A haj­dani szerény postatakarékpénztár egy Má­ria Valéria-utcai udvari helyiségben kezdte meg működését 1901 óta pedig hatalmas holdutcai palotájában végzi munkáját. A külső kereteknek ez a nagyarányú nö­vekedése szinte jelképe annak a fejlődésnek, hogy miként lett a Postatakarék az ötven év előtti kis intézményből a nagyközönség, elsősorban a kisemberek bankja. Azck a hosszú számsorok, amelyeket az intézet fél­százados jubileuma alkalmából most kiadott emlékiratában közöl, ebből a szempontból rendkívül érdekesek. ötven évvel ezelőtt a takarékbetétek álladéka az év végén mai pénzértékben 3.3 millió pengő volt. Állandó növekedés után 1912-ben érte el az állomány a tetőpontját: a 107 millió pengőt. A rövid háborús idő­szak után az infláció alatt csaknem nullára zsugorodott ez az összeg és csak a magyar valutarendezés és a pengőérték bevezetése után kezdődött meg ismét a kisember tőke­gyűjtése. 1926-ban 15.7 millió pengő volt a takarékbetétek összege s most, 1935 végén, újból elérte a 104—105 milliót, annak bi­zonyságául, hogy a takarékosság megint fontos tényezőjévé vált az ország gazdasági életének. Jellemző a i}ép bankjának fokozódó nép­szerűségére az, hogy az ötven év alatt egyre nagyobb hányadban szerepelnek a be­tevők között a legkisebb egzisztenciák. Ötven évvel ezelőtt a földművelésben alkal­mazottak a betevőknek csak 1.6 százalékát tették ki, ma 9.45 százalék az arányuk. A gyáripari alkalmazottak az alapításkor el sem érték a betevők 1 százalékát, ma pedig 12.3 százalékkal szerepelnek. A kézműipari alkalmazottak aránya ugyanezen időszak alatt 5 százalékról csaknem 10 százalékra, a kereskedelmi alkalmazottaké 2.8 száza­lékról 5.7 százalékra, a házicselédeké pedig 2.1 százalékról 11.6 százalékra emelkedett. Ma tehát az a helyzet, hogy a betevők­nek csaknem fele a legkisebb keresetű nép­osztályból kerül ki. Ha ezeknek apró betét­jük nem is jelent ilyen hatalmas hányadot lyeket a miniszterelnök a szövetkezeti moz­galom előmozdítása terén szerzett. Gömbös Gyula miniszterelnök válaszában megköszönte a Hangya Szövetkezet elisme­rését és rámutatott arra, hogy tíz esztendőn keresztül a szövetkezet igazgatóságában maga is aktív munkása volt azoknak a tö­rekvéseknek, amelyeket a Hangya ered­ménnyel szolgál. A szövetkezeti gondolat egészséges formájában az önálló kisgazda- egzisztenciák összefogása saját érdekeiknek és ezen keresztül a közérdeknek szolgálatá­ban, hangsúlyozta tehát, hogy maga a szö­vetkezet sohasem lehet öncél, nem lehet kapitalisztikus vállalkozás a szó általános értelmében, hanem gyakorlati megvalósí­tása a kis gazdasági erők szolidaritásának. Ezen a téren a Hangya-szövetkezetekre még nagy feladatok várnak, annál is inkább, mert a magyar mezőgazdaság prosperálásá­nak kérdése a legszorosabb összefüggésben van a szövetkezetek önzetlen működésével és a magyar falvak gazdasági és kulturális emelkedéséből a szövetkezeteket kikapcsolni nem lehet. A küldöttség nagy tetszéssel é3 éljenzés­sel fogadta a miniszterelnök szavait. A mi­niszterelnök ezután hosszasan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. a Postatakarékra bizott százmilliós összeg­ből, mégis bizonyos, hogy a legszélesebb néprétegek takarékoskodása és tőkegyűjtése megindult, ami a Postatakarék céltudatos propagandájának nagy eredménye. * A magyar kir. Postatakarékpénztár feb­ruár 1-én, szombaton ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból délben fél 12 órakor díszgyülés lesz a Posta­takarékpénztár holdutcai főépületében. Az ünnepi beszédet Fabinyi Tihamér dr. pénz­ügyminiszter mondja, utána Tormay Béla vezérigazgató ismerteti a Postatakarékpénz­tár történetét, majd a különféle intézmények vezetői szólalnak fel, így Imrédy Béla dr., a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Hegedűs Loránd tír. a TÉBE, Keresztes-Fischer Fe­renc a P. K., Schandl Károly az OKH, Mutschenbacher Emil az OMGE, Flcissig Sán­dor a tőzsde, Chorin Ferenc a GyOSz és Éber Antal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint Lamotte Károly a székesfőváros részéről mondanak üdvözlő- beszédet. Az ünnepséget háromnegyed 11 órakor Molnár Gyula dr. h. vezérigazgató rádió­előadása vezeti be, majd fél 1 órakor a jubi­leum alkalmából elhelyezett emléktáblát ünnepélyes külsőségek között felavatja Fabi­nyi Tihamér pénzügyminiszter, aki 1 órakor a Postatakarékpénztár ötvenéves fenállása alkalmából rendezett jubiláris aukciót nyitja meg az Árverési Csarnok helyiségében. Januári fizetésképtelenségek Az Országos Hitelvédő Egylet közlése sze­rint január hó folyamán az új fizetésképte­lenségi esetek száma lényegesen emelkedett. A bíróságok kényszeregyezségi eljárás meg­indítását 100 esetben rendelték el, szemben a decemberi 68 és az 1935 januári 80 kényszer- egyességgel, s 16 bíróságon kívüli magán- egyességi ügy merült fel. Ennek megfelelő mérvű emelkedés mutatkozik a tartozási ösz- szegben is, amely, szemben a decemberi 1.9 millió és a tavaly januári 2.6 mülió pengő­vel, 3.1) millióra rúgott. Csökkent azonban a csödesetek száma. A Magyar Tudakozódó Egylet .jelentése szerint januárban (zárójelben 1935 ugyanez időszakának megfelelő adatai) 116 kényszer­éé magánegyesség (92), 3 csőd (5), összesen 119 fizetésképtelenség (97) fordult elő, ami (a csödesetekben jelentkező ismétlődéseket figyelmen kívül hagyva) az új fizetésképte­lenségeknél az elmúlt hónappal szemben 48.8 százalék, a tavalyi januárhoz képest 26% emelkedés. 1936 FEBRUAR 1, SZOMBAT lanuárban 305 vagon sertést exportáltunk Németországba A német hasított sertésexportra Magyar- ország területéről január 3-tól 28-ig 305 vágón indult útnak. A leszállított mennyi­ség 60.545 szalomnás és 992 félhus volt, 3,122.575 kiló súlyban. A vidék ebből a mennyiségből 123 vagont, vagyis 24.842 szalonnás félsertést szállított, 1,288.274 kiló súlyban 40 százalék.) A mennyiség a vidéki városok között a következőképp oszlott meg: Békéscsaba 300, Debrecen 6.406, Győr 2.846, Kapuvár 1.192, Kecske­mét 1.194. A budapesti detailisták fenti mennyiségből 14.642 felet (24 százalék) szállítottak. Világgazdasági hírek aktívvá vált japán külkereske­delme. A sokszor hangoztatott japán árudömping eddig nemcsak a különböző piacokon, hanem Japánban is nagy gon­dokat okozott, mert Japán nem lévén nyersanyagtermelő ország, külkereske­delme mindig hiánnyal zárult. Mint most Tokióból jelentik, az elmúlt évben Japán külkereskedelme — emberemlékezet óta először — kiviteli felesleget mutat. A felesleg 22 millió Yen (kb. ugyanannyi pengő), szemben az előző évi 11 milliós hiánnyal. , A DOLLÁR ÉS A FONT TÁMADJA A FRANCIA FRANKOT. A Banque de France január harmadik hetében 1 mil­liárd frank értékű aranyat veit kényte­len a frank védelme érdekében eladni. Mint Párizsból jelentik, az aranykészlet csökkenése és a frank újabb válsága összefüggésben áll a font és a dollár ér­téke körül Párizsban űzött spekulációval. Az Information című lap értesülése sze­rint Párizs és London és Párizs és New- york között máris megindultak a tárgya­lások az angclszász valutaspekuláció mér­séklése érdekében. • AZ ARANYBLOKK VÁLSÁGA. Az arany­blokkhoz tartozó országok pénzügyi ne­hézségeinek egyik legnagyobb bizonyítéka az, hegy az új tőkebefektetések rendkívül megritkultak. Svájcban ez elmúlt évben 159 millió frank értékű új kölcsönt bo­csátottak ki, ami az előző évi kibocsá­tásnak csak mintegy fele. NÉMET-DÁN KERESKEDELMI SZERZŐ­DÉS. Kopenhágában megkötötték az új német-dán kereskedelmi szerződést, amely megadja a lehetőségét annak, hegy Né­metország fokozza Dániába irányuló ipari kivitelét, viszont Dánia több agrárcikket értékesíthet a német piacon, mint eddig. AZ ANGOL POSTATAKARÉK REKORD­BET ÉT ÁLLOM ANY A. Londonból jelen­tik: A folyó év január 1-ével az angol postatakarékpénztárnál elhelyezett beté­tek összege 390 millió font volt, ami az intézet fennállása óta legnagyobb ered­mény. A betétek összege a múlt évben 35 millió fonttal emelkedett, ami ugyan­csak rekordot jelent. — KOMÁN-MAGYAR KERESKEDELMI TÁRGYALÁS. Bukarestből jelentik; Pénte­ken újból megkezdték a magyar-román keres­kedelmi tárgyalásokat. — Idegen pénznemek átszámítási kulcsa adóknál és illetékeknél. A pénzügyminisz­ter most kiadott rendeletével az idegen államok pénznemeiben megállapított érté­keknek az illetékek, továbbá a fényűzési és az általános forgalmi adó kivetése szem­pontjából pengőértékre történő átszámítá­sára a következő árfolyamokat állapította meg február havára: Pénzek (valuták) ár­folyama: 1 angol font 16.64 P, 100 belga 56.90 P, 100 kanadai dollár 329.90 P, 100 cseh korona 14.15 P, 100 dán korona 74.38 P. 100 dinár 7.80 P, 100 dollár USA 336.07 P, 100 francia frank 22.30 P, 100 hollandi forint 229.48 P, 100 lengyel zloty 63.72 P, 100 lej 2.80 P, 100 leva 4 P, 1CÖ lira 29.90 P, 100 norvég korona 83.73 P, 100 osztrák schilling 80.—, 100 svájci frank 110.70 P, 100 svéd korona 85.94 P, 1 arany­font 27.82% P, 1 aranydollár 5.72 P. — Váltók (devizák) árfolyama: Amsterdam 229.68 P, Belgrád 7.82 P, Berlin 135.70 P, Brüsszel 57.02 P, Bukarest 3.41 P, Kopen- hága 74.58 , London 16.70 P. Milánó 29.98 P, Newyork 337.46 P, Oslo 83.93 P, Párizs 22.32 P, Prága 14.07 P, Szófia (clearing) 4.13 P, Stockholm 86.14 P, Varsó 63.81 P, Bécs (clearing) 80.45 P, Zürich 110.80 P. —Mézpiac. Az enyhe időjárás folytán a belső mézfogy asz! ás pang, de a kínálat is csekély. Kivitel úgyszólván nincs. A méh­családok tartalékélelme rendkívül csekély az egész országban, tavaszi segítő-etetés nélkül a törzsek sok helyen komoly veszedelemnek néznek elébe. Elsőrendű per­getett akxcméz, a méhész vasútállomásán, Vevő edényeiben mázsánként 120 pengő, buda­pesti nagykereskedőknél 150—155 P, kicsiny­ben kilónként 180—190 fillér. Egyébfajta mé­zekből számottevő mennyiségek nincsenek, így árfolyamok sem alakultak ki. Az elsőrendű aranysárga salak- és fertcizésmentes, valódi, tiszta méhviasz ki’.ogramja, termelőtől Buda­pesten átvéve, 2 pengő 80 fillér. — Csőd. A pestvidéki törvényszék csődöt nyitott Steiner Jenő kispesti úri- és nöidivat- Arukereskedő ellen. Hz ötvenéves Postatakarékpénztár

Next

/
Oldalképek
Tartalom