Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

1923 november 18, vasárnap MAGYAR KATONÁK Mai képünkön Pauer Frigyest, a volt és. és kir. 7-ik Vilmos-huszárezred tar­talékos főhadnagyát mutatjuk be. Közhuszárból lett főhadnagy. Attól a pillanattól kezdve, hogy az *lső ősz szeptemberében bevonult, tüne­ményes pályát futott meg. Végig vere­kedve az egész háborút. Az összes harc­tereken. Mihelyt a harcvonalba került ki, »yomban az ezred gyalog-osztagához Jelentkezett önként. 1915. február 3-ikán Havaj mellett jut bele első csatájába. Káplárrá léptétik elő. A bányavölgyi elkeseredett harcok alatt Szabó Jenő iinkóntes-társa elesik és járőrjét szét­szórják. Pauer önként előretör bajtársa holttestéig, az ellenség vakmerő rajta­ütése ellenére magához veszi sapkáját és levelezését és a gyilkos tűzben földe­ríti az oroszok rejlett állásait. I. o. bzüst vitézségi érem. Rövid egymás­utánban hadapród, majd zászlós lesz. A boroi ütközetben, a legnagyobb zűrza­var alatt, pompásan tartja magát. Ju­nius 26-ikán, amikor Dzsiwiesniki mel­lett elesik Eszterházy Pál főhadnagy- Bzézadparanesnok, Pauex Frigyes is megsebesül, do sebeiből vérezve tovább­marad az első vonalban. S félóra múlva úgy véresen — rohamra viszi, ron­gyos századát, iszonyú tűzben az oro­szok orra éré ássa be magát, tizenkét óráig áll «ugyanegy helyen a srapnell­és gránátesőben és akkor — az általá­nos támadásnál — elsőnek töri át az ellenséget. Két gépfegyvert zsákmá­nyol. De ezzel nines .vége a Pauer Frigyes katona-tetteipek! Szeptember elején az ellenség a 44-esek jobbszarnyát próbálja bekerí­teni Wolhyhiában. Pauer nyomban tá­mad néhány emberével, szétszórja az oroszokat, elfoglalja Pawlow falut, visz- szaveri az orosz ellentámadást és is­mét elsőnek rohan át az ellenség vona­lain, az ellenség hátába. Soronkivül léptetik elő hadnaggyá. Súlyos várhassál kerül haza. De 1916. fezén újból az oroszok ellen vorekszik, a régi elszántsággal. Szeptemberben az orosz mezőkről a fenyegetett Erdély védelmére siet s Hortobágy f alvónál Iámét kitünteti magát. A signum lau dist kapja. A sós-mezői harcokban, ahol hősi halált hal Eszter ház)/ Alajos fő­hadnagy, ő veszi át a századot, az olá­hokat. háromszor i veri v.issza-és. amikor Bzek, fogesikorgató kézitusa után, már a Rakovszky-századba is betörnek, Pauer rohamra viszi katonáit.'messziro kergeti az oláhokat és összes ellentáma­dásaikat véresen töri össze. Karácsony előestéjén . a Sóbércet. Szilveszter-nap­ján a Sbuina.Verde magaslatot .veszi el az oláhoktól. Az utolsó háborús év májusa a Piave- meuti rettentő (sutákban éri. Itt ma­radt az összeomlásig. Ekkor már fő­hadnagy volt. »A legnagyobb vitézséggel harcolt mindig.« A - hajtársai állapították meg ■óla. magyarság fiz ötnenéoes Budapest jubileumi ünnepe — A Magyarság tudósitójától — Fényes és ünnepélyes keretek közt zaj­lott le ma Buda, Ó-BÍidü és Pest városok ötvenéves egyesítésének emlékünnepe. A nevezetes történelmi dátum megmoz­gatta az utcát is, ünnepélyes szin öm­lött végig a város főbb útvonalain s a dolgozó polgárság, ha a külsőségek, után is, de egy pillanatra felfigyelt és elgon­dolkozott a város hatalmas fejlődésén és eltűnődött bizonytalan és borús jövőjére A főváros vezetősége kettős ünnepet rendezett a mai napon, az egyi Két a templomban, a másikat a közgyűlés fel­díszített termében. Mind a két ünnepély gazdag volt színben, pompában, méltó az ötvenéves Budapest fejlődéséhez és az őszi napfénybon lengő lobogók alatt ünnepi feketébe és diszbe öltözött embe­rek, autók és fogatok tömege sietett azokra a pontokra, ahol a hivatalos ün­nepség lefolyt. Az ötvenéves fejlődés megünneplésére összesereglettek mindazok, akiknek eb­ben részük volt s ha egy páran távol is maradtak, lélekben lehetetlenség, hogy ők is ne érezték volna a nap jelentősé-1 gét. Ünnepi ssentmise a belvárosi plébániatemplomban Délelőtt 10 órakor a cserkészek friss és lelkes sorfala közt érkeztek a meg­hívott előkelőségek a belvárosi tem­plomba, hogy résztvegyenek az ötven­éves jubileum alkalmából bemutatandó szentmisén. A közönség sűrű sorokban állt fel a szomszédos utcák járdáján, diszbe öltözött rendőrök 1 és lovasrendő­rök nyitottak utat az érkező előkelősé­geknek és háromnegyedtiz órakor Csei- nocli János dr. biboros hercégprimás autón érkezett a templom elé. Egymás­után hajtottak autóikkal a templomhoz József főherceg, Auguszta főhercegnő, Izabella főhercegnő, Albrecht főherceg, Schioppa Lőrinc pápai nuncius, majd a kormány tagjai közül Rakovszky Iván belügyminiszter, Nagy Emil igazság- ügyininiszter, Klebeisberg Kuno vallás­os közoktatásügyi miniszter s a minisz- torelnök képviseletében Bárczy István államtitkár, Nádosy Imre országos fő­kapitány, Marinovich Jenő főkapitány és Szeszlér Hugó főkapitány helyettes, továbbá a tanács tagjai és a törvény- hatósági bizottság tagjai, valamint igert sok nemzetgyűlési képviselő szinültig megtöltötte a templomot. Csernoch János dr. bíboros hercegprí­más tizenkéttagu segédlettel pontifikálta a hálaadó szentmisét, amely alatt az énekkar régi magyar énekeket és De- mény Dezső szerzeményeit adta elő. ß városháza dissefs&zftjyüSése Program szerint déli féltizenkét óra­kor kezdődött a főváros törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlése az újvárosháza közgyűlési termében. A Váci-utua valósággal a lobogók balda- hinja alá került, a járdák mentén hosszú sor gyalogos diszrendőr vigyázott a köz­lekedésre és az érkező automobilok sora kinyúlt egész a Vámház-körntig. Bent a közgyűlés termo ünnepi fényben úszott, a hatalmas csillárokon kívül ragyogó transzparensek vették körül az ország és a főváros címereit s a padsorok előtt, az elnöki emelvényről le a földig bíbo­ros szőnyegek nyúltak. Az elnökkel szemben hatalmas karosszék állt, előtte díszesen leteritvo az asztalka és rajta szegfűk és óriási ciklámének virágzó csokra. Ez volt a kormányzó helye s a padsorok már H12-kor zsúfolva megtel­tek feketébe öltözött ünneplő közönség­gel, itt-ott tarkítva katonák díszruhá­jával, akiknek mellén a háborús kitün­tetések csillogtak. Az elnöki emelvény két oldalán egy-egy diszbo öltözött hajdú tartotta az ország és a főváros zászla­ját, a kormányzó széke körül f>edig mentés' és sujtásos huszárok álltak őrt. A karzaton . szorongott a közönség s a fényes' teremben nem volt egy talpa­latnyi szabad hely sem. . Egyszerre 'érkezett.'. a közgyűlési . te­rembe József főherceg, Izabella főher­cegnő, Auguszta főhercegnő, Zsófia fő­hercegnő, Gabriella főhercegnő és Al­brecht főherceg s velük együtt jött talpigérő biborpalástban Csernoch Já­nos dr., az ország hercegprímása. Az első sorokban foglaltak helyet s velük szemben ült Szcitovszky Béla, a nem­zetgyűlés elnöke, Schioppa Lőrinc jus tinianopolisi érsek, pápai nuncius, Ne­mes Autal e. püspök, Mészáros János • érseki helynök, Raffay Sándor ev. püs­pök, Melles Emil görög-katolikus apát- i plébános. Józan Miklós unitárius, espe­res-lelkész és Hevesi Simon dr. főrabbi. Ravasz László ref. püspököt Németh Karoly fogondnok helyettesitette. A kor­mány tagjai közül Rakovszky Iván bel­ügyminiszter és Nagy Emil dr. igazaág- ugymmiszter jelent meg. A főhercegek hata mögött foglaltak helyet: Janky- Kocsard altábornagy, Than Károly báró altábornagy, Szahlender Béla tábornok, Vass-Wibhnger Jakab tábornok. A bí­rósagokat Wlassics Gyula dr. báró kép­viselte, a tudományos intézeteket Berze- viczjj ’Abcri dr., Szinn.jci József dr., a Pázmány Péter tudományegyetem rek- tora, Siínanek Emil, a Józseí-Müegyetem rektora, Végh Gyula, az Iparművészeti Muzeum igazgatója képviselte. Itt ült meg Mosdóssy Imre, fővárosi tanfel- ügyelő és Ernszt Sándor, a központi papnövelde kormányzója. A székesfővárosi intézmények részéről megjelent: Ripka Ferenc, Kajlinger Mi- í'aly’ De,utsch Lajos vezérigazgatók és Wenhardt János dr., a közkórházak igazgatója. Ott volt a meghívott elő- keloségek sorában még: Gordon Róbert, a, Délivasut vezérigazgatója, Kertész K. Robert, Müller Kálmán báró, Bieber Gyula dr., Kondor Ferenc kincstári jog- ügyi igazgató, Zsolnay Imre dr kir adó.felügyelő, Demény Károly posta- és a\uuavezérigazgató, Nádossy Irnro or­szágos főkapitány, Maritiovics Jenő fő- ka,pitány, Peterdy Kálmán budapest­ié*» lőkapitány, Bartha Richárd, a kabinetiroda főnöke, Bárczy István h államtitkár. , A./01?}!'08, nyugalmazott főtisztviselői közül: Rengi Dezső ny. alpolgármester, Piper homes Bátor, Melly Béla dr., Kun Gyula, Hermann Béla, Krátky János, Stankovits Szilárd, Devecis Del Vecchio Ferenc, Pózéi István, Goreczky Zsig- mond, Rózsavölgyi Antal, Szepessy Rezső, Márkus Imre, Hanvay Sándor, Gergely Sándor. Ezenkívül képviseltette magút valamennyi vidéki törvényható- ság. Az 1873-iki törvényhatósági bizott­ság tagjai közül Radocza János és Kuncz Jenő dr. kimentette magát. A rendkívüli közgyűlésen ír törvényható­sági bizottság tagjai úgyszólván teljes számban jelentek meg s 12 óra előtt né­hány perccel, mikor Wolff Károly meg- erkezett, a Keresztény Községi Párt élénkén megéljenezte és megtapsolta. Pontban 12 órakor vonult bo a köz­gyűlés termébe kíséretével Horthy Mik­lós kormányzó s utána a székesfőváros énekkara Karvaly Viktor karnagy ve­zetése mellett elénekelte a Himnuszt, A rendkívüli közgyűlésen Sipőcz Jenő dr. helyett, aki súlyos betegen fekszik la­kásán, Folkusházy Lajos alpolgármes­ter elnökölt, aki körül az emelvényen Búzát h János dr., Zilahi-Riss Jenő dr. íilpolgármesterek, Fock Ede tanácsnok ült. ';"Aepi közgyűlés megnyitása után Folkushdzy Lajos alpolgármester tar­totta meg elnöki beszédét. ßs aljjgjjgáreraesSes' besasésíe Folkushdzy Lajos alpolgármester beie- beÄ .f>,öcz..Jen° dr. polgármester g'-éget, majd jelentette, bogy a fö- varoshoz magas kormányzói kézirat ér­kezett, melyet Szaszovszky József ta- nacsnok olvasott fel. A közgyűlés állva hallgatta végig a kormányzó üdvözlését drTe üi r“I’>gy: haladjon Bu­dapest szekesfováros továbbra is a ke­resztény erkölcs zászlaja alatt. — viha­ros éljenzés és taps tört ki. Az elnöklő alpolgármester inditvá­kormá ]ddA':,ÍT fogja megköszönni a kormányzói leiratot. Ezután felolvasták Szcitovszky Béla átiratát a nemzetgyü- les neveben és tudomásul vették a tör­vényhatóságok üdvözlését. Folkusházy H-m-Ti, e beszéde elején üdvözölte Miklós kormányzót, (éljenzés), a k. megjeleneseve! közjogi jelentőségűvé ifi- Amai uunepi “apó*- Hódolattal üdvözölte a főhercegeket, .(hosszantartó taps es eljenzcs), majd Csernoch Jánós F^i«nrCS^rimaSt éS a'papai rmnciiist. t'.-iiuan ■ áttért • nagy vonásokban' a test- vervárosok múltjára, kiemelté' a nevézé- tesebb momentumokat, József-nádor épl­,» eredményeit.és különös melegséggel Andrássy ; Gyula,, gróf minisz­terelnöknek érdeméit, amelyek közül fel- I soroita az 1870-iki sorsolási kölcsönt, a tóvárosi pénztárnak megnyitását, a Su- gár-utról, Kőrútról szóló törvénycikke­det,. a királyi vár, parlament Opera Szépművészeti Muzoum, a Margit-hid’ t'erenc József-hid és Erzsébet-hid épité- sét, amelyek mind Andrássy Gyula gróf a főváros iránt érzett nagy szeretetéről tesznek tanúságot. Mikor történelmi ismertetése során a -orradalmi időkhöz érkezett: hangos iigjj van! úgy van! kiáltások erősítették meg azt a kijelentését, liogy az inter­5 nacionalis irány szertelen támogatású megbontotta a főváros és .az ország la­kossága közt a harmóniát: De a keresztény erkölcs alapján — mondotta az alpolgármester — újjászü­letett a főváros. , ~ kljén Wolff Károly! — hangzott fel kórusban a keresztény községi párt tün­tető ünneplése. Mikor az alpolgármester lojális difi. méréssel emlékezett meg Bárczy István érdemeiről, gyér éljenzés volt, csak Bi- biti Horváth János tapsolt. . Lendületes szavakkal fejezte be beszé­det Folkusházy Lajos. A borúra derüj remél. Hangsúlyozta az összefogás szűk- segességét, kérte az Isten segítségét és szavait így fejezte be: . Legyen áldott a föld, hol az egyesí­tés nagy tervezői és a főváros nagy pót gárai pihennek és legyen áldott minden családi tűzhely, ahol a belső hit és ha­zaszeretet mécsese világit. Berieviczy íikBsnrt dr. ünnepi bestédé Ezután Berzeviczy Albert dr., a M» gyár Tudományos Akadémia elnök« mondott nagy beszédet a főváros szel­lő1?1» fejlődéséről. Ismertette az iskolái fejlődését, Trefort Ágoston érdemeit, a művészi élet haladását, hivatkozol! Prielle Kornélia, Náday, Nagy tmr* Halmy, Tamássy és Blaha Lujza érde­meire, a Zenedo működésére, - a Filhar> raopikusok Társasága kulturális tevé­kenységére, felsorolta a múzeumok é« kiállítások hatalmas munkáját, vissza­pillantást vetett az építkezés hatalmai aranyaira és kemény szavakkal bély& gezte meg a nemzetietlen irodalmi in% nyak elszakadását a magyar őstalajba* gyökeredző hagyományoktól. Ezeket * szavait zugó taps fogadta. Ök voltai előmozdítói annak, mondotta Berzevi­czy, hogy a főváros — összeomlásának szomorú idejében — olyan könnyen hó­dolt be a felforgató szélsőséges irányza­toknak. Hogy az utolsó öt év alatt épiteni nem lehetett, -- mondotta Berzeviczy — az érthető, mert el kellett takarítani a romokat, amelyeket a forradalmak és megszállások hagytak hátra. Harcolnunk kell — folytatta Berzeviczy — és min­den csapásunk igazán ellenséget érjen es önmagunkon ne ejtsen sebet. Csiüéry Ästd.-ös dr. »eisaälalösa CW/eSre\nftny PM nevében . y András tartott ünnepi beszpdr»^ amelybe„ rámutatott B nemzeti erő és tiszlusag sz^retetéro a főváros életében. emelti g1 vif zapillantá's során ki- te Buda polgárainak hüséé-sf nemzet! es keresztény eszmo iránt A. dimókhoz való ragaszkoTásf «’német: dauestT1 aSát’ majd ^mutatott b£ dapesí egyre veszedelmesen növekvő ha­talmára, amikor a kultúrát a kapUaliz- és ^nként- a Siti dasáti ét i ™oyUkh0z ragadták a gaz­, í A cs Szelet vezetését. Hatalmid fék Ä -t bálátlansáSS: tt Sy °tthont kaptak. (Umj 1*5.8 ban^ Vanf). Budapestről indult ki kidtnr? . r0ata'S a nemzet közi sajtd- kUtura ienezte a vidéket é kiirtoJtta Budapest magyar lelket. A főváros negy­veneves jubileumi ünnepségén szonok Így beszélt: 871 h~,,:4z ősöket nem szeretjük, az ősöket %ak tteSké°,7eteL nélkÜl foBadjuk el. rettetirántuk? ' ré°iek- Sze­legeiéi irántuk, nem érzünk. vr7 A Dem^6í letért a történelmi alap­, nagyranőtt a destruktiv, korrupt afle'ybő1 a bolzevizmus szülei tZSu tkr Potyármestere nem tudta feltartóztatni a liberális din™ törést lZtt*0 :ndikáli™m előre. hat megfelelő .védelmet. ÄS''!' perünk nem Marx, - mondotta Csu! teiy, — hanem a ipesti hegyem—vér- tanu-halalt halt Szent Gellért pütpök szelleme! (Hosszantartó -• tapsi) ■ . Ezután megemlékezett az ellenforrada, re/61"3?111101 éS me8'tag'adta a -közös­séget az?al az üres, léleknólküli, csillogó Budapesttel, amelyet a nemzetköziség varázsolt az utóbbi tíz év alatt a Duna partjára. •—A miénk a vezeklő Budapest, — fe- jezte ha szavait Csilléry András — az ősi tradíciókért küzdő város, az :ország büszkesége, amelynek iskolái „a- lmzati sag, a keresztény erkölcs és a kotnoly tudás melegagyai. Testvéri jobbot nyúl­tunk minden társadalmi osztályunk bogy a fővárost a keresztény és nemzeti eszme jegyében újjáépíthessük. A tapssal fogadott beszéd után az énekkar a Szózatot énekeito el s a köz­gyűlést az elnök a kormányzó éjjenzéso ulan bezárta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom