Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
1923 november 18, vasárnap MAGYAR KATONÁK Mai képünkön Pauer Frigyest, a volt és. és kir. 7-ik Vilmos-huszárezred tartalékos főhadnagyát mutatjuk be. Közhuszárból lett főhadnagy. Attól a pillanattól kezdve, hogy az *lső ősz szeptemberében bevonult, tüneményes pályát futott meg. Végig verekedve az egész háborút. Az összes harctereken. Mihelyt a harcvonalba került ki, »yomban az ezred gyalog-osztagához Jelentkezett önként. 1915. február 3-ikán Havaj mellett jut bele első csatájába. Káplárrá léptétik elő. A bányavölgyi elkeseredett harcok alatt Szabó Jenő iinkóntes-társa elesik és járőrjét szétszórják. Pauer önként előretör bajtársa holttestéig, az ellenség vakmerő rajtaütése ellenére magához veszi sapkáját és levelezését és a gyilkos tűzben földeríti az oroszok rejlett állásait. I. o. bzüst vitézségi érem. Rövid egymásutánban hadapród, majd zászlós lesz. A boroi ütközetben, a legnagyobb zűrzavar alatt, pompásan tartja magát. Junius 26-ikán, amikor Dzsiwiesniki mellett elesik Eszterházy Pál főhadnagy- Bzézadparanesnok, Pauex Frigyes is megsebesül, do sebeiből vérezve továbbmarad az első vonalban. S félóra múlva úgy véresen — rohamra viszi, rongyos századát, iszonyú tűzben az oroszok orra éré ássa be magát, tizenkét óráig áll «ugyanegy helyen a srapnellés gránátesőben és akkor — az általános támadásnál — elsőnek töri át az ellenséget. Két gépfegyvert zsákmányol. De ezzel nines .vége a Pauer Frigyes katona-tetteipek! Szeptember elején az ellenség a 44-esek jobbszarnyát próbálja bekeríteni Wolhyhiában. Pauer nyomban támad néhány emberével, szétszórja az oroszokat, elfoglalja Pawlow falut, visz- szaveri az orosz ellentámadást és ismét elsőnek rohan át az ellenség vonalain, az ellenség hátába. Soronkivül léptetik elő hadnaggyá. Súlyos várhassál kerül haza. De 1916. fezén újból az oroszok ellen vorekszik, a régi elszántsággal. Szeptemberben az orosz mezőkről a fenyegetett Erdély védelmére siet s Hortobágy f alvónál Iámét kitünteti magát. A signum lau dist kapja. A sós-mezői harcokban, ahol hősi halált hal Eszter ház)/ Alajos főhadnagy, ő veszi át a századot, az oláhokat. háromszor i veri v.issza-és. amikor Bzek, fogesikorgató kézitusa után, már a Rakovszky-századba is betörnek, Pauer rohamra viszi katonáit.'messziro kergeti az oláhokat és összes ellentámadásaikat véresen töri össze. Karácsony előestéjén . a Sóbércet. Szilveszter-napján a Sbuina.Verde magaslatot .veszi el az oláhoktól. Az utolsó háborús év májusa a Piave- meuti rettentő (sutákban éri. Itt maradt az összeomlásig. Ekkor már főhadnagy volt. »A legnagyobb vitézséggel harcolt mindig.« A - hajtársai állapították meg ■óla. magyarság fiz ötnenéoes Budapest jubileumi ünnepe — A Magyarság tudósitójától — Fényes és ünnepélyes keretek közt zajlott le ma Buda, Ó-BÍidü és Pest városok ötvenéves egyesítésének emlékünnepe. A nevezetes történelmi dátum megmozgatta az utcát is, ünnepélyes szin ömlött végig a város főbb útvonalain s a dolgozó polgárság, ha a külsőségek, után is, de egy pillanatra felfigyelt és elgondolkozott a város hatalmas fejlődésén és eltűnődött bizonytalan és borús jövőjére A főváros vezetősége kettős ünnepet rendezett a mai napon, az egyi Két a templomban, a másikat a közgyűlés feldíszített termében. Mind a két ünnepély gazdag volt színben, pompában, méltó az ötvenéves Budapest fejlődéséhez és az őszi napfénybon lengő lobogók alatt ünnepi feketébe és diszbe öltözött emberek, autók és fogatok tömege sietett azokra a pontokra, ahol a hivatalos ünnepség lefolyt. Az ötvenéves fejlődés megünneplésére összesereglettek mindazok, akiknek ebben részük volt s ha egy páran távol is maradtak, lélekben lehetetlenség, hogy ők is ne érezték volna a nap jelentősé-1 gét. Ünnepi ssentmise a belvárosi plébániatemplomban Délelőtt 10 órakor a cserkészek friss és lelkes sorfala közt érkeztek a meghívott előkelőségek a belvárosi templomba, hogy résztvegyenek az ötvenéves jubileum alkalmából bemutatandó szentmisén. A közönség sűrű sorokban állt fel a szomszédos utcák járdáján, diszbe öltözött rendőrök 1 és lovasrendőrök nyitottak utat az érkező előkelőségeknek és háromnegyedtiz órakor Csei- nocli János dr. biboros hercégprimás autón érkezett a templom elé. Egymásután hajtottak autóikkal a templomhoz József főherceg, Auguszta főhercegnő, Izabella főhercegnő, Albrecht főherceg, Schioppa Lőrinc pápai nuncius, majd a kormány tagjai közül Rakovszky Iván belügyminiszter, Nagy Emil igazság- ügyininiszter, Klebeisberg Kuno vallásos közoktatásügyi miniszter s a minisz- torelnök képviseletében Bárczy István államtitkár, Nádosy Imre országos főkapitány, Marinovich Jenő főkapitány és Szeszlér Hugó főkapitány helyettes, továbbá a tanács tagjai és a törvény- hatósági bizottság tagjai, valamint igert sok nemzetgyűlési képviselő szinültig megtöltötte a templomot. Csernoch János dr. bíboros hercegprímás tizenkéttagu segédlettel pontifikálta a hálaadó szentmisét, amely alatt az énekkar régi magyar énekeket és De- mény Dezső szerzeményeit adta elő. ß városháza dissefs&zftjyüSése Program szerint déli féltizenkét órakor kezdődött a főváros törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlése az újvárosháza közgyűlési termében. A Váci-utua valósággal a lobogók balda- hinja alá került, a járdák mentén hosszú sor gyalogos diszrendőr vigyázott a közlekedésre és az érkező automobilok sora kinyúlt egész a Vámház-körntig. Bent a közgyűlés termo ünnepi fényben úszott, a hatalmas csillárokon kívül ragyogó transzparensek vették körül az ország és a főváros címereit s a padsorok előtt, az elnöki emelvényről le a földig bíboros szőnyegek nyúltak. Az elnökkel szemben hatalmas karosszék állt, előtte díszesen leteritvo az asztalka és rajta szegfűk és óriási ciklámének virágzó csokra. Ez volt a kormányzó helye s a padsorok már H12-kor zsúfolva megteltek feketébe öltözött ünneplő közönséggel, itt-ott tarkítva katonák díszruhájával, akiknek mellén a háborús kitüntetések csillogtak. Az elnöki emelvény két oldalán egy-egy diszbo öltözött hajdú tartotta az ország és a főváros zászlaját, a kormányzó széke körül f>edig mentés' és sujtásos huszárok álltak őrt. A karzaton . szorongott a közönség s a fényes' teremben nem volt egy talpalatnyi szabad hely sem. . Egyszerre 'érkezett.'. a közgyűlési . terembe József főherceg, Izabella főhercegnő, Auguszta főhercegnő, Zsófia főhercegnő, Gabriella főhercegnő és Albrecht főherceg s velük együtt jött talpigérő biborpalástban Csernoch János dr., az ország hercegprímása. Az első sorokban foglaltak helyet s velük szemben ült Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Schioppa Lőrinc jus tinianopolisi érsek, pápai nuncius, Nemes Autal e. püspök, Mészáros János • érseki helynök, Raffay Sándor ev. püspök, Melles Emil görög-katolikus apát- i plébános. Józan Miklós unitárius, esperes-lelkész és Hevesi Simon dr. főrabbi. Ravasz László ref. püspököt Németh Karoly fogondnok helyettesitette. A kormány tagjai közül Rakovszky Iván belügyminiszter és Nagy Emil dr. igazaág- ugymmiszter jelent meg. A főhercegek hata mögött foglaltak helyet: Janky- Kocsard altábornagy, Than Károly báró altábornagy, Szahlender Béla tábornok, Vass-Wibhnger Jakab tábornok. A bírósagokat Wlassics Gyula dr. báró képviselte, a tudományos intézeteket Berze- viczjj ’Abcri dr., Szinn.jci József dr., a Pázmány Péter tudományegyetem rek- tora, Siínanek Emil, a Józseí-Müegyetem rektora, Végh Gyula, az Iparművészeti Muzeum igazgatója képviselte. Itt ült meg Mosdóssy Imre, fővárosi tanfel- ügyelő és Ernszt Sándor, a központi papnövelde kormányzója. A székesfővárosi intézmények részéről megjelent: Ripka Ferenc, Kajlinger Mi- í'aly’ De,utsch Lajos vezérigazgatók és Wenhardt János dr., a közkórházak igazgatója. Ott volt a meghívott elő- keloségek sorában még: Gordon Róbert, a, Délivasut vezérigazgatója, Kertész K. Robert, Müller Kálmán báró, Bieber Gyula dr., Kondor Ferenc kincstári jog- ügyi igazgató, Zsolnay Imre dr kir adó.felügyelő, Demény Károly posta- és a\uuavezérigazgató, Nádossy Irnro országos főkapitány, Maritiovics Jenő fő- ka,pitány, Peterdy Kálmán budapestié*» lőkapitány, Bartha Richárd, a kabinetiroda főnöke, Bárczy István h államtitkár. , A./01?}!'08, nyugalmazott főtisztviselői közül: Rengi Dezső ny. alpolgármester, Piper homes Bátor, Melly Béla dr., Kun Gyula, Hermann Béla, Krátky János, Stankovits Szilárd, Devecis Del Vecchio Ferenc, Pózéi István, Goreczky Zsig- mond, Rózsavölgyi Antal, Szepessy Rezső, Márkus Imre, Hanvay Sándor, Gergely Sándor. Ezenkívül képviseltette magút valamennyi vidéki törvényható- ság. Az 1873-iki törvényhatósági bizottság tagjai közül Radocza János és Kuncz Jenő dr. kimentette magát. A rendkívüli közgyűlésen ír törvényhatósági bizottság tagjai úgyszólván teljes számban jelentek meg s 12 óra előtt néhány perccel, mikor Wolff Károly meg- erkezett, a Keresztény Községi Párt élénkén megéljenezte és megtapsolta. Pontban 12 órakor vonult bo a közgyűlés termébe kíséretével Horthy Miklós kormányzó s utána a székesfőváros énekkara Karvaly Viktor karnagy vezetése mellett elénekelte a Himnuszt, A rendkívüli közgyűlésen Sipőcz Jenő dr. helyett, aki súlyos betegen fekszik lakásán, Folkusházy Lajos alpolgármester elnökölt, aki körül az emelvényen Búzát h János dr., Zilahi-Riss Jenő dr. íilpolgármesterek, Fock Ede tanácsnok ült. ';"Aepi közgyűlés megnyitása után Folkushdzy Lajos alpolgármester tartotta meg elnöki beszédét. ßs aljjgjjgáreraesSes' besasésíe Folkushdzy Lajos alpolgármester beie- beÄ .f>,öcz..Jen° dr. polgármester g'-éget, majd jelentette, bogy a fö- varoshoz magas kormányzói kézirat érkezett, melyet Szaszovszky József ta- nacsnok olvasott fel. A közgyűlés állva hallgatta végig a kormányzó üdvözlését drTe üi r“I’>gy: haladjon Budapest szekesfováros továbbra is a keresztény erkölcs zászlaja alatt. — viharos éljenzés és taps tört ki. Az elnöklő alpolgármester inditvákormá ]ddA':,ÍT fogja megköszönni a kormányzói leiratot. Ezután felolvasták Szcitovszky Béla átiratát a nemzetgyü- les neveben és tudomásul vették a törvényhatóságok üdvözlését. Folkusházy H-m-Ti, e beszéde elején üdvözölte Miklós kormányzót, (éljenzés), a k. megjeleneseve! közjogi jelentőségűvé ifi- Amai uunepi “apó*- Hódolattal üdvözölte a főhercegeket, .(hosszantartó taps es eljenzcs), majd Csernoch Jánós F^i«nrCS^rimaSt éS a'papai rmnciiist. t'.-iiuan ■ áttért • nagy vonásokban' a test- vervárosok múltjára, kiemelté' a nevézé- tesebb momentumokat, József-nádor épl,» eredményeit.és különös melegséggel Andrássy ; Gyula,, gróf miniszterelnöknek érdeméit, amelyek közül fel- I soroita az 1870-iki sorsolási kölcsönt, a tóvárosi pénztárnak megnyitását, a Su- gár-utról, Kőrútról szóló törvénycikkedet,. a királyi vár, parlament Opera Szépművészeti Muzoum, a Margit-hid’ t'erenc József-hid és Erzsébet-hid épité- sét, amelyek mind Andrássy Gyula gróf a főváros iránt érzett nagy szeretetéről tesznek tanúságot. Mikor történelmi ismertetése során a -orradalmi időkhöz érkezett: hangos iigjj van! úgy van! kiáltások erősítették meg azt a kijelentését, liogy az inter5 nacionalis irány szertelen támogatású megbontotta a főváros és .az ország lakossága közt a harmóniát: De a keresztény erkölcs alapján — mondotta az alpolgármester — újjászületett a főváros. , ~ kljén Wolff Károly! — hangzott fel kórusban a keresztény községi párt tüntető ünneplése. Mikor az alpolgármester lojális difi. méréssel emlékezett meg Bárczy István érdemeiről, gyér éljenzés volt, csak Bi- biti Horváth János tapsolt. . Lendületes szavakkal fejezte be beszédet Folkusházy Lajos. A borúra derüj remél. Hangsúlyozta az összefogás szűk- segességét, kérte az Isten segítségét és szavait így fejezte be: . Legyen áldott a föld, hol az egyesítés nagy tervezői és a főváros nagy pót gárai pihennek és legyen áldott minden családi tűzhely, ahol a belső hit és hazaszeretet mécsese világit. Berieviczy íikBsnrt dr. ünnepi bestédé Ezután Berzeviczy Albert dr., a M» gyár Tudományos Akadémia elnök« mondott nagy beszédet a főváros szellő1?1» fejlődéséről. Ismertette az iskolái fejlődését, Trefort Ágoston érdemeit, a művészi élet haladását, hivatkozol! Prielle Kornélia, Náday, Nagy tmr* Halmy, Tamássy és Blaha Lujza érdemeire, a Zenedo működésére, - a Filhar> raopikusok Társasága kulturális tevékenységére, felsorolta a múzeumok é« kiállítások hatalmas munkáját, visszapillantást vetett az építkezés hatalmai aranyaira és kemény szavakkal bély& gezte meg a nemzetietlen irodalmi in% nyak elszakadását a magyar őstalajba* gyökeredző hagyományoktól. Ezeket * szavait zugó taps fogadta. Ök voltai előmozdítói annak, mondotta Berzeviczy, hogy a főváros — összeomlásának szomorú idejében — olyan könnyen hódolt be a felforgató szélsőséges irányzatoknak. Hogy az utolsó öt év alatt épiteni nem lehetett, -- mondotta Berzeviczy — az érthető, mert el kellett takarítani a romokat, amelyeket a forradalmak és megszállások hagytak hátra. Harcolnunk kell — folytatta Berzeviczy — és minden csapásunk igazán ellenséget érjen es önmagunkon ne ejtsen sebet. Csiüéry Ästd.-ös dr. »eisaälalösa CW/eSre\nftny PM nevében . y András tartott ünnepi beszpdr»^ amelybe„ rámutatott B nemzeti erő és tiszlusag sz^retetéro a főváros életében. emelti g1 vif zapillantá's során ki- te Buda polgárainak hüséé-sf nemzet! es keresztény eszmo iránt A. dimókhoz való ragaszkoTásf «’német: dauestT1 aSát’ majd ^mutatott b£ dapesí egyre veszedelmesen növekvő hatalmára, amikor a kultúrát a kapUaliz- és ^nként- a Siti dasáti ét i ™oyUkh0z ragadták a gaz, í A cs Szelet vezetését. Hatalmid fék Ä -t bálátlansáSS: tt Sy °tthont kaptak. (Umj 1*5.8 ban^ Vanf). Budapestről indult ki kidtnr? . r0ata'S a nemzet közi sajtd- kUtura ienezte a vidéket é kiirtoJtta Budapest magyar lelket. A főváros negyveneves jubileumi ünnepségén szonok Így beszélt: 871 h~,,:4z ősöket nem szeretjük, az ősöket %ak tteSké°,7eteL nélkÜl foBadjuk el. rettetirántuk? ' ré°iek- Szelegeiéi irántuk, nem érzünk. vr7 A Dem^6í letért a történelmi alap, nagyranőtt a destruktiv, korrupt afle'ybő1 a bolzevizmus szülei tZSu tkr Potyármestere nem tudta feltartóztatni a liberális din™ törést lZtt*0 :ndikáli™m előre. hat megfelelő .védelmet. ÄS''!' perünk nem Marx, - mondotta Csu! teiy, — hanem a ipesti hegyem—vér- tanu-halalt halt Szent Gellért pütpök szelleme! (Hosszantartó -• tapsi) ■ . Ezután megemlékezett az ellenforrada, re/61"3?111101 éS me8'tag'adta a -közösséget az?al az üres, léleknólküli, csillogó Budapesttel, amelyet a nemzetköziség varázsolt az utóbbi tíz év alatt a Duna partjára. •—A miénk a vezeklő Budapest, — fe- jezte ha szavait Csilléry András — az ősi tradíciókért küzdő város, az :ország büszkesége, amelynek iskolái „a- lmzati sag, a keresztény erkölcs és a kotnoly tudás melegagyai. Testvéri jobbot nyúltunk minden társadalmi osztályunk bogy a fővárost a keresztény és nemzeti eszme jegyében újjáépíthessük. A tapssal fogadott beszéd után az énekkar a Szózatot énekeito el s a közgyűlést az elnök a kormányzó éjjenzéso ulan bezárta.
