Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
Kt.ötlMI £S runüj r>V^Si‘ ~Tt— ......i SZcOi pircsEdz, sárgát" a zoIaluTz,' kéket a rózsaszinühöz, nogs szép, tarka és csillogó legyen a minta a nemzetek társadalmi, politikai, gazdasági, művészeti és irodalmi életének mintája. Ivem a túlzók ma divatos elméletének van igaza: az elkülönülés és érintetlenség megállást Irodalomtörténetének éreanondatai «csendülnek az ki-lönbös^ésck találkozása életet jelent, foga- “ í. az rast es súrlódást, harc zol es naszt, nj szépségek és uj irodalmi meg- iomiáik- kialakulását. Bármennyire heterogén is a mi r kultúránk, épp azért lett annyi erővel és lehemert a Duna—Tisza-kösén annyi küágőrsés hímezte és liimezi [ 'Beöthy Zsolt előadásán. Petőfi hatása a nemzeti közéletre. Iskola padjaiból, belezengcnek az eisü hasonlásba, a fejlődő lélek belső vívódásaiba és utmagyar árán — diadalt ül, akkor látja, lelke a sajat formáját keresi, harezra száll velük s a ,, .. . , , mikor végül — talán egy egész élet véres küzdelmei Jía’ a;^iko.r a és• irodalomtörténet ho"v -I lctm-ltoft orpzagmento tényezővé enioikeuott, a. mikor a tőlünk “ “ 'J elszakított részeken mint mindenütt, a hol a nemzeti géniusz' a politikában, nem élheti ki magát, Magyar- országon ISIS előtt, Oroszországban a. ezárt elnyomatás alatt, Németországon a franczia hódoltság alatt: ma egyenesen bún volna a Beöthy Zsolt soha le nem sze- j relhető pánezóles seregét innen belülről- fogyasztani. Az esztétikus, a ki, mint a tiszteletére rendezett vacsorán mondott bcszédo bizonyítja, ennek a missziónak hívője és tudója, most az ellen az oldal eilen védelmezi a maga felfogását, a molyét a múltban a másik oldallal szemben maga védett. Ez a hit és meggyőződés zeng ki előadásából, melynek történelmi ízt, súlyt és erkölcsi tartalmat ad. f . ' i Ősz mester! Ne fájjon, hogy nem jött el a magyar Bourget, a ki a magyar Taine-t választotta volna mesteréül. A talaj, melyre minden írónak szüksége van, miüt *' - - -.-.•.»otfli- mplvrn r fi eyStf-M0’^ ai^ni réUl. ÍV ItUciJ, iUWJAU -----n övény gyökerének a magáéra, a szeretet, melyre min- Uon jjó áhítozik, mint a növény a napfényre, az a lelki tartani a magyar nevet,.a magyar névnek, a magyar észnek dicsőségét akkor is, ha a végzetnek kegyetlen rendelkezéséből Vörösmarty Szózatának azokban a stré, fáiban megjósolt sors várna erre a nemzetre, a melyeke ő gyermekeinek iiem engedett megtanulni. A nagy ünnepekre az öreg haranggal szoktak beharangozni. Engedjék meg tehát, hogy most is erre a nagy nemzeti ünnepre egy ilyen öreg harang harangozzék be, mégpedig az öreg szót nem abban az értelmében véve, melyben használatos, nem a nagyság értelmében, hanem a szó közönséges jelentésében. Az előadó ezután azokkal a problémákkal foglalkozott, melyeket a Petőfi-irodaiom eddig kevéssé méltatott. Egy ilyen probléma Petőfinek a magyar közéletre gyakorolt hatása is. — Melyek ezek a mozzanatok, — mondotta — költészetének nemcsak a nemzetre ható, de nernzetirány iló' és fentartó elemei ? Az első Potőü egész személyiségének és személyiségét megnyilatkoztató költészetének magyar eredetisége: Az egyenesség, az őszinteség, az önérzet, a rátartiság, a szabadságszeretet, a felemelkedés melletti — bizonyos ép, egészség, realitás. — Másik ezzel kapcsolatos tulajdonsága : Petőfi jellemző nemzeti érzése, ragaszkodás ehhez a földhöz, ragaszkodás ehhez a nemzethez, ragaszkodás ennek a: nemzetnek múltjához, ragaszkodás — bármily paradoxonnak hangzik is — ennek a nemzetnek jövő; Harmadik fontos mozzanata: a nemzeti önén nemzeti érzésnek az a fejlődése, a mikor arra a ka latra, melyet a nemzeti érzés képvisel, büszkék lehel Bizalom a magunk erejében, hit a magunk küldetést. üen íxü haza,-a mely nélkül az iró elsorvad, mint a növény eső és harmat nélkül, kell, hogy kincse legyen mindazoknak, | a kik-őszintén és igaz hittel vért és velőt áldoznak aj Az előadó azután végigvezette magyar kultúra tövises utjain. Ez a gondolat ragyog ki kon hallgatóit, mindegvikWil jövőbe világitó fénynyel a mai előadásból, glóriába minaegyi»« ktmuta vonva’egy hosszá irodalmi múlt hatvan esztendejét. Strém István. Beöthy Zsolt a Lipótvárosi Kaszinó nagytermében tegnap délelőtt tizenegy '—1-~- ~ — órakor előadást tartott Pevufi Sándorról. Előadásában azzal a hatással foglalkozott, vet Petőfi a nemzet közéletéro és ennek fejlődésére melye gyakorolt. Magyarország nagy ünnep felé közeledik, felé, mclylycl százéves felütött rostélya mögül nem kemény harezos, hanem a balladának szépséges, gyöngéd asszonya tekint reá: nagy-nagy szeretet a magyarság és a magyar irodalom iránt. Akkor látja, hogy nem vasból és kőből voltak kovácsolva irodalmi jellemzései, hanem forró szerelemből, a mely majd fenségesen zug, mint a Bajkál dörgő hulláma, ha a sziklák alját verdesi, majd szelíden suttog, mint a tavaszi szél a rügyekhez: .‘Nyíljatok, csak nyíljátok!« ... A mikor a konzervátor, a szent irodalmi értékek őre és gondozója a Lipótvárosi Kaszinó gazdagon díszített, fényes termében Petőfiről előadást tart, zaindon szavából, hangja csengéséből ez a nagy, az egész nemzetet s annak egész irodalmát liberálisan egybefoglaló nagy szeretet áramlik. Az élet, ez az okos asszony nem cgyfélo ionál'al hímezi ki kézimunkáját: aranyat a mondta Beöthy Zsolt előadásában — ünnep teie, meg fogja ülni nagy fiának, Petőfi Sándornak születési évfordulóját. Ezen a napon hálásan fogjuk meg-- küszöani a Gondviselésnek azt az ajándékát, azt a — kerek számban beszélve — ötszáz költeményt, azt-- i—, „i líiniTifr prfísza] kerek számban ocszoive — — __ k incset, a melyet nem vöket el tőlünk erőszak, a : n m íoszthat meg ármány ős a mely fenn fogjál . arany mely t: az egyes korszakcs _________ , _ kimutatva, hogy Petőn k öltészetének felsorolt eleméi mennyire hatottak ezekre a korokra. Majd rátért a mai korra. — A mai kort a felfordulás korának nevezhetjük. Ezt én attól a naptól fogra számítom, a; mikor e. Gyöngyös felé száguldó vonaton a király elmozdította: Magyarország, az addig egységes érzésű Magyarországi kormányától Tisza Istvánt, mert nem a háború kezdete, hanem ez volt az a 'momentum, a mikor Magyarország’ haladó vonata kisiklott a pályájáról. Vájjon a t-felfor- clulás fco;-;:-ábcn van-o tehát Petőfinek hatása, biztat-e az ö említettem vonásainak érvényesülés© valami nemzeti .jel out őséggel? Azt hiszem, magyarázni sem keik hogy nekünk ma Petőfi magyar lelkét is, Petőfi nemzeti érzését, önérzetét is egyforma lelkesedéssel, egyforma buzgúsággol keil ápolni és ettől az ápolástól, másrészt az ő lángelméjének bennünket való támogatásától függ Magyarország jövendője. Ily szomorú viszonyok közt közeledik hozzánk Petőfi születésének százéves fordulója. Ezt az ünnepot nem.' üres hűhóval, nem vakító tűzijátékkal, nem bankettel és felköszüntőkkel kell megülnünk, hanem azzal a törekvéssel, azzal az igyekezettel, hogy Petőfit és Petőfinek nemzetvédő, nemzetfentartó leikét minél mélyebben gyökereztessük be a nemzőt életébe. Az ünnep ne csak Tedeum, no csak hálaszózat logyen az isteni ajándékért, melyet sorsunk Petőfi lángelméjében nekünk adott, hanem Venisnncte is, Petőfi lelkének segítségül hívása. Kérjük az Istent, hogy ez a segítségül hívás használjon a magyar hazának!
