Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

juftgg &- ke3H Hála-ünnep Gárdonyi szülőföldjén A Dunántúlt HeltKon — Ax nmlélcMJtlúk városa — A turáni Bussrta — A t&rténalmt Gtíráony — Gárűonyl fehérvári emléket — rA NÉP tudósítójától — Süék^fe fehér vár, j alias 1. Koránk szépirodalmának legiinuepel- tebb Írója, Gárdonyi Géza a napsuga­ra* Dnnántnl egyik aranykalászos vi­dékén született, ahol turáni fajmagyar nép túrja a rögöt. Annak a történelmi emlékű vármegyének földjén, melynek honos lakói egykor Pannóniát lakták. Künn a pusztán, a szertelen mozőség arany kévéjében, hol egy-egy puszta- tanya kiesi templomának esti harang­ja imára csendül... s täol a dalvirá- sos agárdi leányok sötStpiros estalko­nya ttal bűbájosán éneklik: „Kihallatszik a pusztára, Ak éHharang güíng-galang .. ... Bölcsője mellett a nép dajkameséi tengtek...“ A puszta levegője már ringó bölcső­jében megáldotta a kisdedet a magyar népiélek minden szeretetéve). Igaza van a krónikásnak: „nem az irodalomból nőtt ki, hanem a földből, de hatalmasan belenőtt az irodalom­ba.“ Talán olyként, mint Duserre, a pásztorböltö — a nép fia. — aki a fran­ciák uj csillaga lett. Aki szintén re­meteéletet. élt, vidéki elvonultságában s bámulatos nyelvújításán kívül út­törője lett nemzete irodalmának. Vonatunk a balatoni vasúton halad. Velence mellett Vörösmarty szülőfalu­ja. Alább a kékelő ködben Ercsi, báró Eötvös József leveiidnlás kastélyával és dunai1 ,: ii sírjával. Ercsi mellett Al­agút, a magyar irodalmat kedvelő Jó­zsef kir. főherceg platánfás kastélyá­val. melynek árkádé,-; termeiből mindig magyar nóta csendül a tájra. Alcsnt mellett pedig Vajda János szülőfaluja, » raegénekelt rááll erdőkkel. Bndrödy Sándor, Gárdonyinak daloskedvii költő- barátja h-e közéi-vidékről származott, ■Sotjiog.j-Mai'caliban pedig Komm An-j dór sző leteti. A történelmi Gárdony községről pedig Gárdonyi a perét vette, j A Dunántúl ezen vidéke tehát a klasz- sziktts írók Helikonja!... Székesfehérvár — az „emléktáblák városa“ — ma Gárdonyi emlékének is hódol... Gárdonyiik, illetve Zieglerék 1867 ta­vaszán a szomszédos Pátkáról —- egy­kor a Cimbviaua helyén épült püspöki városba -- Fehérvárra költöztek. Székesfehérvár Magyarország legna­gyobb történelmi nevezetességű helye, mert évszázadokon át királylakó fővá­rosa volt • országunknak s egykori Xagyboláoy asszony hires templomában 35 király és királyné lett koronázva, sírboltjába pedig 16 királyt temettek • közöttük Szent István királyt is. ki­nek jobbját a budai várkápolnában őrzik. Ebben az ősrégi városban adta ki 1122-ben U. Endre árpád házi magyar király' az aranybullát. Alkotmányjo­gunk ezen 700 éves emlékünnepén (1922 október 1-l-én) Székesfehérvár határá­ban, a, Csucsos-liegyen, illetve az. And- rás-ayepen Szent István bazilikájának pillérjéből emlékszobrot állítottak. Gárdonyi 6 évvel ezelőtt járt Fehér­váron, mikor is Billed Ferenc alsó­városi esperes-plébánosnál fehérvári gyermekéveiről elbeszélgetett. Bükéi évek óta levelezet Gárdonyival s 1921 - ben ö is meglátogatta Gárdonyit Eger­ben, mikor is személyesen ajándékozta meg Gárdonyit „fut az Óceánon“ c. amerikai vonatkozású utleiró könyvé­vel. Gárdonyit Bilkei könyve megha­totta, mert egyik baráti levelében töb­bek között a következőket irta Bükéi­nek: — „Bizony könnyes szemmel olvastam végig. Deltát... Vörösmarty úgy kor­rigálná a Szózatát: Ott élned, itt meg­halnod kell! A Habsburg-piócák 400 éve szívják a. vérünket: a nép elszegé- nyült. Oda megy kenyérért, ahol ta­lálhat ...“ A szent király nemes vármegyéje: Fejérvárm^gye ezuttal szintén emlék­táblát állított Gárdonyi agárdi születési házára. Agárdon ez a második emléktábla, mert. Danis* Zsigmond egykori agárdi költő-plébánosnak, mint az „Agárdi lombok“ szerzőjének állítottak. Gárdonyi szülőföldjén az emléktáb­lák páros leleplezése vasárnap folyt le impozáns keretek között Székesfehér­váron és Agárdon. Székesfehérváron — az emléktáblák városában — Gárdonyi Géza egykori lakóházát (a vásártéri Bürgermelster-féle házat) Székesfehér­vár; az agárdi születési házat pedig a vármegye és gróf Nádasdy Tamásáé je­lölték meg. A fehérvári ünnepély a Sarlós Bol­dog Asszony! bucsn után folyt le a fesövárosll plébánia közelében, ahol Gárdonyi lakóháza előtt lombsátoi'os szónoki emelvény volt felállítva Szé­kesfehér zászlóival. Az ünnepségeken megjelent a ni. kir. kormány képviselője, a magyar tudo­mány és irodalom, valamint az orszá­gos közélet jelesei. A városi dalkar „Magyar Hiszekegybe után A székes- fehérvári ünnepélyt Bilkey Ferenc felsővárosi esperes-plébános nyitotta meg magas szárnyalása emlékbeszéd keretében, mely alatt a lakóház falá­ról lehullt a lepel. Az emléktábla a következőket hirdeti: Itt élt és játszott Gárdonyi Géza magyar irö 6 éves korában 1869-ben Szávay'Gyula a Kisfaludy- és Petöfi- Társaság nevében, Simon Lajos a fő­városi , Gárdonyi -Egyesület, 'Forda i Ányos dr. a Gárdonyi-Társaság ügyve­zető főtitkára az egri Gárdonyi-Társa-1 ság, Molnár Kálmán dr. egyetemi * magántanár pedig Eger város nevében mondottak ünnepi beszédeket. A hódoló üdvözlések után Székes- fehérvár nevében szép szavak kíséreté­ben dr. Zavaros Aladár polgármester vette át gondozásba az emléktáblát s a városi dalárda éneke után a megható ünnepély véget éri. A vidéki vendégek a város polgár­mesterénél, a zirci rendnél és Bilkei esperesnél voltak elszállásolva. Ebéd után az ünnepi gyülekezet külön vo­nattal Gárdonyi szülőhelyére, utazott: Agarára, hol a állomáson az agárdi uradalom hin tói vitték be a pusztára a vendégeket. Az agárdi plébániai temp­lom, megtekintése után — ahol Gár­donyit keresztelték -- az ünneplő kö­zönség Gárdonyi születési házához vo­nult, melynek szögletfront.ián egy al­kalmi virágoskert fölött állították fel a díszes márványlapót. Agárdon a vendégeket gróf Xádasdy Tamásné képviselője, Frank Géza ura­dalmi igazgató és Jetinek Antal plébá­nos fogadta. Az ünnepélyt Bors Béla agárdi kántortanitó vezette be az agár­di iskolások alkalmi énekkarával. A megnyitó beszédet Vasadi-Balogh György nemzetgyűlési képviselő mon­dotta, mely után Kapcsán Felicián dr. min. tanácsos a kultuszkormány kép­viselője a kormány nevében, Xégyessy j László egyetemi tanár a Magyar Tudó- ; mányos Akadémia, Száván Gyula a j Kisfaludy- és Petőfi-Társaság, Viszota Gyula min. tan. a Szent István Aka- 1 démia, Tordái Ányos dr. pedig az egri i Gárdonyi-Társaság nevében mondottak magasszárnyalásu beszédeket. Szávay a szülőföldről, Tordai pedig Gárdonyi édesanyjáról, gyermeki szereteíérő! mondottak megható szavakat. Bilkey Ferenc esperes-plébános ezután egy késmárki névtelen hölgy fenyőgalyát tiizle az emléktáblára, majd Ftépássy János képviseletében Tóth Kálmán, a Gárdonyi-életrajz szerkesztője tolmácsolta Gárdonyi egykori irodalmi professzorának meg­emlékezését és az emléktáblára való virághintéset s mint a Gárdonyi Tár­saság tagja ismertette ezuttal a szü­letési ház felderi lését. Dr. Harranelz József vármegyei alispán ezután az emléktáblát a vármegye gondozásába velte s a Himnusz éneklésével véget ért a megható emlékünnepély. Az agárdi uradalomhap azután száz- terítékes bankett volt, ahol Frank Gé­za uradalmi igazgató vendégszerető házánál Bilkey Ferenc esperes gróf Xádasdy Tamásáéra és Frank Gézáim­ra, a vendégszerető ház asszonyára mondott meleghangú köszöntést. Dr. Gopcsa László kultuszminiszteri h. ál­lamtitkár pedig Gárdonyi édesanyját : köszöntötte a távolból. Az ünnepségen jelen voltak ezenkí­vül: Varga Hámján a M. T. Akadémiá­tól, Reiner János a Szent István Akadé­miától, továbbá Balassa Sándor várme­gyei alispánhelyettes, S,Zirbel: József isk. igazgató, Mátray Rudolf ciszt ginül, igazgató, Lika X. és Kv.nessey 1 Gyula ezolgabirók, dr. Fiáth György. Felhössy Mária agárdi tanítónő és tízé- 1 vay Gyula, a Felőli-Társaság íötitká- < rónak kíséretében az ünnepelt író f egyik fia, dr. Gárdonyi József földin. - miniszteri tiszviselő. * ...Gárdonyi emléktábláit pedig a „második anyaföldröl“ dicsőséges fény­nyel bearanyozzák az „egri csilla­gok...“ t Tóth Kálutány J Vörösmarty városában Gárdonyiék a Vásár-téren egy Bürgermeister nevű kutmester házában laktak. Harmadik szomszédjuk volt Xavári boltos. Lakó­házuk verandás volt. Itt lakott és játszott. Gárdonyi négy­es ötéves korában (1867 tavaszától 1868 tavaszáig).. Innen járt a „X yedám“-bnv lévő olajutcai dedőba és itt játszogatott .Bürgermeister Gyurkával és Lev.csi- kével... Itt ismerte meg Gárdonyi a „Fián" könyvet és itt játszott egy kis mókussal. .. Székesfehérvár .uia Gárdonyi egykori lakóházára egy. örök dicsőséget hirdető emléktáblát állított. Székesfehérvári emlékeiről eleiében Gárdonyi a kővetkezőket mondotta ne­kem : — „Deila. Pietra (Steiner dr.) olasz származású fehérvári püspököt mti- ' vészi törekvése miatt érdeklődéssel fi- . nyeltem, kinek mint József főhercegék 1 udvari papjának báró Eötvös egyen- 1 gette. m.iái, Sleincrt azért, is szerettem, ! mert édes apáin megyéjében született... i Ismerem a gyermekkoromban épült t ötvenéves fehérvári nemzeti színházat is, melynek 1899 őszén volt, nogyedszá- i. ■zailos jubileuma a Bánk bán-nah 1 melyre annak idejét: mii vésabe rátáim g engem is leakartak vtnsl. A fehérvári p ciszteici-tfind. is sokat fejlődött a tudiV »W - /• k

Next

/
Oldalképek
Tartalom