Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
titását csak akkor értjük meg igazán, ha figyelembe vesszük, hogy Magyar- országon minden negyedik-ötödik percben elszáll egy-egy gyermeklélek. Nálunk oly nagy a csecsemő és gyermekhalálozás, hogy egész Európában, — Oroszország mellett, — nekünk jut a gyászos vezetőszerep. Ezen a téren egyikünk sem óhajtja a vezetést! Mentsük tehát meg minden lehető módon a magyar jövő le- téteményezéseit: a gyermekeket, csecsemőket és azokat, akiknek kezébe a bennünk rejlő jövő le van téve: az anyákat. Védd az anyát és csecsemőt, Vé- ded a magyar jövendőt! ezt a jelszót az Amerikai Vöröskereszt magyarországi vezetősége adta ki, s ugyancsak az amerikaiak állítottak fel hazánkban 55 anya- és csecsemővédő intézetet, amelyek immár hosszabb idők óta végzik ezt az apostoli munkát Junius hó végével azonban az Amerikai Vöröskereszt beszünteti magyarországi működését, s ekkor az 55 anya- és csecsemővédő intézet fenntartásának kötelessége a magyar államra és társadalomra hárul. Figyelemmel a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyik idevágó rendeletére, az ezüstbuila-ünnepélyen az anya- és csecsemővédelemről is szó esett. Hiszen arra, hogy a hatvanhárom porszemből hatvanhárom vármegye legyen, 'sok-sok egészséges, okos, derék magyar gyermekre van szükség. S minél egészségesebbek é s többen lesznek, annál több lesz a hazáért dolgozó kéz, a régi nagyság visszaszerzéséért küzdő kar. Védd az anyát a csecsemőt, Vé- ded a magyar jövendőt! — ennek a jelszónak ismétlésével fejezték be a tanítók a szivet lelket nemesitő ezüstbulla- ünnepélyt. Képviselőtestületi közgyűlés. Ez év május hó 22-én tartotta a képviselőtestület legutóbbi közgyűlését, amelyen sok apró tárgyon kívül napirendre került a kir. járásbíróságnak 1923. évi április 1-én lejáró bérszerzödése is. A kir. kincstár az újonnan kötendő szerződés tervezete szerint az összesen 12 helyiségből álló épületrész évi bére fejében 4290 koronát kínál 15 esztendőn át, különböző olyan mellékkikötésekkel amelyek bizonyos tenden- tiát engednek sejtetni* Nevezetesen egyik legkülönösebb kikötése lenne a szerződésnek, hogy a járásbíróság fenntartja magának a jogot, mely szerint általa meghatározandó helyiségeket albérletbe adhasson. Az épület rendeltetése a hivatalok részére szükséges helyiségek biztosilása és semmi egyéb. Ha a kir. járásbíróságnak felesleges helyiségei vannak, hozza ezt a körülményt 1%. ? <s I 1> •- * • *■ • az épület tulajdonosának tudomására, majd az fel fogja tudni használni őket. Vannak még olyan hivatalok, melyek magánházakban vannak elhelyezve és amelyek elsősorban várnak arra, hogy a hivatalos igénybevétel alól felszabaduljanak. A képviselőtestület a túlságosan alacsonyan felkínált bérrel sem volt megelégedve, mert a 4290 K évi bér fejében még a község tartozott volna az összes helyiségek külső és belső takaritásáról is gondoskodni. Nagyon okosan cselekedett tehát a képviselőtestület, mikor arra határozta magát, hogy az összes szükséges helyiségeket teljesen ingyen, minden bérfizetés nélkül engedi át a kir. járásbíróság használatára azzal a hozzáadással, hogy az összes szükségesnek látszó belső takarítási és javítási munkálatokat is a kir.' kincstár végeztesse el. Arról természetesen szó sem lehet, hogy az esetlegesen feleslegesnek mutatkozó helyiségek a bérlő által albérletbe adhatók legyenek. Ez a látszólagos „gavalléria“ bizony csakugyan látszólagos, mert a tulajdonos község ilyenformán két rossz közül mégis inkább a kisebbiket választotta. Viszont a kir. kincstár sem emelhet ezen „gavalléria" ellen különösebb kifogást. Foglalkozott még a képviselőtestület a két torony-óra javítási költségeinek fedezésével. Elhatározta, hogy a javításukkal járó költségeket a község fogja viselni. A járási végrehajtói állás szervezését nem tarlotta szükségesnek, annak költségeit nem hajlandó viselni. Végre tárgysorozatba került az Ökördi- puszta megvétele is olyan értelemben, hogy 30 nap múlva kitűzendő közgyűlés fog az üggyel foglalkozni. Az igénylők nagy számára való tekingette! érdeklődéssel várjuk az ügy fejleményeit. ValaGh István törvénybiró az 1921. évi fizetését: 400 koronát felajánlotta a Petőfi szobor-alapra. Az április havi pénztárrovoncsolási jegyzőkönyv és több kisebb szerződés bemutatása után a közgyűlés véget ért. Hiszek egy Istenben Hiszek egy Hazában I Hiszek egy isteni örök Igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Jiogyan művelődnek a szerbek? Ismét szomorú hírt kaptunk a Bácskából. A belgrádi kormány érzi, hogy milyen hatalmas igazság rejlik abban a kul- lurfölényben, amellyel .a magyarok a szer- bek fölött rendelkeznek, hát ime ők is kezdenek művelődni — azokból a könyvtárakból, amiket a Bácskában maradt magyar iskoláktól rabolhatnak el. Amint megbízható forrásból értesülünk, Stefanovics Velimir miniszteri biztos a könyvek összeírása céljából a Vajdaság összes közép- és szakiskoláinak, tanitóképzőinté- zeteinek és polgári iskoláinak a könyvtárait átvizsgálta még husvét nagyhetében és mindenütt elkért^ a teljes könyvjegyzéket s abból kijegyezte azoknak a könyveknek a címét, amelyeket az illető intézet egy később adandó kormányutasitásra köteles lesz Belgrádba küldeni. Stefanovics biztos megbízatása úgy szólt, hogy csupán a magyar könyvtárakból jelölje ki az értékkel biró történelmi és irodalomtörténelmi müveket. így tett a szabadkai főgimnázium könyvtárával is, valamint a szabadkai felső kereskedelmi iskola, a képző és a polgári iskola könyvtárával. így aztán ezekben az iskolákban nem marad a történelem és irodalomszakos tanárok részére segédkönyv, úgy, hogy azok nem is taníthatnak megfelelő eredménnyel. Megjegyzendő, hogy különben sem igen használhatnák ezeket a könyveket a magyar középiskolák tanárai és tanulói, mert az állam ezeket a már államosított iskolákat a jövő tanévben nem szándékozik fenntartani (természetesen csak a magyar tagozatokat nem) és nem valószínű, hogy a könyvtárakat vissza adná a keletkező uj magyar magániskoláknak. Ezeknek a fenntartói majd vetetnek az elvett könyvtárak helyett ujja kát. A Szabadkán megjelenő Hírlap szerint jó néhány ezerre rúg azoknak a müveknek a száma, melyeket csupán a szabadkai magyar iskolák könyvtáraiból már a napokban Belgrádba fognak szállítani. A szabadkai iskolák igazgatói már meg is kapták a közoktatásügyi minisztérium leiratát arra nézve, hogyan történjék a kiválogatott müveknek Belgrádba küldése. Vájjon örökké ott maradnak majd ezek a magyar véren szerzettdrága könyvekazegy- koi Nádorfejérvárnak nevezett Belgrádban?... Kiskőrös — fürdőváros. Ne ijedj meg nyájas olvasóm, nem akarok a mi fatornyos hazánkból várost, pláne fürdővárost elővarázsolni, hisz lelket- ienség volna tőlem ha ezt megfenném és ily nagyraíörő tervekkel csak rövid időre is megzavarnám azt az idilikus csöndet — ami a mostani képviselőválasztási hangoskodástól eltekintve — a mi kis falunkat állandóan uralja. Mondom távol áll tőlem ez a kegyetlen gondolat, én most inkább lényekkel mint tervekkel akarok előhozakodni. Kiskőtös — fürdő-város, pontosabban porfürdőváros. Aki erről meggyőződést akar szerezni, fáradjon ki kora reggel vagy késő este (amikor a tehén és disznócsorda egységesen fel- és elvonul) az utcára, gyönyörködhet olyan porfelhőbe, hogy a zsidókat vezető felhőoszlop elbújhatna előle. Csakhogy mig a zsidók előtt haladó felhőoszlop „vezető“ szerepet játszott, addig a „mi“ porfelhőnk illusiórusá tesz nekünk minden előrehaladást. Lehetetlen ilyenkor csak egy méternyi távolságra előre látni, oly vastagon uralja a por az utcákat és csak képzeljük el, Tiogy mit jelent ez a porfelhő egészségünkre, hisz millió és millió bacilus szállingózik a levegőbe és mi — szegény emberek — akik kéjesen szeretnék magunkba szívni az akácos ut bóditó illatát, kénytelenek vagyunk ehelyett a porfelhő pusztító bacilusait elemészteni. Naponta találkozom korán reggel sétáló urhölgyekkel, akik valószínűleg — orvosi tanács folytán — karlsbadi kúrát tartva, az utcán való sétálásra vannak utalva. Mondhatom minden alkalommal élénken Petőfi összes költeményei kaphatók a papirkereskedésben. *
