Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

ÁRA 80» I» KOROSA A Vüig a paijárl logok bareou. Hasiéit a tu­domány« a műrénet és a gondolat szabadságát. Oltalmazza a gyengéket, az elnyomottakat, az MdSzöttaket. Vétót kiált az Igazságtalanságnak. a gyűlöletnek és a bosszúnak. Védelmezi a mrnikái. mely a békétlenség levegőiében el­sorvad, Hirdeti a népek, osztályok és felekeze­tek egyetértését. Tanítja az egyén áldozatkész­ségét a nemzet és a társadalom nagy érdekel fránt, na erősebb mérsékletét a politikai és gaz­dasági életben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámmentességét. A Világ Magyarország megújhodásit a demé* krieiátói és a fokozott műveltségtől várja. Nem veszi hiába ajkára a haza nevét, de a hazát szolgálja minden betűje, gondolata, érzése. A Világ ereje a tiszta meggyőződés: megtörhetik, de meg nem hajlíthatják. A Világ tiszteli má­sok meggyőződését, de hadat üzen az elvek mögé rejtőző kalandorságnak és üzletnek. A Világ eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat. Paizsa a gyengéknek« védelmezője az elnyomottaknak : kardia a szebbe jobb és tisztább magyar élet gondolatának« ÉVFOLYAM ♦ B U 1> APEST, SZOMBAT 1024 MÁJUS ÍO ♦ 88-IK SZÁM aggass A baisse kilencedik hónapjában Amikor már éledni kezdett a hit arra nézve, hogy a tőzsdei árfolyamok a sok­hónapos baisse után elérték a mélypontot, és így újból megindul majd a fokozatos javulást: a bécsi frank-contremine kegyet­len lökése még mélyebre szorította le és egyre lejjebb a kurzusokat. Tőzsdei árfolyamok Bécsben A magyar papirok bécsi árfolyamai ta­lán tanulságosabbak a budapesti árfolya­moknál, hiszen Bécsben stabilis koronában jegyezték a kurzusokat, míg a budapesti jegyzéseknél állandóan figyelni kell a ko­rona érték-változásaira is. A Budapesten és Bécsben jegyzett papirok közül a Coburg vette át a vezetést — lefelé, amennyiben 530.000 osztrák koronás legmagasabb ár­folyamától visszahanyatlott 23.000 koronáig, tehát alig haladja meg a legmagasabb ár­folyam 5 százalékát. Az Angol-Magyar Bank legmagasab árfolyama Bécsben 380.000 ko­rona volt, a mai árfolyam pedig 45.000 korona, tehát alig 12 százaléka a legmaga­sabb jegyzésnek. Öt-hatodot vesztett érté­kéből a bécsi tőzsdén a Spodium, 500.000 .koronáról 60.000 koronára hanyatlott a Klotild, a maximális jegyzésnek alig egy­negyedét tartja az Esztergom-Szászvári, vagy a Vasútforgalmt: és egy olyan stan­dard-papiros, amilyen a Magyar Hitel, szin­tén jóval legmagasabb árfolyamának egy- harmada alá hanyatlott. Az osztrák papirosok közül a legkétségte­lenebb értékeket sem kímélte meg az ár­zuhanás katasztrófája. A nagy petróleum­értékek közül a Galicia 35 millió koronán állott és most, miután egy régi részvényre négy újat adott, tegnap alig haladta meg az 1.5 milliós árfolyamot, amely a régi rész­vényhez viszonyítva nem teljes 8 milliónak felelne meg, tehát itt is elveszett a kurzus­nak több. mint háromnegyede. A Kárpáti •petróleum 930.0GU koronás legmagasabb ár­folyamától Rgnap elérkezett a 131.000 ko­ronáig, tehát hat-hetiedet vesztett értékéből, iS $kodnica 2,800.000 koronáról 315.000 ko­ronára esett vissza, pedig senki nem tud árról, mintha válság érte volna, vagy vál­ság fenyegetné a petróleum-ipart. De azért a petróleum-papírok feltartóztathatatlanul zuhantak lefelé. A Magyarországon is is­mert nagy papíripari vállalatok közül a 'Legkam 1,200.000 koronáról 250.000 koro­náig jutott el, az Elbemühl pedig 90.000 koronáról 16.000 koronára. A bécsi piac megingathatatlannak tartott nagy standard­papírjai közül a Bodenkredit 595.000 koro­náról 245.000 koronára csúszott le, vagy például az Aussigi Vsgyiipar 3,510.000 ko­ronáról 1,498.000 koronáig. Amellett természetesen boldogak lehetnek azok, akik iiyen papirosokat Itartanak oda­haza, hiszen például a könnyű papirosok közül a jónevű és jól megalapozott Daim- ler-motor 75.000 koronáról 14.000 koro­nára csúszott le. Egy nagy fa-feldolgozási vállalat egész részvény-állománya 35.000 aranykoronáig hanyatlott vissza Bécsben, noha ez a vállalat két nagy gyárat tart tel­jes üzemben, és semmit nem ltudnak arról, mintha kedvezőtlen volna’ az üzleti ered­mény, |. A világkonjnnktúra ' JA nemzetközi tőzsdei konjunktúra irány­zata éles ellentétben van a közép-európai konjunktúrával; hiszen Berlin is együtt ha­ladt lefelé Béccsel és Budapesttel. London­ban, New-Yorkban, sót a frank árfolyam- javulása által megingatott párizsi tőzsdén most magasabb árfolyamokat jegyeznek, inlnt az tv kezdetén. New-Yorkban alig né­hány százalék a vezető-papirok árfolyam- nyeresége január elejétől fogva, míg Lon­donban valamivel erősebb. A híres petró­leum-papirosok közül például a Royal Dutch 34 fontról jóval 38 font fölé emelke­É ett, és nagyjából ilyen arányban emelke- ett a többi petróleum-papiros is, mialatt Bécsben negyedükre, nyolcadukra, tizedükre istek az olyan petróleum-vállalatok részvé­nyei, amelyek mögött kétségkívül jelenté­keny reális értékek vannak. A párizsi tőzs­dén frankokban számítva most természete­sen alacsonyabban állanak a papirok, mint állottak akkor, amikor megindult a frank árfolyam-javulása, viszont dollárokban jó­ival magasabbak az árfolyamok, mint voltak március kezdetén. A frank értékhanyatlásá- nak mélypontján a Crédit Lyonnais 63 dol­láron állott, és erről a kurzusról 103 dollárra esett, a Creuzot 1848 frank helyett ugyan 15?5 frapk sóit tegnap, de még így is ftK> dollárra emelkedett, sót még a Banque de France részvényesei is igen szépen kerestek dollárokban a nagy tőzsdei baisse alatt, mert a frank-árfolyam 8750 helyett ugyan csak 7500, viszont egy rész­vény most 324 dollár helyett 500 dollárt ér.. Az ilyen veszteségeket aránylag könnyű el­viselni ... Ezzel szemben Berlin, ahol már a márka megjavulása és megszilárdulása is erősen le­nyomta az árfolyamokat, az év kezdetétől fogva újból nagy útat tett meg lefelé, és az elsőrendű papirok sem tudtak ellenállást ki­fejteni a tőzsde tendenciájával szemben. Így például a HAPAG 111 dollárról 52 dollárra hanyatlott, a Laurahütte 73 dollárról 24 dollárra, a Badeni Anilin 73 dollárról 35 dollárra, a Deutsche Bank 42 dollárról 22 dollárra. Aránylag igen jól tartotta magái az A. E. G., amely az év kezdete óta csak il dollárt veszített 32 dolláros árfolyamá­ból. A központi hatalmak feltámadtak te­hát, vagy legalább együtt vérzik, együtt szegényedik, együtt megy tönkre az a három főváros, amely egy úton haladt a háborús évek alatt. Ügy látszik, hogy Berlin is igen érzékeny veszteségeket szenvedett a frank marnei csatájában. A stabilizálódési hausse A berlini tózsdei helyzet csak igen ke­véssé érinti Budapestet, de a bécsi esemé­nyek okozati összefüggéseinek feltárása an­nál fontosabb Budapest szempontjából. A frank-contremlne-nek nem lehetett volna olyan súlyos hatása Becsre akkor, ha ez a lökés nem ér már amúgyis aláaknázott ta­lajt. 1923 tavaszán indult meg és a múlt év őszének kezdetéig tartott az a nagy ko­rona-stabilizálódási hausse Bécsben, amely­nek megismétlődését várták sokan a szaná­lástól Budapesten, megfeledkezve arról, hogy ez a stabilizálási hausse és a részvé­nyek aranyárfolyamának felértékelése — már megtörtént Budapesten, jóval a szaná­lás és a korona stabilizálása előtt, egyictejíT leg és párhuzamosan a nagy bécsi stabilizá­lási hausse-szal, annak kisugárzása és ha­tása gyanánt. Akkor, amikor megindult Bécsben ez a stabilizálási hausse, az osztrák elsőrendű részvények nagy részének árfo­lyama irreálisan alacsony volt aranykoro­nákban számítva, és többnyire csak egy kis töredékét tette a részvények belértékének. Viszont akkor, amikor a nyár végével, az ősz kezdetével megállott a nagy hausse- hullám, még az igazi valeur-ök tetemes része is túl volt értékelve, amellett pedig a piacot elárasztották a non valeur-öknek I egy hosszú sorával, és mivel a sok hónapos j erőteljes hausse alatt könnyű volt felhaj- itani minden olyan nyomtatott papírlapot, amelyet részvénynek kereszteltek el, a valeur-ök emelkedésével együtt emelkedtek a non valeur-ök, milliárdokat indítva el olyan vállalatok felé, amelyek voltaképpen csak egy tőzsdei emissziós osztályból ál­lottak. Részvényeket nyomatni és a tőzsdén plaszirozni: ez igen szép, igen egyszerű és igen lukrativ üzletté lett jó időre Bécsben és egy statisztika szerint az 1923. év folya­mán nem kevesebb, mint 74.000 milliárd értéket képviseltek a bécsi tőzsdére beveze­tett, vagy újonnan kibocsátott részvények: és ha nem is képviseltek 14.000 milliárd ér­téket, ilyen értékben prezentálták ezeket a papírokat a tőzsde közönségének, és pedig nem eredmény nélkül. 14 billió papírkorona körülbelül egy milliárd aranykoronát jelent, és ez mutatja meg, milyen arányokat ért el a részvény-infláció a bécsi piacon. A rentabilitás elve A' túlérték el ési fázis után a tőzsde lélek­tana szerint nem köveikezhétik a reális ér­tékelés korszaka, hímem előbb újból egy aláértékelési folyamaton kell átesniük a pa­píroknak. Ez az aláértékelési folyamat az­után igen súlyossá lett Bécsben, és a Bécs által irányított budapesti tőzsdén már az­előtt is, hogy érezhetöekké váltak a frank- contremine hatásai, mert több oldalról Is súlyos komplikációk léptek (ÉL A részvények reális értékelésére nincsen más komoly alap, mint a rentabilitás, a pa­pirok jövedelmezősége. Viszont az osztrák vállalatok osztalékpolitikája nem igen tudta megtenni a szükséges lépéseket, amelyek kiegyenlítették volna a papirok árfolyamát és a papirok rentabilitását. Az erős árfo­lyamemelkedések korában az osztrák vál­lalatok is leszoktak az osztalékfizetésről, hi­szen a részvényeseket teljesen kielégítette a kurzus-nyereség és a kurzus-nyereség mel­lett amúgy sem jött számba a vállalatok ál­tal fizetett osztalék. A névleges osztalékok-, tői bajos Tolt egy, lépéssel megtenni a* utat a tényleges osztalékok felé, annál bajosabb, mert egy bizonyos határon túl Ausztriában 7.4 korona adó terhel minden korona osz­talékot, tehát a vállalatnak harmadfélszer- annyl koronába kerül az osztalék, mint amennyit a részvényes kap. Itt az osztrák adópolitika elkövette azt a hibát, hogy nem a legutóbbi három-négy békeév arany­korona-osztalékát választotta kiindulási pontul, hanem a korona-elértéktelenedés éveinek névleges osztalékait, és így egészen téves alapon Ítélte meg a vállalatok jöve­delem-szaporulatait, szaporulatot látva ott, ahol az aranymérleg szerint meredek esés következett be. Kamatláb és árfolyam Az osztalékra hárított adóteher volt az egyik nehézsége annak, hogy a rentabilitási elv érvényesülésével épüljön gát az árfolya­mok leszakadása elé. Azután pedig megin­gott maga a rentabilitási elv is, a kamatvi­szonyok következtében. Akkor, amikor heti forgatással könnyen és aránylag kockázat- nientesen lehet a pénzt 30—40 százalékos, sőt ennél magasabb kamatozás mellett gyü- mölcsöztetni, akkor, amikor Magyarorszá­gon 18 százalék a jegyintézeti kamatláb, és ennek legalább kétszeresébe kerül a bankok­nál igénybevett hitel, a legkedvézöbb üzlet- menetű iparvállalat számára is lehetetlenné válik olyan osztalékot fizetni, amely a ren­tabilitás elvénél fogva vonzaná a belföldi tő­két. A külföldi tőke bekapcsolásának kocká­zatait pedig most tapasztalja keservesen Bécs... Minden pénz a tőzsde felé áramlott, amíg fölfelé siettek az árfolyamok, de az ár­folyamok stagnálása mellett a pénzben föl­ébredt az elvándorlási hajlam, és ez az el­vándorlási hajlam nem szűnhet meg addig, amíg nem térnek vissza a normális hitel- föltítelek és kamatviszonyok. Kár sok szót vesztegetni arra, hogy egyáltalában nincs, és semmiféle osztalékpolitika mellett nem le­het rentábilis papír eddig, amíg egy ország­ban a jegyintézet' kamatláb 18 százalék, akr- Amellett- p<? ?díg _!K Y műn* tőzsdei konjunktúra negfordulása szükség szerüleg növelte a pénzszükségletet, és ked­vezőtlenebbre fordította a hitelviszonyokat, hiszen addig, amíg fölfelé ment a borban a gyöúgy, a bankok és az iparvállalatok könnyűszerrel megszerezték pénzszükségle­tüket a tőzsdén, míg a változott helyzetben kénytelenek voltak újból hiteleket igénybe venni. Az a magas kamatláb, amely megbé­nítja az osztrák ipar exportképességét és szükségszerűleg bénítóan fog hatni a magyar ipar versenyképességére is, egyben súlyos akadályává lett az egyensúlyi állapot kiala kulásának a tőzsdén, attól fogva, hogy min­denütt bekövetkezett a keserves ébredés a végtelen hausse édes álmából. A kurzusok Üzemrészén De azért már most újból kibontakozott egy Tiausse-lehetöség, mint következményi jelensége annak a baisse-nek, amely mé­lyebbre és egyre mélyebbre szorította a pa­pírokat, Budapesten és Bécsben, a papirok egy részét Igen mélyen reális értékük alá. A nagy baisse méretei Budapesten nem bontakoztak ki egész világosan, hiszen a dollár árfolyama nem egész 20.000 koroná­ról 88.000 koronára emelkedett a baisse hónapjai alatt, tehát a helyzet az, hogy értékének 15 százalékára süllyedt az olyan papiros is, amely az egész baisse alatt vál­tozatlanul tudta tartani, vagy inkább tar­tant tudta volna árfolyamát. De a magyar standard-papirosok közül a Magyar Hitel 940.000 korpnálg emelkedett akkor, amikor a dollár még nem érte el a 20.000 koronás kuffiust, tehát 47 dollárt ért a nyár végén, míg most, a 88.000 koronás dollár napjai­ban a Magyar Hitel lesüllyedt egészen 560.000 koronáig, tehát már alig ér többet 6 dollárnál, 47 dollár helyett. Ä mai fel­aprózott Ganz-Danubius-részvény állott már 400 dollár körül, míg ma a megszilárdult árfolyam alig felel meg többnek, mint 35 dollárnak. A Kereskedelmi Bank állott jó­val 90 dollár fölött, és ma nem ér többet, mint 14 dollárt. A Magyar Általános Kőszén egyike azoknak a papíroknak, amelyek aránylag legjobban tartották magukat, de azért az értékhanyatlás itt is igen jelentéke­nyen meghaladja az 50 százalékot. A Fegy­ver állott 100 dolláron is, és ma nincsen többre becsülve 10—12 dollárnál. Ahol az elsőrendű papirok értékelése ilyen —> át­alakulást hagyott maga mögött, ott talán fölösleges elemezni a bfconytalanul meg­alapozott papirok értékváltozásait. Tőzsde-krízis régen és most Nagyon messze járnak a valóságtól azok, akik az 1873. év tőzsdei válságával hasou- ttijlák Ősszé azt, and most játszódott je Budapesten és Bécsben. Az elsőrendű papi- rok árfolyamesése enyhe hullámverés volt' ötvenegy év előtt a mai ciklonhoz képest, 1873-ban a spekulánsoknak egy kis rétege vérzett el, most azonban szinte azt lehetne mondani, hogy vérzik mindenki, aki él; és másodszor véreinek el azok, akik egyszer már elvéreztek a korona-járadékokon, a hadikölcsőnökőn, a zálogleveleken, és a fix kamatozású papirokon. Itt nem lehet a tőzs-i dei konjunktúra irányváltozásáról beszélni, mert más történt : a nemzeti vagyonnak egy igen nagy hányada semmisült meg, és a magyar középosztálynak, a polgári rétegnek elszegényedése sietett előre egy újabb igen nagy lépéssel. Azokat a kis tőkéket, azokat a munkával szerzett szerény, polgári vágyói nokat és tartalékokat, amelyek óvatosan, és kockázatot kerülve, az állam papírjaiban vagy a fix kamatozású papírokban kerestek' elhelyezést, szinte teljesen megsemmisítette a háború, és tízezrével lettek földönfutókká olyan emberek, akik azt hitték, hogy har­minc-negyven munkás év megtakarított ko* rónáival nyugalmas öregséget biztosítottak, maguknak. Az intervenció napja j Azok a vagyon-töredékek, amelyeket al polgári osztály egy vagy más módon átmeni tett a korona devalvációjának nagy sors­csapásából, a tőzsdén és az értékpapírokban voltak kénytelenek elhelyezkedést keresni, hiszen alig két-három hónapja annak, hogy, a takarékkorona módot ad a megtakarítói sok konzerválására, vagy inkább biztosíté­kot nyújt a megtakarítások elolvadásával szemben, de azelőtt kivált a kistöke számára nem volt más konzerválást lehetőség, mint a tőzsde. A tőzsdén szerzett vagyonok, ame­lyek annyi gyűlöletet váltottak ki, mint kon­junktúrád nyereségek, mint munka nélkül szerzett kincsek, többnyire csak egy igen kis töredékét mentették meg a régi kistőkének, és a polgári osztáJy megtakarításainak, 60.000 korona megtakarított pénz egy mun­kás élet után és az az évi 2400 korona ka- matjövedeiem, amelyét az ilyen ,,vagyon' biztosított, igazán nem volt nagy sor a béké­ben, és igazán nem volt túlfizetett jutalom azért a munkáért, amelyet például egy őri vos végzett egy életen át. Már pedig az ilyen 60.000 koronás békevagyonok közül igen ke­vés akadt, legfeljebb egynéhány, amely a Jőzsdei konjunktúra csúcspontján egy mil­liárd, lOfiO millió értékű részvénnyé váltó* zott volna át, pedig a békeévek 60.000 koro- nájának 1000 millió mai korona felelne meg, vagy, — 1500 millió korona, ha számbai vesszük az aranykorona vásárlóerejének: csökkenését. Aranykoronákban számítva, a régi polgári kisvagyonok tulajdonosai boldogok voltak, ha 15—20 százalékot mentettek meg abból, amijük volt. Most azután, amikor szeptem­bertől májusig szántott yégig nem egy spe­kulatív csoporton, de az egész országon és főleg a társadalom legértékesebb rétegén a nagy tőzsdei baisse, amelynek félelmes puszi títása csak akkor bontakozik ki egészen, ha dollárban mérjük le a papirok érték- csökkenését: azt kell mondani, hogy a részi vényekben elhelyezett, a részvényekbe mei nekült kisvagyonok újból elvesztették átló1 máhyuk 80—90 százalékát. A maradványból megint elveszett hét-nyolcad, .vagy kilenci tized, tehát kezd lezárulni az a rettenetes tragédia, amelyet a korona devalvációja im dított meg az állampapírok és a fixkamatoi zású papirok értékének megsemmisítésével. Ha csak néhány spekulatív kézről, vagy akár a spekulánsoknak egy széles rétegéről volna szó, akkor hallgatnánk. Mivel ázom ban a magyar polgári osztály teljes és vég­leges anyagi megsemmisülése játszódik ld most, kénytelenek voltunk óvást emelni, és kénytelenek vagyunk az óvást megismételni az ellen, hogy az ország pénzügyminiszteré- nek még nem volt érkezése foglalkozni a tőzsde helyzetével. Mi mindig csak letompí- tott szóval, halkan és diszkréten beszéltünk: azokról a terhekröl, amelyeket a köztisztvi* selők rétegének eltartása hárít az országra, De talán nem szabad egészen halk szónál megmaradni most, amikor kiderült az, hogy az országot roskadásig megterhelik a há­ború alatt, és a háború óta félelmesen meg­szaporodott köztisztviselői réteg érdekében, viszont egy sokkal szélesebb és egész bizo­nyosan nem kevésbé értékes polgári réteg megmentésével még mindig nem foglalkozik a pénzügyminisztérium, hanem teljes leik! nyugalommal nézi, miként veszíti el a ma­gyar polgári osztály megtakarításainak azo­kat a roncsait, amelyeket sikerült megmen­tenie akkor, amikor az állam a korona de- valvációfa révén egy könnyed gesztussal megszazadult minden adósságától, nem gon­dolva arra, hogy az álfám morális kötelezet^t

Next

/
Oldalképek
Tartalom