Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

Vasárnap, 1936 október 25. DFCWÄGTÄRORSZ^Ö 3 EHKHEK CIKI HÍ531Í autájAs, do t rali- ToíImUO OKaSjCO tAi'-trttCLlf .VJÉSMi A.»*#*** ie«in>uMta>M Januárban vasúti tarifa- és menetrendértefcezletet tartanak Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Az év elején a Máv. tarifabizottsága értekezletet tartott Szegeden, amikor is elhatározták, hogy a tarifabizottságot minden év elején összehív­ják, az ülésre meghívást kapnak a gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségek képviselői, valamint az összes utazási szervek. A tarifa­értekezletet minden év januárjában tartják Szegeden, a következő értekezlet előkészítését most kezdték meg. A januári ülésen nemcsak a májusban életbelépő, nvári vasúti menet­rendet, tárgyalják, hanem ezúttal tarifáiig ügyek is napirendre kerülnek és különösen a teherszállítás meggyorsításáról fognak tár­gyalni. Fontos tárgya lesz a tarifaértekezletnek az uj városi vámátalánvtervezet, A Máv.-nak Két cikkemleafa „Délmagyarország“ .karácso­nyi és újévi számában) beszámoltunk azokról a hangversenyekről, amelyeket Liszt 1879-ben a sze­gedi árvízkárosultak javára rendezett. Most7 Liszt Ferenc születésének, október 22-én votl 125. év­fordulója alkalmából Ígéretünkhöz képest bemu­tatjuk két alig vagy egyáltalán nem ismert szer­zeményének keletkezését, amely Szegeddel van kapcsolatban. Az egyiknek a cime Revive Szege­din!, a másiké pedig Szegedy Csárdás. Érdekes, hogy bár Liszt sohasem járt Szegeden, mert 1876-ban a lehozatalát célzó kísérletek meg­hiúsultak, rá három évre mennyire foglalkoztat­ta öt a virágzó nagy magyar várost ért katasztró­fa. Nemcsak páratlan sikerű hangversenyeket adott a szegedi árvízkárosultak megsegélyezésére Kolozsvárt, ahol a szerencsétlenség hire érte, az­után Budapesten és végül Becsben Ferenc József és az egész udvar jelenlétében, hanem még dara­bot is szerzett „Ujhódj meg Szeged!“ címmel. Jel­lemző Liszt aggódó és segítő magyar lelkére az a levél, amelyben Kolozsvárról 1879 március lil­áról Sayn-Wittgenstein hercegnőnek többek közt a következőket Írja: ,.Egész Magyarországot iz­galomban tartja Szegednek, az ország egyik leg­jelentékenyebb városának, rettentő pusztulása, amelyet az árvíz csaknem romhadöntött. Nem menthetem föl magamat attól, hogy játsszam még egyszer nyilvánosan Budapesten a szegedi áldo­zatok javára, jóllehet ez a feladat rendkívül fá­rasztó számomra. De egy ilyen kötelesség alól kivonnom magamat szégyen volna!“ (Briefe VII. 244.) * A ..Revive Szegedin!“ keletkezésének története rendkívül érdekes, bonyolult, sőt izgalmas. Körü­lötte mindmáig nem egy kérdőjel meredt felénk. Keletkezésére nézve négy forrás áll rendelkezé­sünkre. Az első August Göllerich Liszt-életrajza (1908), melyben felsorolja mesterének müvei közt ezt a szerzeményt (301). Részletesebb Peter Raa- be adata, aki Lisztről szóló nagy müve II. köteté­ben (284) megadja a darab elmét: ..Revive Szege­din. Marche hongroise de Szabady transerite d'aprés l‘orchestration de J. Massenet par Franz Liszt.“ Eszerint tehát az „Ujhodj meg Szeged!“ Szabadi magyar indulójának átírása Liszt Ferenc- től Massenet hangszerelése után. Az első kérdés, amely e cim során feltámad, hogy ki volt ez a Szabadi. Csak keveset tudunk róla Major Ervin közleménye alapján a Zenei Lexikonban (I, 342). Voltaképen Frank Ignácnak hívták, aki ngy látszik Szabadira magyarosította nevét. 1825-ben született Pápát?. Bécsben a mér­nöki pályára készült, de rövidebb ideig az ottani l-nn'rprvatórlum növendéke is volt. A stabadság­ugyanis az a terve, hogy az eddigi százalékos vámdijak helyett, vámátalánvt léptet életbe és ehhez a városok hozzájárulását fogják meg­nyerni. A januári tarifaértekezletre meghívják Kiskunfélegyháza. Szentes, Csongrád. Hódme­zővásárhely és Makó képviselőit is. barchan a föhadnagyságig vitte föl. Aztán atyja pápai kocsmáját vette át, majd Pesten telepedett le mint borkereskedő. Utóbb a Komlókért cimü vendéglőnek volt a bérlője. Ebben a kerthelyiség­ben, amely a mai Pannónia-szálló mellett volt a Rákóczi-uton, zeneestéket is rendezett (Zenészeti Lapok' 1867, 367). Mint csárdásszerző rendkívül népszerű lett. A Massenet-tól hangszerelt hősi In­dulójának Plevna vagy török-magyar induló volt a cime. Budapesten a Rózsavölgyi-cégnél öt ki­adást is látott hangjegy magyar és francia nyelvű címlapja igv szól: Török-magyar induló zongorá­ra Törökország politikai nagy reformátora Mid- hat pasa ő fenségének hódoló tisztelettel ajánlja Szabadi F. J. a szerző Budapesti polgár (On. 116 6 1.) A másik érdekes kérdés, hogy miként jutott a Szabadi-féle indulónak a birtokába a világhírű párisi zeneszerző és karmester, Jules Massenet, a Conservatoire tanára, utóbb a francia akadémia elnöke. A rendkviül érdekes utat a következőkben sikerült kinyomozni. Armand Gonzien kritikus és zeneszerző, a mű­vészeti ügyek felügyelőié (inspeeteur des beaux arts) 1879 januárjában Massenet-vel együtt Ma­gyarországon járt. (Ugyanaz év augusztus 25— 26-án az árvíz után egy francia társasággal Sze­gedre is ellátogatott.) A Pesti Hirlap 1879 junius 21-i száma ,,Szabady hősi indulója“ felírással be­számol róla, hogy a „Figaro“ párisi napilap köz­li Szabadi indulóját, amelyet Massenet átírásában a párisi operában a szegedi árvízkárosultak ja­vára 1879 junius 7-én rendezett ragyogó ünnepé­lyen a közönség lelkes tapsai közt adtak elő. Ve­le együtt közli a „Figaro“ Gouzeinnek Hartnjann- hoz, Massenet müveinek párisi kiadójához Buda­pestről irt levelét. Ebben beszámol Liszt laká­sán töltött felejthetetlen estjükről, majd leírja, hogy milyen érdekes ütjük volt másnap Pesten. Berkes Lajostól megtudta, hogy annak a tüzes in­dulónak, amelyet a cigányok az 1878-i párisi kiál- Itiáson a magyar csárdában játszottak, Szabadi pesti kocsmáros a szerzője. Irt neki és válaszát nem kisebb ember, mint Munkácsy Mihály fordí­totta le neki franciára. Mellékelve volt a levél­hez több nyomtatott és kéziratos hangjegy, s meg. ismerte közöttük azt az indulót, amelyet Szabadi a legutóbbi török háború alatt irt. „A hangjegy boritékán egy színes kőnyomat volt, melytől az ember szeme könnybe lábbadt és mely egy ma­gyar katonát ábrázolt, amint kezét nyújtja egy török testvérnek.“ Aztán lefesti Szabadi meglátogatását Budapes­ten. Massenet-val ment el kis kocsmájába. Fele­sége jól beszélt franciául. ..Jól tudtam — írja —, hogy a mi kedves Massenct-nk, meg le&z csípve! Ugv is történt. A húrnak rezgeni kell, ha meg­érintik s e rezgést meg fogja hallani a világ, mert ime Massenet e pillanatban esküdött meg, hogy meg fogja tenni Szabady indulójával ugyan­azt. amit Berlioz és Liszt tett a Rákóczy-induló- val. meg fogja írni azon zenei hösköjteniényt, melvnek csiráiét a nép szive mélyéből fakadt eme rövid harci induló magában foglalja, Gn ki fogja adni és mi megtapsoljuk lelkesen.“ A dolog pontosan így történt. A „Figaro“ szer­kesztőségétől a szegediek javára rendezett operai ünnepélyen 261 ezer frank gyűlt össze, amelvből 171 ezer frank jutott tisztán a szegedieknek. ..Nem hisszük — irta a Figaro —. hogy valaha jóté- konvsági ünnepély ily jövedelmet mutatott volna föl.“ (Szegedi Híradó 1879. jun. 15.) Emlékeként Szeged na<rv kőrútjának egv részét ma is Párisi- körutnak hívják. A könyvtárakban pedig, így a Szegedi Somogvi-Könyvtárban is. még mindig őr­zi a világraszóló párisi est emlékét az a 36 lap- nyi negyedről alakú műsor, amely oompás illuszt­rációkkal. többek közt Zieh?" Mihály rajzával, je­lent meg. Comité Francaié de secours aux Tnon- dés de Szegedin volt a cime. Az első rész hetedik számaként szerepelt Marche héroíque de Szabady J. Massenet. L'orchcstre dirigé par M. Massenet. A Pesti Hirlap zenei tudósitója. Huszár Imre, „Pa­ris Szegedért“ eimü cikkében a következőket irta haza a Pesti Hirlap 1879 junius 12-i számába a Massenet—Szabadi-féle hősi indulóról: „A közön­ség ... az első ütemektől kezdve visszafojtott lé­legzettel hallgatta a zenemüvet, néhol a meglepe­tés egv önkénytelen felkiáltása tört ki, az arcok kigyulladtak, mily igaza volt Guanódnak, midőn a tegnapi főpróbán azt mondta: Ezzel az induló­val egy forradalom kitörését lehetne előidézni.“ Akkora volt itthon is a lelkesedés és az érdeklő­dés a világraszóló párisi ünnepély és a magyar Csak két a hyetoufa __ azonban a tanuláshoz elegendő, — gondolta a takarékos apa. Reggelire lij “jiJ csak hig rántott levest adott gyermekének — .hiszen úgyis csak lopja a napot az iskolában .... Pedig mekkorát tévedettl Súlyos munka a tanulás, já táplálkozást igényel. Az iskolás gyermekeknek helyes és megfelelő reggeli: egy jó csésze Kneipp malátakávé valódi Franch kávépótlékkal, tejjel és cukorról. És ez csők 3 fillér, ami sgazan ta MAGYAR OLASZ BANK r. t Alaptőke SZEGEDI FIÓKJA Kárász ucca 2. 27 rofiV 6 P, A LEGELŐNYÖSEBB FELTÉTELEK MELLETT FOLYÓSÍT KÖL­CSÖNÖKET ÉS KAMATOZTAT BETÉTEKET. ÁTUTALÁSOKAT A LEGYORSABBAN TELJESÍT. — KÜLFÖLDI PÉNZNEMEK ÉS DEVIZÁK VÉTELE ÉS ELADASA. Liszt Ferenc Szegedért Irta CSEKEY ISTVÁN egyetemi tanár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom