Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

1928 október 2, kedd MAGYARSAG ÄßSSBöBEMEEEIffl jTTvcraaxEJSR g Hogy lehet állami segítséggel építkezni? — rA Magyarság tudósítójától — A Magyar Mérnök és Éiptész Egylet meghívására érdekes előadást tartott Petrichevich Horvát Emil báró nép­jóléti államtitkár azokról az eszközök­ről és módokról, amelyekkel az állam támogatni akarja az építkezéseket. A mérnök egylet nagytermét zsúfolásig megtöltötték a mérnökök és szakembe­rek. Békeidőben — mondotta az előadó — évenként 1.3—1.5 százalék volt a lakás- . MtáPí }tlás„ A háború alatt elmaradt az építkezés, úgy, hogy jelenleg 12 száza­lék lakás hiányzik. Ez a fővárosban 24.000 lakást jelont. Az építkezések meg­indítására két ut áll rendelkezésre. Egyik a gazdasági szabadság, de ez nem sikerült. A másik a spekuláció ser­kentése állami támogatással, ami a je­lenlegi tervezet célja. A vállalatokat is rá kellett kényszeriteni, — most már ugyan békés eszközökkel — az építke­zésre. E mellett az állami kislakás-épitő akciónak sem szabad szünetelni. Igaz, hogy ennek nagy akadálya a drága közlekedés. Az állam ugyanis csak a külvárosokban tud épiteni, mert belte­rületen nincs telke. Egy öttagú család­nál pedig a villamosköltség (egyszer be és egyszer ki) 300.000 korona ha­vonta. Óriási összeg ez akkor, amikor az állami kislakásokban a lakbér ösz- szesen legfeljebb havi 3000 korona. A villamosköltsóg tehát százszorosa a lakbérnek. Ilyen körülmények között a pestszentlőrinci állami lakástelepro csak olyanokat lehetett kihelyezni, akinek valami cimen kedvezményes villamps- jegyo volt. Á- lakáskérdés egyik fontos része a köztisztviselők lakásügye. A köztiszt­viselő ugyanis — akinek fizetése jelen­leg az aranyparitás busz százaléka — szabadforgalom esetén lakás nélkül ma­radna. Egy kúriai biró vagy miniszteri tanácsos évi 120.000 korona lakbéréért egyáltalában nem tudna lakáshoz jutni. A szabadforgalom visszaállítása tehát egyelőre lehetetlenség. Petrichevich államtitkár ezután azt az állami támogatást ismertette, amely- lyel az építkezést lehetővé akarják tenni. Általánosságban állami támogatást igé­nyelhet az, aki nem spekulativ, üzérke- dési célokra őpit, hanem a lakásínség enyhítésére. Ezenfelül alá kell magát vetni az állami ellenőrzésnek. Egyik feltétel az is, hogy nem épit tulnagy lakásokat. A legnagyobb a háromszo­bás, kivételesen a nógyszobás lehet. A tulajdonos csak abban az esetben ad­hatja el hazát, ha utódja is vállalja elődjének kötelezettségeit az állammal szemben. A tulajdonosnak szabad bér- megállapitási joga van és a lakások fe­lét olyanoknak adhatja bérbe, akiknek már van lakásvák. A lakásépítő akció legvégső határideje 1925 május 1. Minél kisebb házat épít valaki, annál gyor­sabban kejl elkészülni az épitkezéssel. így például, aki tizlakásos házat épit, annak már a jövő év augusztusára fel kell épitenie a házát. Indokolt esetben azonban meg is lehet hosszabbittatni ezt a határidőt. Az állami kedvezmény egyik része az adó- és illetékkedvezmény. Ez összesen a nyers bérnek 65 százalékát jelenti. Részvénytársaságoknak külön kedvez­mény a társulati adó alóli mentesség, továbbá az adómentes leirás és tarta­lékolás. Érdekes az a kedvezmény, amely amnesztiát biztosit az adózás elől elrejtett vagyonoknak. Ha a rejtett vagyont építkezésre használják fel, mentesül a büntetés alól és csak egy­szerűen adózik. Állami kölcsönért az folyamodhatik, akinek megvan a telke és az építkezési költségek negyven százaléka. Ehhez adja az állam kölcsönképpen az építkezési költségek hatvan százalékát. A kölcsönt egy bizottság engedélyezi, amelyben képviselve van a népjóléti és kereske­delmi minisztérium, a Pénzintézeti Központ a főváros és a Közmunkák Tanácsa. A kölcsönt öt évro adják, de Indokolt esetben ezt az időt meg is hosszabbíthatja a pénzügyminiszter. A kölcsön folyósítása úgy történik, hogy az építkező igazolja a számla negyven százalékának kifizetését és ekkor az ál­lam folyósítja a további hatvanszázalé­kot. A folyósítás nem az állampénztár, hanem a Pénzintézeti Központ utján történik. Ez mindenesetre biztosíték arra, hogy a kölcsönt késedelem nélkül yzonnal kiutalják. Szigorúan ellen­őrizni fogják azt, hogy senki se speku­lálhasson a pénzzel, kosztba ne ad­hassa és ha erre rájönnek valakinél, attól valorizálva követelik vissza az addig kifizetett összegeket. Az építkezési akció keretében eddig 2050 lakás felépítésére vállalkoztak az érdekcsoportok. Magánosok eddig négy­százan jelentkeztek, de valószínű, hogy magánosok is fel fognak épiteni 1000 lakást. Ez a 3000 lakás a lakásszükség ötven százalékát jelenti. Időközben az állami lakásépítő akció sem fog szüne­telni. — Nem várom a tervezettől a lakás- kérdés radikális megoldását, — mon­dotta az államtitkár, — de ezzel meg­kíséreljük a gazdasági szabadság be­vezetését. Az egybegyült közönség megtapsolta az előadót, majd Hermann Miksa nem­zetgyűlési képviselő tolmácsolta a mér­nökegylet köszönetét. mwMiagg»i£ Az angol birodalmi konferencia London, okt. 1, Ma reggel a Downing- streeten a miniszterelnöki palotában megnyílt az angol birodalmi konferen­cia. A közönség rendkívül nagy érdek­lődést tanúsított a konferencia meg­nyitása iránt s nagy várakozással te­kintenek Baldwin, beszedő elé. Fontos körülmény, hogy a konferencián részt­vevő angol gyarmatmíniszíerelnökök teljesen egyenrangú felekként jelentek meg a konferencián. A konferencia az ipari, kereskedelmi és közlekedési kér­déseken kívül legfőképpen a birodalom külügyi helyzetével fog foglalkozni. Ennek annyiban van főleg befolyása az angol gyarmatokra, hogy a fizetendő német jóvátételt összegekből 13.15% a gyarmatok javára esik s igy a ruhr- vidéki és a jóvátételi kérdés megoldása nem lehet közömbös az angol biroda­lom gyarmatai számára sem. Szerdán, amikor a jóvátételi kérdés és a Német­országra vonatkozó egyéb ügyek kerül­nek sorra, a többek között D’Abernon lord berlini angol követ fogja infor­málni az értekezletet a német helyzet­ről. A birodalmi konferenciát Baldwin miniszterelnöknek nagy beszéde után, amelyben a külügyi politikával és az egész birodalmat érintő kérdésekkel foglalkozott, elnapolták. A török köztársaság kikiáltása Róma, okt. 1. A Messaggeronak je­lentik Angorából: A képviselők folytat­ták az államforma kérdésében megin­dult tanácskozásokat. Az ülések titko­sak, de állítólag elsősorban a török köztársaság kikiáltásáról folyik a vita. Ketnal basát hír szerint elnöknek te­szik meg és messzemenő hatalomkörrel fogják felruházni. Mustafa Ketnal basa egy hírlapíró előtt kijelentette, hogy Törökország belső fejlődése még nem fejeződött be és hogy Törökország még kifejezettebben demokratikus köztársa­ság lesz, mint eddig. mert cégünknél haphat minden nagyságban és mennyiségben Kordógyár Részvénytársaság Budapest, VI, Szabolcs-utca 19 Telefon: 148—12 és 129—01 sz. Táviratéiba: Hordósbőhm Vérei zavargás a szeparatistak düsseldorfi gyűlésén Tsz halott és be®ve»íffségjf sebesül# — EX birodalom íSbbl részé» ben nyHjsaiomä van Berlini jelentés szerint a kivételes ál­lapot kihirdetése után a helyzet az egész birodalomban semmiféle nyugta­lanságra nem ad okot. Azt hiszik, hogy a kivételes állapot a birodalmat to­vábbra is meg fogja őrizni a nyugta­lanságoktól. A rajnai köztársaság ki­kiáltásáról szóló hírek nem bizonyultak valónak. A birodalmi elnök és a birodalmi kormány vasárnap hosszabb tanácsko­zást folytattak. A tanácskozások egy­részt Kahr bajor állami főmegbizoit legújabb intézkedéseiről folytak. A kor­mány érintkezésbe is lépett a bajor hi­vatalos körökkel, hogy a harmonikus együttműködés továbbra is biztosítva legyen. SX ssspapaíisiák véres fiüinSetése Düsseldorfból jelenük: Körülbelül 12.000 szeparatista a iliadenburg-Wallon tüntetést rendezeti, amelyre a politikai pártok és szakszervezetek óvó figyelmez­tetése ellenére 40.000 ember özönlött ösz- sze. A tüntetésen több lövést tet­tek, aminek következtében heves össze­ütközésre került a sor. A felfegyverzett szeparatista csapatok megtámadták a rendőrséget. A rendőrségnek sikerült a szeparatisíákat gzótzavarni, amire a franciák a szeparatistak kérésére lovas­sággal és páncélos automobilokkal je­lentek meg, a rendőrséget körülfogták és le fegyverezték. A szeparatistak a le- fegyverzett rendőrtisztviselőket meg­támadták, bántalmazták és egy rendőr- tisztviselőt lelőttek. Az összeütközéseket újabb zavargások követték, melyeket ugyancsak a szepa­ratistak provokáltak. A szeparatisták, akik francia és belga igazgatás részé­ről összeállított különvonatokon jöttek Aachenből, Kölnből és Münehen-GIad- bachbói, egy szónok beszéde után kö­rülbelül tizezerfőnyi menetet formáltak, amelynek soraiban mintegy kétezer föl­fegyverzett ember is volt. A Königs- halle-ban a menet tagjai- a vicék* rend­őrség hat tisztviselőjétől elvették a kar­dot és széttörték, a Hindenburg-Wallnál pedig kot másik rendőrtiszt viselőt tar­tóztattak fel és az egyiket a földre ta­szították. A két rendőrtiszt védelmére kivonult a »zöld« rendőrség, amelyre — mint szemtanuk megerősítik — a szepa­ratisták több lövést tettek. A rendőrök viszonozták a tüzelést, de a levegőbe lőttek. Amikor azonban az egyik rendőr golyótól találva összerogyott, a rend­őrök a támadó tömeg ellen fordították fegyverüket és a Hindenburg-Wallt pár perc alatt megtisztították. fci.-íOtSr.i'z és sebeseitek Düsseldorfból jelentik, hogy a teg­napi nap áldozatainak száma tíz halott és hetvennégy sebesült. A kék rendőr­ségnek egy, a zöldnek két tisztviselője vesztette életét. Négy kék és nyolc zöld rendőr megsebesült. A rendőrség vala­mennyi tisztjét letartóztatták. BeHinből jelentik: Az éjszaka érke­zett hivatalos jelentések alapján meg­állapítható, hogy a rendőrség csak ak­kor lépett közbe, amikor a szeparatis- tdk a *kék« rendőrség több tisztviselő­jét a legsúlyosabban bántalmazták és az egyik rendőrtisztviselöt lelőtték. Csak ekkor tisztította meg a »zöld« rendőr­ség a teret, mire a szeparatisták francia katonaságot hívtak segitségiil, amely a rendőrséget lefegyverezte s lehetővé tette, hogy a lefegyverzett rendőröket a tömeg bántalmazza, sőt részben súlyo­san megsebesítse. Bajorországban nyugaiom van Berlinből jelentik: (Wolff.) Bajoror­szági jelentések szerint a vasárnap megtartott gyűlések mind teljes nyu­galomban folytak le. Kehr (Smegbizott nyiiatkozata Münchenből jelentik: Kahr állami íőmegbizott újságírókkal folytatott be­szélgetésben kifejtette politikájának irányelveit. Kijelentette, hogy főcélja a szilárd és merev államtekintély meg­teremtése az összes hazafias erők egye­sítése segítségével. A marxizmussal való paktálás itt teljesen ki van zárva. A minduntalan fellépő hírek a szepa­ratizmusról és arról, hogy ő összeköt­tetésben lenne Franciaországgal, elcsé­pelt valótlanságok. Ha már arról be­szélnek, hogy ő ki akarja kiáltani a mo- narhiát, erre csak azt mondhatja, hogy ily dolgokat nem szoktak kikiáltani. Azok maguktól érlelődnek meg, ha az eszme egészséges. A »Völkischer Be­obachter« harcmodorát, mely az állam- tekintélyt kikezdi, teljes elszántsággal fogja leverni. A német harcos szövet­ség együttműködését, amely egyolőre távol tartja magát, szivesen fogadja. Külön akciókat azonban nem fog tűrni. Remélhető, hogy az egyetértés létrejön. Elvárjuk, hogy mindenki, aki Bajor­országban lakik, csatlakozik a nagy nemzeti eszméhez. Monarhista tüntetés Miiachenben Münchenből jelentik: A volt királyi testőrgárda emlékére rendezett ünnepei* megjelent Rupprecht trónörökös nejé» vei, valamint Kahr dr., Knilling mi­niszterelnök, Lossov tábornok. Az ün­nep zavartalanul folyt le. A trónörökös párt az utcákon lelkesen ünnepelték és sűrűén felhangzott a kiáltás: Éljen a király és a királyné. A nämei kormány meg akarja kezdeni a tárgyalásokat Párisból jelentik: A Petit Párisién berlini tudósítója arról értesül, hogy Maltzahn államtitkár a francia nagykö­vetnél tegnap tett látogatása alkalmával közölte a német kormánynak azt a kí­vánságát, hogy tárgyalásokba lépjen a francia kormánnyal a munkának a Ruhr-vidéken való ujrafelvétele kérdé­sében. E*©8nearé tovább vádaskodik Párisból jelentik: Poincaré miniszter- elnök Ailyben egy hadiemlék leleplezése alkalmával beszédet mondott, amelyben a következőket jelentette ki: Francia- ország nem fogja magát visszaretten­teni engedni attól, hogy jóvátételi kö­veteléseit behajtsa. Németországnak már most meg kell mutatnia, hogy valóban hajlandó a megszállott területen a le­foglalt zálogok kiaknázását megkönnyí­teni. Poincaré miniszterelnök Mense-megye főtanácsának megnyitó ülésén Bar le Duc-ban beszédet mondott, amelyben többek közt ezeket jelentette ki: A né­met kormány kényszerülve volt elis­merni, hogy a harcot nem tudja tovább folytatni. Ezf a beismerést ellenséges kommentárokkal övezték. Kétértelmű formában vonták vissza azokat a rende­leteket, amelyek a passzív ellentállást rendelték volt el. A nehézségeknek nincs még végük, sőt a jövőben még nagyob­bak, számosabbak és komolyabbak lesz­nek, mint most. Az a formula, amelyet a német kormány a rendeletek vissza­vonására használt, fontos rendelkezése­ket mellőz. Mindenesetre még nincs semmiféle döntés. A Buhr-vidéken meg kell várni, hogy mi fog történni. Ha hidegvérünket megőrizzük, a helyzet urai maradunk. Baldwin az angol-francia barátságról Londonból jelentik: Baldwin az angol birodalmi konferencia megnyitó ülésén hosszabb beszédet mondott, melyben a többi közt rátért az európai helyzet rész­letes ismertetésére is és kifejtette, hogy azok a jegyzékek, amelyeket Franciaor­szág és Anglia váltott Németországgal, mindjobban feltárták azt az ellentétet, amely a két nemzet, a francia és az an­gol vérmérséklete között megvan. Da egészen bizonyos, hogy a jóvátétel kér­dését csak együttesen lehetett megol­dani, hogy Európa békéje diktálta ezt. Ez parancsolta a megfontolást és a mér­séklést, a francia barátság ápolását. Most uj szakasz előtt áll ez a szövetség. A német ellenállás összetört. Jóslásokba nem lebet bocsátkozni, csak egy a bizo­nyos, hogy Franciaországgal az együtt­működést fenn kell tartani és azt a béke kedvéért semmi veszélynek kitenni nem szabad. ez. 4UCU is, a nagyoani maiomarnai olcsóbb a BudapestiÁruforgalmi Rt.-nál VII. kér., Klauzál tér 16. sz. Telefon: József 38-16

Next

/
Oldalképek
Tartalom