Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

Szerda

PESTI NAF LO

22 február 15. 5

Ellenőrzik Ausztria külföldi hiteleinek

felhasználását

Egy angol ellenőr ellen,jegyzi a Jeladásokra vonatkozó aktáícat

Bées, február 14.

(A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.)

A bécsi angol követség volt pénzügyi titkára, Young ma levélben fordult Schober szövetségi kancellárhoz és hivatalosan közli, amit egyébként az osztrák kormányhoz közelálló körökben úgyis tudtak, hogy az angol kormány őt bízta meg annak ellenőrzésével, mire használja fel Ausztria az Angliától kapott kölcsönt. A levélben kijelenti Young, hogy Angliának valamennyi köreiben nagy örömmel fogadták Lloyd George miniszterelnöknek a kölcsönre vonatkozó döntését abban a meggyőződésben, hogy most már Ausztria meg fog indulni és derekasan előre fog haladni a felvirágzásához vivő utón. Végül-pedig Young azt hangoztatta, hogy az. angol kormány minden önzéstől mem tes barátságos érzéssel van eltelve. Ausztria irányában.

Young-esztendők óta Becsben él és állandó összeköttetést tartott az osztrák pénzügyminisztériummal. Mint értesülünk, a hitelt még ezen a héten folyósítják és a közel jövőben átutalják az osztrák kormánynak, amely szabadion rendelkezik a kapott összegekkel, mindamellett az angol kormány részéről ellenőrzés alatt • áll abban a tekinfkfben, hogy mire költötte el az összegeket. Ezt az ellenőrzést Young fogja végezni, akinek abban áll a szerepe, hogy az angol hitel felhasználásával kapcqqjatos aktákat ö is ellenjtgyzi. Ezzel aa^án ihsfcerepfe ki is van merítve. jAzok a JMrelgfjrielyek szerin az osztrák pénzitgvM? e^Jő,rzéséről, vagy < költségvetés össj^fttásjpyffi cenzúrázásáról i: szó volna, egyá|mláiJ nem felelnek meg a váló súgnak, f £ fv’

\ I ^

f

Plágium

Az elmiilt hetekben érdekes plágium-botrány. foglalkoztatta Franciaország irodalmi közvéleményét. A botrány bőse egy Pierre Benoit nevű iró, aki a közelmúltnak két legnagyobb'siker ii regényét irta, de mindkeftővéí a plágium vádja alá került. Első regényét, a romantikus és kissé szenzációt hajhászó „Atlan- tis“-t egy angol iró, Bidden Haggar gyanúsította meg azzal, hogy alapeszméjét és meséiét tőle vette át Benoit, mig a másodikról, a Lac Sálé-ról (Sós tó) egy francia tanár mutatta ki, hogy oldalakat, bosszú leírásokat tartalmaz klasszikus irók műveiből. Az első plágium fenyegető pőre alól barátai ügyessége, a másodiknak szégyene elől saját szellemessége mentette meg a. gyorsan népszerűvé vált, kapós irót. Az Atlantis-ról, mintán nagy irodalmi sikert ért el és tucatnyi kiadásokban forgott már az olvasók kezén, Benoit barátai és jóakarói kimutatták, hogy meg sem közelíti szépségben, mélységben, ötletességben az angol iró munkáját, a Lac salával kapcsolatban pedig a megvádolt szerző azzal a váratlan kijelentéssel állott elő, hogy a plágiumok valóban plágiumok, de tudatosan elkövetett plágiumok. Pierre Benoit kijelentette, hogy ő tudatosan, eltökélt szándékkal másolt le oldalakat Hugo Vietorból s egyéb klasszikusokból, esze ágában sincs tagadni ezeket a másolásokat, sőt ő maga akarta alkalomadtán bejelenteni a legszélesebb körű nyilvánosságnak. Igen, alkalmas pillanatban, s nagyon sajnálja, hogy a tanár ur „leleplezése“ időnek előtte érkezett, megelőzve ravasz céljának megvalósulását. Mert Pierre Benoit azt állítja, hogy igen ravasz céllal plagizált. Egyes kritikusok ugyanis fájó kifogásokat emeltek előző regényének bizonyos stílusbeli tökéletlenségei ellen;

.Itt-ott szürkének, egyhangúnak, költőietlennek, sőt franciátlannak minősítették. Pierre Benoit tehát ki akart fogni a kritikusain és saját kelepcéjükbe óhajtotta becsalni őket: regényébe klasszikus, elismert Írókból másolt le részleteket, támadják meg azokat is a naiv kritikusok s akkor ő majd előáll a nagy leleplezéssel, amely általános nevetésbe fogja fullasztani a tudálékos urakat. A védekezés, ha kissé naiv és sántít is, elég szellemes s úgy látszik, Francia- országban még mindig lehet csatát nyerni egy szellemes Ötlettel. A vád hullámai ugy-ahogy elsimultak, a közönség pedig fokozottabb érdeklődéssel fordul a meggyanúsított iró és regénye felé. " , .

A világirodalom egész történetében nem hangzott el annyi plágium-vád, mint az elmúlt században. A plágium fogalma eg -nPalán egészen modern s jellegzetes terméke a tizenkilenAusztria tudvalévőén Franciaország részéről is nagyobb hitelt vár. Francia hivatalos körökben már szintén foglalkoznak e hitel fel- használásának ellenőrzésével és ebben az ügyben az eljárás egyöntetűségének kedvéért már tárgyalások is folytak Anglia és Franciaország között. Franciaország szempontjából azonban ez a kérdés még nem ’nagyon aktuális, mert azzá csak akkor válik, amikor a francia kamara, már megszavazta ezt a hitelt. Már most is bizonyos azonban, hogy Franciaország nem fog lemondani a hitel ellenőrzéséről, amelyet valószínűleg olyképpen fognak gyakorolni, hogy vagy külön francia- hitelellenőrt küldenek Becsbe, vagy pedig Youngot bízzák meg azzal, hogy a fraieia hitel felhasználását is ellenőrizze. « '

A cseh kormány á rézéről nyújtott hitel ellenőrzése végett senkit sem küld Bécsbe, inert heéri azokkal a garamiakkal, amelyeket a hitel dolgában a prágai egyezménnyel kapott.

Becs, február 14.

(A Pesíi fiapló bécsi szerkesztőségétől.)

A hivatalos cáfolattal szemben beavatott pénzügyi körökben 'ma is azt állítják, hogy az angol francia hitel folyósításának egyik feltétele az lesz, hogy az osztrák kormány kényszer- kölcsönt vessen ki, rmelynek hozadékával kiegyenlítenék az 1922.évi deficitjét.

A kölcsönt két gyenlő részletben fogják kiutalni, még pedig íz angol kölcsönt az Anglo Bank, a francia kölsönt pedig a Länderbank utján. A kölcsönt a:kor kapja meg az osztrák kormány, ha az aigol kormány delegátusa Becsben az illetéke körökkel már megállapodott a feltétel:’ 'életeire nézve.

WMMMMR I9p

cedik - század gondolatvilágának az' individualista kultúrának. Ez a század edezte fel az egyéni hangok kultuszát, az egji'iség imádatát s követelt a költőtől elsősorba „egyéni meglátást“, egyéni fttilimt“,- uj tere k»t és ; egyre újabb szavakat. Flaubert -adta ét a tanácsot a fiatal-Íróknak,, hegy hit le akarn^ írni egy mezői, mén jenek ki'a mezőre s ad.’K óBjáhirk és' nézzenek ott, mig olyasvalamit ner0 vesznek ésre, amiről úgy érzik, hogy esi1 ők- „látták meg“: ezt aztáu igyekezzenek u;y visszaadni, hogy a kép teljesen .megfeleljen - látottaknak, tehát minden eddigi képtől külön'özzék.^

Az individualizmus kultúrájául még nem lehet úgy beszélni, mint valami lek1'Kralt múltról, hiszen benne is megvan az igazságnak egy szikrája s bizonyos, hogy még nej1 töltötte be a hivatását. Hagy feladat" vár rá aze^épzelhető legkollektivebb kultúrában is, hisz11 mint egy angol gondolkodó megjegyzi, bogjan lehet hibás téglákból jó épületet alkotni s mgyan lehet ideális kollektiv társadalmat tökéP^erL in«ivi- duumokból létrehozni! Az „egyéni hangoknak“ hajszolása s ennek hajtása, a plági1D^31ah,m;n' denfelé való szimatolása azonban e?y ik kétségtelen túlzása az individualista felfKá^naH S már egyetlenegy tény megállítja 1 szemlélőt. Alkotott-e egy ember valaha olyaa irodalmi munkát, amely kiállhatná a verse A’t a kollektiv utón keletkezett művekkel! Es őkbe jut. a Biblia, amely kétségtelenül legkiniaeas^őhb alkotása az emberi agy velőnek s areeP' — kom- piláció. De itt vannak a nagí népi ej,oszak, az indus eposzoktól az Odisszeán és Kgh-valan át a nópballadákig és dalokig: nem hatalmasabb és maradandóbb alkotások-e bármelyik „egyén“ művénél! A legnagyobbak sem teremtettek olyan művet, amely őket egyedül méltón reprezentálná. Nem több-e Goethe a Fauslnal> amely úgy viszonylik magához Goethéhez» mlut a Faust az angol parlament épületéhez! Nem több-e Flaubert, Kemény Zsigmondi Schiller, Tolsztoj, Arany János • bármelyik művüknél! Goethe, az ember s az élete rám n'indig nagyobb hatást tesz a Faustnál vagy akármelyik más alkotásánál.

Nem gondolunk kis plágiumoki' amelyeknél a forrás vagy éppen a plágium segítségével keletkezett mű jelentéktelen. De gondolunk, például, Zolára, akit ismételten meggyanúsítottak s aki sohasem tagadta, hogy ebből vagy abból a közgazdasági és történelmi könyvből egyes részeket szóról-szóra kürt. — Kis téglák ezek, mondotta, amelyekre szüksége yan az ón nagy épületemnek. — Ki vonná kéts>be igazát! Két „egyén“ van, aki neje alkot« még leginkább kiállják a próbr' ollektiv

porolásokkal szemben, Sh-?' Holiére.

S mennyit „plagizált“ mi' merné

kiirtani műveikből a lopott részekéi, gondolatokat, fordulatokat s ki merne vállalkozni annak megállapítására, hogy hol kezdődik náluk az ihlet eredetisége s a plágium „vakmerősége“.

A legnagyobb irók is alul maradnak nívójukon legremekebb alkotásukban is, a költői szándék mindenkinél érezhetően nagyobb a kínnal, gyönyörrel szült műnél: Ezt látva, nem bocsáitanók-e rendelkezésére egy Goethének, egy Shakespearenek, egy nagyezándéku s nagy- ; erejű írónak az egész világirodalmat: ácsoljóih plagizáljon össze belőle egyetl enegy.. olyait könyvet, amely- méltón mutassa meg az embei minden gyászát és örömét, minden diadalát és bukását!

De bocsánat, — minden már nem PieTri Benoitról jutott az eszünkbe. ' (f. m.) I

H«Qaíohítják a nemzetközi szindikátust Oroszország kiaknázására'

Berlin, február 14..

(A Pesti Napló tudósítójától.)

Szerdán ideérkezik Kraszin, aki Lloyd! Georgeval már megállapodott az Oroszország kiaknázására alakítandó nemzetközi szindikátus kérdésében. Eleinte Oroszország., kifogásokat emelt a terv ellen, mert; attól tartott, hogy a szindikátus teljesen hatalmába.keríti Oroszország gazdasági életét, de Londonban minden = biztosítékot kapott arra nézve, hogy a szindi- . kátus tiszteletben fogja tartani . Oroszország gazdasági és politikai függetlenségét. Azt hiszik, hogy a berlini tárgyalások soráD véglegesen rendezik majd a szindikátus ügyét. (U.)

A magyar jugoszláo határmeg állapító b zotfság folytatja munkáját

Belgrad, február 14.

(A Pesti Napló tudósítójától.),

Kedden az a bizottság, amelynek, feladaté , az uj magyar-szerb határ kitűzése, Párisból Budapestre utazott, ahonnan Eszékre megy, hogy folytassa munkáját. (Ű.)

Szerdán jelenik meg ■* * ö cseh amnesztfarendeíet ü

Két éore oisszamenöen elengedik a politikai bOiv cselekmények miatt kiszabott büntetéseket :

Prága, február 14.

(A Pesti Napló tudód tóját ól.)

Szerdán reggel megjelenik Masaryk elnök amnesztiarendeíete, amely törli .mindazokat a büntetéseket, amelyeket politikai bűncselekmények miatt az utóbbi két évben kiszabtak. Ezzel mintegy ötszáz kommunista szabadul ki köztük Muna, a cseh kommunisták vezére is, dé amnesztiát kapnak a politikái okokból elitéit magyarok, tótok és németek is. (U.)

3ugoszláota lemond Németországgal szemben a kény szerrendszabályok jogáról

Berlin, február, 14.

(A Festi Napló tudósitójától.)

Az Agence Havas jelentése szerint a jugo-ü szláv kormány elhatározta, hogy lemond a békeszerződésben lefektetett arról a jogáról; hogy Németországgal szemben kényszerrendszabályokat alkalmazhasson abban az esetben, ha Németország nem teljesíti a véle szemben vállalt kötelezettségeket. Valószínű, hogy Jugoszlávia ugyanezt az eljárást fogja követni Ausztriával szemben is. (U.)

Az entente ellenzi Ausztriában a müic-renászert

Bées, február 14 (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.)'

Hirt adtunk arról, hogy az osztrák hadügyminisztériumban tervezetet készítenek a miliő- rendszer bevezetéséről. Mint értesülünk, a tervezet készítését abbahagyták, minthogy az entente határozottan visszautasít mindenfajta ilyen próbálgatást. Az osztrák hadügyminisztériumban most arra gondolnak, hogy puhatolózásokat végezzenek a népszövetségnél oly megoldás iránt, amellyel Ausztria elkerülné a; zsoldos hadsereg megalapításával járó nehézsége-: két, s amely mégis elfogadható volna az entente részéről.