Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 46-os doboz
A PESTI NAPLÓ TÁRCZAJA. — April 15. — A Bem-szobor és az opornliáz szobormintái. Nézzük meg a hazai szobrászatot; egybegyűjtve jelenik meg előttünk a műcsarnokban. Monumentális szobrot, öntve érczből és fényesen kicsiszolva, a múltnak tisztelő emlékét. Éb a pályaművek sorát, mintákat főszből, melyekben a vállalkozó tehetség mutatja erejét és készültségét. Mert már magyar szobrászat is van. Régen egymaga Ferenczy dolgozott, nem értve, követők nélkül, szegényen. Meghalt — nem nyomtalanul. Ő a magyar szobrászok a'yja. Engel szorgalma, Y a y törekvése, Izsó nemzeti lángelméje egy jobb kor bevezetése voltak. Izsó meggyujtotta a szövétneket s utat mutatott a magyar nemzetnek és a hazai művészeknek. De még nem következett be a kor, m'dőn a magyar költészet, vésővel kő és érczbe örök életet önte. E kor most kezdődik. A magyar állam visszanyerte önállóságát és a király és az ország nagyjai palotákat építenek. Az egyház templomokat, az állam középületeket emelnek pompás díszben. A polgárok a haza nagyérdemű fiainak, költőknek, harczo- soknak s államférfiaknak érczszobrokat emelnek a köz- téreken. Akad már munka, és vannak hivatott férfiak, kik a nemzeti szellemnek szolgálatában a szobrászaiban keresik dicsőségüket. Egy egész uj generáczió támadt, mely versenyez a honi babérkoszorúért. Nem valamennyien jelentek meg a pályatéren, néhányat sajnálattal nélkülözünk, de kik kiléptek, érdemesek. Huszár Adolf, Kiss György, D o n á t Gyula, Szász Gyula, Brest yánszky Béla és Strobl József magyar szobrászok egyszerre állottak elő müveikkel. Vannak és a közönség alig ismeri őket. Kitüntetéseket kapnak Münchenben, Bécsben, szülőföldükön ismeretlenek. A külföldön járnak kenyér keresni. Mikor e század elején az angolok észrevették, hogy szobrászaik nincsenek és minden szobrot vagy diszitést épületeikre a külföldről kell behozatniok, egyszerre elhatározták, hogy semmi külföldi szobrot nem vesznek, sem pedig idegen szobrászokat nem alkalmaznak ; inkább legyen a mü rosszabb, csak legyen angol. így tőnek és ezzel elérték azt, hogy az angol szobrászatot megteremtették. Ma Angliában kitűnő művészek vannak elegen és sehol annyi szobor nem készül, mint Angliában. így tegyünk mi is. így kell cselekednünk. Minden magyar szobrot, legyen az monumentális vagy építészeti, szalonszobor avagy diszitmény, hazai szobrászaink készítsék. Hisz vannak művészeink, kik a németekkel bátran kiállják a versenyt. Hogy vannak-e, lássuk. Lépjü k be a színes üvegajtón. Állj meg és vedd le a kalapodat: az öreg, ki előtted áll, mint egy óriás és reád tekint jóságosán, Bem József honvéd- tábornok. Négy hadjárat hőse, született Lengyelországban, meghalt Sziriában. A szabadságot kereste Európában, megtalálta Törökországban. Hazáját szerette, azontúl legjobban szerette Magyarországot. Háromszor harczolt az oroszok ellen és sokszor legyőzte őket. De nemzetét megmenteni nem birta. Vére folyt hazánkért s dicsőségét velünk megosztó. Mienk ő, mienk ! Erdély ismeri dicsőségét legjobban. Szeben, Piski, Alvincz látták diadalát. Marosvásárhely emeli neki az emlékszobrot hálás szeretetből. Huszár Adolf Bem-szobra szép. Az első benyomás igen kedvező. A tábornok kis, zömök alakja igénytelen egyszerűséggel jelenik meg, mintegy a csatatéren járva, gyalog, félig kinyújtott jobb kezében rövid látcsővel, baljában testéhez szorítva a felemelt nehéz kardot és ujjai közt tartva a hires kis lovagostort. Jobb lábán áll, ba lába egy eltörött ágyun nyugszik, mert a tüzérség volt kedvencz fegyvere s ő ágyúit ép úgy szerette, mint legénységét. Tábornoki egyenruháját gazdag arany sujtás s a magyar érdemkereszt díszíti. Jobb válláról hátraesik a prémes galléru köpeny s bal vállát födi. Kopaszodó fejét előre nyújtja, vizsgálódó kifejezéssel. Alakja és arczkifejezése egyaránt rokonszenves, a felfogás kitűnő. A szobor sikerült, de nem hibátlan. A fej gyönyörű, kifejezésteljes, lágy és erős; a nyak is mesteri, a ruházat szintén és a redőzet még inkább. Egy hibája van a szobornak, még pedig konstitutiv: bal lába térdben görbítve nagyon magasan lép az ágyúra s ez által túlságosan előre nyúlik, minek folytán a szobor neme ak nyugalmát veszti, de jobbról tekintve egyensúlya és biztonsága is szenved. Mindazáltal e szobor határozottan a legszebb szobrok egyike, melyek idáig Magyarországon emeltettek s Huszár Eötvös-szobrát és Petőfi mintáját aeszthetikai becsben felülmúlja. Marosvásárhely oly diszt nyer általa, melyért Kolozsvár s a legtöbb magyar város megirigyelhetnék. Soká nézzük a szobrot körös körül, legszívesebben egyenest szembe és elől balról s hosszan nem tudunk tőle megválni. De tisztünk parancsolja, hogy felmenjünk a lépcsőn s tekintsük meg a nyilvánosságra kitett szobormintákat, melyek az uj operaház homlokzatát fogják disziteni. Egy hosszú állványon tiz szobrocska áll élőt« tünk gypszbfd, egyik szebb, másik csúnyább, ezeket kell megkritizálnunk. Érdemes-e ezeket kifiragni kőből és felrakni a falakra ? Igenis vannak közöttük érdemesek. És mi nem szorulunk idegen segítségre. Ezt nyugodt lélekkel mondhatjuk és reméljük, hogy a bíráló bizottság sem fog ítélni máskép. Melyik a legjobb szobor ? Azt bajos volna elütni. Mint minden pályázatnál, egynémely munka nem versenyképes s azonnal kiesik a többi közül. Ilyenek a jelen alkalommal Dunaiszky László Palesztrinája, mely kőfarxgómunka s nem tarthat igényt művészi becsre, s E u g el József sovány szobrocskája, mely ugyanazt ábrázolva, nem tud mit csinálni hosszú lábaival és kezeivel s az alak egészen elbuvik a sok drapéria mögé. Engeltől jobbat vártunk volna. A szobormintákhoz a thémák fel voltak adva. A r e z z ó i Guidó, benezésbarát volt réges régen szent István korában Ferrarában, Olaszországban. Éneket tanított a zárdában s a hangjegyeket ő találta fel. »De disciplina artis musicae« czimü munkája a középkor egész zenetudományát magában foglalja. Egyedül Huszár Adolf vállalkozott a nehéz feladatra, egy csuhás barátot álló szoborban ábrázolni, s e feladatot nem nagy sikerrel oldotta meg. A minta öreg embert tüntet fel, hosszú szakálla], baljában egy tábla ódonszerü hangjegyekkel, jobb keze mutatóujjával e jegyeket magyarázza. A fej szép, de a karokban és az egész alakban nincs mozdulat s a bokáig érő csuba úgy elfödi az egész alakot, mintha zsákba bujt volna. Az egész egy faszent. Azt hisz-zük, Huszár tudna ezen segíteni, ha más tartást ád a karoknak s több mozdulatot hoz a barát alakjába, hogy ne legyen oly egyhangú. Palesztrina, kinek sírkövén a római szent Péter egyházában e szavak állanak »Musicae prin- ceps«, a reformáczió idejében az egyházi zene reformátora volt, kinek szerzeményeit ma is szélűben éneklik a katholikus templomokban. Egyike a világ legnagyobb zenészeinek, komoly, méltóságteljes, magasztos. Sokan vállalkoztak őt ábrázolni; ketten, Dunaiszky és Engel feladatukat elhibázták, Strobl József Bécsből nem sokkul több szerencsével dolgozott ezeknél. Az olaszt rövid spanyol kosztümbe bujtatta, s noha ezt gonddal dolgozta ki, az egész alakot szárazon és egyszerűn állította oda, a karokat a mellen összehajtotta, s a vastag nyakra egy kis szigorú fejet tett fel, mely úgy néz a világba, mintha Kolumbusz Kristóf volna hajója fedélzetén, nem pedig egy ájtatos zeneszerző. Jobbban dolgozott Szász Gyula, ki Palesztinát férfikorának fiatalságában erősnek, mellesnek, derültnek festi, fején kalappal, kezében irón és tekercs. Szobra a legplasztikusabb Palesztrina szobor s hibátlannak mondható, de kevéssé jellemző s az arcz kifejezéstelen. A legszebb Palesztrina-szobor a Kiss Györgyé Münchenből, melynek gondolkozó feje valóban remek, ruházata stylszerü, idomai arányosak, alakja nyugodt: hanem melle lapos és a sok drapéria a szobor hatásának árt. Egy más régi olasz zeneköltőt, Jacopo Perit, ki 1594-ben az első operát irta, ketten állították ki, Brestyánszky Béla Bécsből és Donát Gyula Münchenből. A Brestyánszky szobra egy ifjút ábrázol tollas kalapban, lovag öltözetben; gyakorlott kézre vall, nyugodt, hibátlan, de chablonszerü; a szobor a német iskolának minden tulajdonságával bir és olyan, mint egy színpadi statiszta poziturában. Á /&8i ff. — ?/ . Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.
