Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

ütí

f-bdl ■ n > m, LÁr1

Petfőfi utolsó napjának ismeretlen története.

A nyolcvanadik évforduló,

Milyen szép legenda is volt az . . .

Az utolsó nap reggelén egy megbecsülő családi körben, egy bájos leányka rajongó csodálatától kö- rülsimogatva, a költőt sejtelmes előérzet kapja meg és búcsúzóul, mielőtt éppen a harc mezejére indul, elszavalja prófétikus költeményét.

Egy gondolat bánt engem et:

Agyban, párnák közt halni meg...

Ott essem el én A harc mezején.

Ott folyjon az ifjúi vér ki szivembül...

Petőfi egyéniségéhez, költészetéhez, ifjú életéhez, rajongó szabadságszeretetéhez nem is illik valahogyan, hogy másként kezdődjék rövid életének utolsó napja.

így mondják el életirói, így fonják be még szebbé a művészet ragyogásával költő utódai, igy tanítják az irodalomtörténetek.

Mégis csak szép legenda az egész.

Mikor 1911-ben Istók János gyönyörű alkotásával megjelöltük Nagyszebenben azt a házat, melyben a költő egy éjszakára megpihent, (Istók művét azóta egy éjjelen lefeszítették és elszállították a ház faláról Erdély uj urai!), felmerült azt a gondolat., hogy emléktáblával díszítsük fel azt a házat is, melyben Székelykereszturon utolsó éjszakáját töltötte. Úgy gondoltuk, hogy egy-két esztendő elég lesz a gondolatnak tetté érlelésére.

Mivel azonban a Petőfi utolsó éjszakájáról való tudásunkat nem tartottuk egészen megbízhatónak, Szentmártoni Kálmán székelykereszturi tanárral együtt elhatároztuk, hogy megkíséreljük tisztázni a

d°1S°Azután elkövetkezett a háború, azután ránkjött a még keservesebb szétdarabolás. Az emléktábla felállítása elmaradt — talán örökre, Szentmártoni Kálmán azonban csüggedetlenül nyomozott es nem sí- kertelenül.

Még 1911-ben, az akkor 87 év.es özv. Duka Já- nosné székelykereszturi lakos oly tiszta emlekezessel

beszélte el neki az 1849 julius 30-iki eseményeket, hogy az elbeeszélő egyéni szavahihetősége, kifogástalan jóhire is elegendő lett volna szavai igazsaganak bizonyítására. -De akadt nyomosabb bizonyíték is, a

lentebb közölt levél. , _ „ , . ,

Bem julius 30-ikán reggel mar Szekelykeresztu- ron volt, ahol báró Gamerra Gusztávnál volt megszállva a Matskássy-házban. . . ......

Petőfi csak délután 3—4 óra tájban érkezett Kereszturra, mivel Bem meghagyása szerint Maros- vásárhelyen kellett maradnia és csak később indult a sereg után egy orvosnak kocsiján.

Megérkezte után találkozott Bemmel, hosszasan sétálgatott is vele, azután a tisztek közé ment, akik a kocsmában gyülekeztek vacsorára. De többen közülök Varga Zsigmondnál voltak megszállva és ott

is vacsoráztak.

Varga Zsigmond a báró Kemény Zsigmond-féle birtok bérlője Volt és abban a házban lakott, mely még ma is áll és a Gyárfások birtokában vau. Máig is az a neve: Gyárfás-kúria. Mikor Varga Zsigmond megtudta, hogy Petőfi is megérkezett, rögtön fölsic- , tett a piacra és magához hivta vacsorára.

Petőfi elfogadta a meghívást. Nemcsak több tisztet talált Vargáéknál, -köztük Zeyk Domokost is, hanem néhány más edőkelőséget is, a többiek .közt Gálfi Mihályt, aki 1853-ban Összeesküvés gyanúja miatt két társával együtt kivégeztetett Kolozsvár határában.

A vacsora főfogása a bivalytejes puliszka volt, ez az igazi erdélyi étel, de bizonyosan volt egyéb is, ha más nem, vidám jókedv.

Vacsora után a társaság kiment a kertbe. A társalgást csakhamar vidám nótázás váltotta föl: a házigazda leánya, Róza, meg egy fiatal rokonmenyecske, Bolyai Gergelyné, üde, csengő hangon rákezdték Petőfi nótáját: A virágnak megtiltani nem lehet, melyet azután több követett.

Éjfélkor oszlott szét a társaság, Petőfi megígérte, hogy ha a harc szerencsés véget ér, visszatér a kedves családhoz.

Pető1!! azután fölkereste a kocsmában időző tiszteket és velük beszélgetett, szavalgatott úgy hajnali bárom óra tájáig.

Ekkor már gyülekezett a katonaság.

A tisztek lementek Bem szállásáig, de a vezér még csak akkor mosdott. Nem is vártak reá, hanem parancsaik szerint megindultak csapataikkal Segesvár felé. De Petőfi megvárta.

Még akkor nagy tér volt a ház előtt (ma elébe építették a járásbíróságot), ott sétálgatott, amig Bem ki nem jött. Akkor lassan haladtak fölfelé s mire a piacra értek, már hallották is az ágyudörgést.

Ekkor elvált egymástól a vezér és a költő, akik úgy szerették egymást, mint apa a fiát és fiú az apát, hogy csak a halhatatlanságban találkozzanak újra egymással.

Petőfi ismét Lengyel orvos kocsiján ment el

Kereszturról Fejéregyháza felé, ahol már várt rá a halál.

Vargáén hiába várták vissza. Másnap, augusztus 1-én tudták meg, hogy a csatát Bem elvesztette és Petőfi is elesett.

Duka Jánsnénak is, talán nekik is Dáné Károly vitte meg a hirt:

— Jankó, a testvérem, elesett, de Petőfi is elesett.

Varga Róza pedig nemzetiszinü szalaggal átkötötte azt a zöld, aranyozottt üvegpoharat, melyet vacsora alatt Petőfi használt.

Sok éven át drága ereklyéje volt ez a családnak. Kenőbb úgy határozták, hogy beádják Kolozsvárra, az Ereklye-múzeumnak. Nem adták Jbe. Hanem mikor 1922 julius 31-én az erdélyi magyarság hatalmas zarándoktömegei a fehéregyházi sikon emlékünnepet ültek a költő születésének százados évfordulója alkalmából, az ősz Varga Zsigmond, a vendéglátó Varga Zsigmond fia, miután íélkes hévvel elszavalta az Egy gondolat bánt engemet... szinte könnyekig meghatottan adta át a már akkor kettőbe tört poharat Sándor Józsefnek, hogy helyezze el a Kolozsvári Ereklye-muzeumba. (Ezt a múzeumot is kilakoltatták a románok régi helyiségeiből, — vájjon nem kallódott-e el akkor az érdekes ereklye?)

És most ime a levél, melyet a székelykereszturi unitárius líceum történelmi muzeum őriz, özv. Duka Jánosné elbeszélésének Bizonyitékául:

Múltóságos Gyárfás Endre urnák tisztelettel. Gernyeszeg, u. p. Séromberke.

Méltóságos ur!

Két év óta .áll a halhatatlan szellem érc- szobra Segesvárt. E rövid két év alatt száz meg száz alakban variálva jelentek meg különböző lapokban és folyóiratokban a nagy költőről cikkek, melyeknek legnagyobb része az utolsó napjaira s különösen az utolsó estéjére vonatkoztak. Sok volt a cikkekben á szellem, de annal kevesebb a valódiság.

Nem akartam, s most sem akarok ellentmondani az íróknak, de miután több oldalról kéréssel fordultak hozzám, hogy mondanám el az est lefolyását úgy, amint az valójában történt, mintegy kényszerítve érzem magamat azt úgy leírni, amint boldogult jó apámtól és testvéreimtől több alkalommal elbeszélni hallottam.

Sajnálom, hogy éppen akkor nem lehettem otthon, de én is, mint minden hazátszerető, szabadságért lelkesülő ifjú, ott voltam a táborban, mindazonáltal saját szemeimmel látva sem mondhatnám el hivebben, mint az édesapám szavai után

1849 julius 30-án érkezett Bem tábornok kis táborával Székelykereszturra s édesapámhoz a

tisztek közi többen szálltak be, s köztük Zeyk Domokos is. Később hire szaladt, hogy Petőfi is megérkezett s fennt van a piactéren. Ezen hírre édesapám rögtön felsietett a piacra s ott a Novak Antal kereskedése előtt (ma Ajvász-féle ház), másokkal együtt beszélgetve megtalálta Petőfit, kit meghívott vacsorára, bivalytejes puliszkára. Ő a meghívást sziveaen és örömmel fogadta el. 8 órakor már javában folyt a vacsora, melyen többen vetlek részt, jelen volt a polgári elemekből a kivégzett Gálfi Mihály is.

Vacsora után, mely igen jó hangulatban folyt le, kimentek a kertbe, s ott letelepedve a padokra igen vidám társalgás közt csakhamar énekre gyújtottak (Bolyai Gergelyné rokonom és testvérem Róza. igen kellemes, szép hanggal rendelkeztek). „A virágnak megtiltani nem lehet“ című dallal nyitva meg. Ilyen hangulatban maradt a kedves társaság 12 óráig. 12 órakor mindenki távozott Szállására. Bucsuzáskor megígérte Petőfi, hogyha a harc szerencsés kimenetelű lesz, vissza fog térni.

Nem tért vissza, de szelleme ott maradt a szivekben.

Vacsora alatt Petőfi egy zöld, aranyozott poharat használt. Ez a pohár ma is birtokomban van. bár nem ép állapotban. Meg is akartam tartani, hogy maradjon ivadékról-ivadékra, de fiammal megbeszélgelve a dolgot, úgy határoztuk el, hogy jobb, ha íelküldjük a kolozsvári ereklyemu- zeumba, mert úgy látszik, hogy idegen jószággal helyettesítik.

íme röviden és szárazon elmondva ez a való. sem több, sem kevesebb.

Ezen körülményt azért írtam meg Méltóságodnak, mivel azon birtok, hol az utolsó vacsora történt, jelenleg a Méltóságos ur kizárólagos tulajdona s hiszem és óhajtom, gyermekeinek unokái is büszkén vallhassák tulajdonuknak. Maradok Méltóságodnak Fiatfalva, 1899 augusztus 21-én igaz őszinte tisztelettel id. Varga Zsigmond.

Di. Kiss Ernő.

cAz utcai telefonfülkék és a

'Drót és takarékpersely a telefonban. — Nincs többé cenzúra! — c/l számlázógép

mint detektív.

A telefon egyik kitűnő szakemberével — egy műszaki mérnökkel — hosszabban beszélgetett a Pesti Hírlap munkatársa a most fölállított utcai fülkékről, a telefonálásról és a gépkapcsoló telefonokról. Ezeket az érdekes, mulatságos dolgokat mondotta:

— Eddig 200 utcai fülke működik. Ezeket a telefonokat Péterfy Jenő, műszaki igazgat^ magyarosan és talpraesetten persely-telefonoknak nevezte el. Nyilvánvaló, hogy az utcái fülkék számát hamarosan szaporítani kell, hiszen Pécsben 1300 utcai fülke van s az sem mutatkozik elegendőnek. Eddig csak Buda- pesen, Becsben és Frankfurtban állítottak fel utcai fülkéket, Berlinben és Párizsban még nem. A rendőrség intézkedése szerint a fülkéknek úgy kell szer- kesztve lenniők, hogy kívülről látni lehessen a beszélőket. Ezzel elejét akarják venni, hogy a fülkék egy vagy több ember számára búvóhelyül szolgáljanak. Érdekes azonban: az a körülmény, hogy az utcáról bárki bekukkanthat a fülkébe, feszélyezi a feleket, különösen a hölgyeket. Ök valóságos lámpalázat kapnak. A hölgyek szívesen mutogatják arcukat és ruhájukat a korzón, de nem kedvelik, hogy lássák őket, mikor beszélnek, noha senkise hallgathatja ki, hogy mit beszélnek. Frankfurtban ezen ügy segítettek, hogy a fülkéken csak vékony, tejüveggel födött rést hagytak, melyen a rendőr betekinthet, de amellett megmarad az utcai fülke zártsága, meghittsége s a beszélőnek az a hite, hogy nem tart utcai szónoklatot. Ezt az újítást legközelebb mi is megvalósítjuk. Hasonlóan foglalkoztunk azzal a gondolattal is, hogy a tárcsák számlapjait olyan foszforeszkáló anyaggal helyettesítjük, mint a karkötő órákon van. így megtakarítjuk a fülkék éjjeli világítását. A beszélők sötétben is tárcsázhatnak.

— Hogy vannak-e csalók? Természetesen vannak. Budapest a világ legagyafurtabb városa. Csakhamar rájön arra, hogy lehel ingyen beszélni. A persely-telefon igazgatóságához eddig háromféle turpisság hire érkezett. Tudvalevőleg egy huszfilléres pénzdarabot kell bedobnia annak, aki áramot, illetve összeköttetést óhajt. Elcsíptünk egy csalót, aki foglalkozására nézve szerelő. Ez hónapokig beszélt ingyen.

Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a legjobb apa, após, nagyapa, dédapa ^„

FISCHER ÁRMIN

85 éves korában hosszú szenvedés után jobblétre szenderült. Holttestét folyó hó 14-én helyezzük örök nyugalomra az óesai izr. temetőben, özv. Révész Jakabné, Farkas Samu, Régner Li- pótné, Fischer Gyula, Fischer Hugó, Molnár VII- mosné mint gyermekei. Régner Lipót, Molnár Vilmos mint vejei. Fleischor Margit, Kraus Nelly mint menye, unokái és dédunokái.

Legyen áldott emléke.

Minden külön értesítés helyett.

Még pedig a következőképen: Egy huszfilléresre vékony drótot forrasztott, azzal benyúlt a géphez, működésbe hozta az automata rugóját s miután áramot és összeköttetést kapott, óvatosah kihúzta a huszflllérest a dróton. A második — eléggé ismert — csalási mód föltalálói gyermekek. Gyufaszállal szokták eltömni ázt a kié-hézagot, ihelyen a bedobott huszfilléres visz- szahull, abban az esetben, ha a kért szám mással beszél. A fél ilyenkor bosszankodva várja pénzét, mely a gyufaszál mögött megrekedt, kissé füstölög magában, aztán elmegy. Esténként aztán a gyermekek kikaparják a gyufaszálat és kiürítik a „takarékpersely“ tartalmát. Télen a csikorgó hidegben még egy mulatságos, eléggé izetlen eset történt. A kagylót any- nyira teleköpködték, hogy befagyott Ekkor egy gombostűvel szúrták meg a jégréteget s igy kaptak áramot, összeköttetést, igy károsították meg az igazgatóságot.

— Budapesten ma iO.OOO telefonállomás van, de elkelne még több is. Hol vagyunk még Belgiumtól és Svédországtól, ahol minden földmives és háziszolga is rendelkezik telefonnal. De azért hátul sem állunk a népek ranglistáján. Párizs, mely most szerelteti át régimódi telefonjait gépkapcsolásra, élénken érdeklődik a mi hálózatunk iránt s a folyóiratokban és újságokban több ismertetést közöl róla. Hamarosan legnagyobb vidéki városaink, Szeged, Debrecen Pécs is gépkapcsolást kap.

— Mióta gépkapcsoló telefonunk van, sohase történik meg, hogy a hibásan összekapcsolt felek, akik mással óhajtanának beszélni, közgyűlést tartanának, zsinatoznának, s a vita eldöntésére korelnököt választanának. Sok visszaélés történt a múltban ilyen bekapcsolásokkal. Egy terménykereskedővel megvó- tette két haragosa a dohos kukoricát, mert bekapcsoltatta őt egy olyan beszélgetésbe, melynek során az „összeesküvők“ a kukorica kifogástalan voltát hangsúlyozták. A beszélgetéseket ma nem lehet kihallgatni a központból. Ennélfogva most és a jövőben is mindenféle telefoncenzura lehetetlen. Igaz, hogv a telefonugratókat se lehet tetten érni. Aki haragaszik valakire, az minden éjszaka felzörgetheti ellenségét' hegy legalább álmát lopja el.

— A számlázógép az önműködő telefonnál okosabb, megbízhatóbb, mint egy ember. Nemrégiben egy bűnténynél a számlázógép vezetett nyomra. Valaki elment nyaralni, hazajövet telefonszámláját kézbesítették neki, csodálkozva látta, hogy számlája tekintélyes összegre rúg, noha egy hónap óta egyetlenegyszer sem beszélt s lakasa is le volt zárva. Azonnal panaszt tett a telefonigazgátóságnál. Ott azt mondták, hogy tévedni emberi dolog, de a számlázógép nem tévedhet, egyszerűen azért, mert nem ember. Ennélfogva lakásában volt valaki és telefonozott is. Erre az előfizető nyomoztatni kezdett s kiderült, hogy lakásába éjjel álkulccsal járt be egy betörő, aki — biztonsága tudatában — üzleti beszélgetéseit is lebonyolította. (Nyilván újabb betöréseit vitatta meg betörő- kartársaivál.) így működött a számldzógép mint — detektív.