Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

Hattal meghalt.- 18S4-Í928. — A magyar költés kedves zengésű műve­lője ment át ma délután váratlanul és ta­lán szenvedés nélkül, azokhoz, a kik az­előtt voltak. Várnái Antal a mostani Nem­zeti Színház közelében rosszul lett, elszé­dült s bevitték a színház egyik szobájába. Minden élesztökiscrlct hiábavaló volt, néni tért többé magához, csendesen elköltözött. Színházban halt meg így, ki annyira sze­rette a színpadot. Kora ifjúságának" első sikerét drámával aratta. Az alig húszéves ifjút ez tette egyszerre ismert nevű Íróvá. Később is, bár sokat és sokfélét irt, a szinpad számára dolgozott legnagyobb sze­retettel. Gazdag zenéjii nyelven irt drá­mái költői részleteikkel sokszor gyönyör­ködtették a közönséget. Ezen kivid, mini egész szinésznemzedékek nevelője is, igen értékes kulturmunkát végzett. Szivének első diadalmas" dobbanása a színpadról kapta a dicsőség ihletését, ugyanennek a szívnek utolsó fáradt reszketőse is a szinpad köze­lében pihent el örökre. Várnái Antal sok munkával, de szeren­csés körülmények között, megértéssel talál­kozva fejtette ki tehetségeit- Dunántúl szü­letett, német eredetű családból, a tolname­gyei Závodon. 185-1 május 2-án. Korán öz­vegyen maradt édesanyja Pécsre költözött és itt iskoláztatta fiát. Pécs tiszLcs hagyo­mányai mély nyomot hagytak lelkében. A püspöki város egyliázias hangulata ihlette meg vallásos költészetét. Legelső darabja is, mellyel hirnevét megalapította, a bib­liai tárgyú „Iskarióíh“. Ez a vallásos érzés állandóan táplálja költészetét továbbra is. Pestre kerülve, középiskolai tanár lett, és a színházzal is hamar megtalálta a kap­csolatot. Az országos színművészed akadé­mia tanára, majd titkára, később igazga­tója lett. 1895-ben a Nemzeti Színház dra­maturgjává nevezték ki. Sikert aratott első darabját több komoly tervü drámája kö­vette. Valamennyit mentes költői felfogás cs pompázó nyelv különbözteti meg. Opera­szövegeket is irt Erkelnek, Sárosynak, Mi- halovics Ödönnek és Hubaynak. A lírában is figyelemreméltó nevet szer­zett. Négy kötete jelent meg. Verseiben is zenés, patetikus nyelve hatott. Legendáiban jutott vallásos hangulata legszebb kifeje­zésre. Tagja volt a Kisfaludy- és Petőfi-Társa- ságnak, a nagyváradi Szigligeti-Társaság­nak, 1886-ban a francia akadémia tisztje lett, 1890-ben koronás arany érdemkeresz­tet kapott, 1896-ban a vaskorona-rend lo­vagja lelt. Utolsó éveiben nagy kedvvel írogatta visz- szaemlékezéseit a régi szinészéletről és sok kedves kortörténeti apróságot öi’ökitett meg. Tudásával és szives modorával kedvelt tagja volt mindvégig az iró- és művészvilágnak, i Váradi Antal költői lelkű, kiváló forma- érzékkel biró, nemesen érző, munkás tagja volt irodalmunknak. Szinte félszázadon át jelentékeny szerepet vitt kulturéletünkben, és emlékezetét nemes törekvései tartják fönn az utókor számára. Váradi .Antal hirtelen halála ügyében a rendőri eljárást befejezték. A rendőrorvos véleménye szerint a halál oka szélhüdés, a mint ezt Fekete Sándor dr. egyetemi ma­gántanár. az elhunyt veje, — a ki először sietett a Nemzeti Színház egyik szobájában fekvő haldoklóhoz — valamint Bojtba Jó- zsaf dr. nyugalmazott rendőrorvas-fötaná- : esős, a Nemzeti Színház orvosa megállapí­totta. Váradi Antal holttestét egyelőre a Szvetenay-utcai törvényszéki orvostani in­tézetbe szállították. Az elhunyt családfa a rendőftféghez kérést intézett, hogy a bon­colást lehetően mellőzzék. A kérés valószí­nűen teljesíthető lesz, mert bűncselekmény lgyanúja nem forog fönn és úgy a magán, mint a hatósági orvosi vélemény a halál Vicát egyértelműen szivszéllüidés'bön állapi- jtta meg. Váradi Antal halála fölötti gyászra való ékintettel a Kisfaludu-Tórsasáü a március ;re kitűzött felolvasóülését elhalasztja s 1 VT$l ^ / I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom