Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

zooa <U> IaíKU&j Ű.OU^uau vezetőségét és azon tanácskoznak, hogy milyen konzekvenciákat vonjanak le. Úgy látszik, józan reálitással nézik a történteket és változtatni akarnak azon az utón, amelyen ebbe a siker­telen helyzetbe jutottak. Ha már a konzekven­ciákat találgatják, tanácskozzék és mérlegelik, akkor belátták a változtatás szükségességét. Nem­csak személycseréken tanácskoztak, henem más­féle konzekvenciákon : a szervezés rendszerének változtatásán is. Ha azt mondanák, hogy min­den jól van úgy, ahogyan eddig volt, a kudarcra bizonyosan csak kudarc következne. Ha a repülőgép első kísérletezőinek sikertelensége óta mindenki hitt volna annak a régi metódusnak kizárólagosságában, ma is határozottan monda­nék, hogy ember a levegőbe fel nem cmelked- hetik. Ez az, amit a kisebbségi politikában úgy szoktak mondani: nem érdemes, mert úgy sem lehet. Ami, ha nagyon nehéznek látszik, az még nem biztosan képtelenség. S ha valaki lehetet­lennek tart valamit, nem bizonyos, hogy minden­kinek mindig annak kell tartania. Szabadkán a magyar pártvezérek ennek a belátásnak az utján iémak akkor, amikor konzekvenciákon tanács­koznak. Az a súlyos csapás, ami a választáson érte a pártot, úgy látszik, hozott ennyi tanulságot. Abdul Hamíű fiát királlyá kiáltották ki Konstantinápolyból táviratozzék : A fel­kelő kurdok Senmef Abdul Hamid fiát ki­rállyá kiáltották ki. A felkelő ködök kije­lentették, hogy vissza akarják állítani a korán törvényét. Hírek szerint a iörök kor­mány el akarja rendelni az általános moz­gósítást Móra VETZ\ Zenem like romkedéso TIMISOARA Minden megrendelőt gyorsan el pontosan elintéz. Jegyzékeit ingyen Az érettség! és a kisebbségek A, román demokrácia a kisebbségi álláspont mellett — rrÉppen a nemzeti tantárgyakat kellene a kisebbségek nyelvén tanítani“ f (Cluj-Kolozsvár, február27. Sajátfud.) Az érett­ségi törvény szomorú vitája alkalmából legalább egy jóleső tényt lehet feljegyezni : a román ellenzék és a román ellenzéki sajtó egyértelmüleg támo­gatták a népkisebbségi álláspontot abban a kér­désben, amelyben a kormány mindenáron nem­zeti ügyet akart csinálni. A román ellenzék nem dőlt be enr.ek a soviniszta demagógiának s tel­jes bátorsággal hangoztalta, hogy az érettségi törvény azonfelül* hogy a román növendékek elgyötrését jelenti, egyben ellenkezik a békeszer­ződések szellemével is. Ebből a szempontból is figyelmet érdemel az Adeverul mai cikke, melynek cime: Az érett­ségi és a kisebbségek. Ez a cikk teljesen iga­zolja, hogy bizalmunk lehet egy román demok­ráciában, amely támogatja mindazokat a kisebb­ségi törekvéseket, amelyek nem ellenkeznek sem a haladás általános szempontjaival, sem a ro­mán néptömegek érdekeivel. A cikk azzal kezdi; hogy mindenekelőtt le­írja a jelenlegi közoktatásügyi miniszter kor­mányzási módszerét. A minisztériumban valóságos káosz uralkodik, amit ma elrendelnek, azt holnap visszavonják s a rendeletek és ellenrendeletek özönében azok le elvesztik a fejüket, akik hivatva volnának a rendelkezéseket alkalmazni. Két év óta — folytatja a cikk — dolgoznak a középfokú oktatás nagy reformján. Hogyan foglalkozhat valaki ezoknak a vizsgáknak a módosításéval, amelyek tanulmányukat végül megkoronázzák, mielőtt befejezte volna azt a törvényjavaslatot, amely magukat a tanulmá­nyokai reformálja? Mintha csak egy' háznak 8 fedelét cserélnék ki, amelynek alapjait, falait és szobáinak eloszlását már elkezdték lebontani. " üä«i sxamunft 12 alAal és újakkal pótolni. Miért nem várt a minisztei ennek a tervezetnek az előterjesztéséig, amelye oly régen ígérnek? Ezután rátér az Adeverul cikkírója annak az állításnak a vizsgálatára, hogy az érettségi törvény valóban burkolt numerusz klauzuszt je- lcnt-e ? A lap túlzottnak találja azt a gyanút hogy a román tanárok enyhék lesznek a romár jelöltek és szigorúak a kisebbségi jelöltek iránt, bár megengedi, hogy lehetnek professzorok, kik­ben a sovinizmus elhomályosítja a tanári lelki­ismeretet. De hisz ezeknek nincs szükségük az érctlségi eszközére, hogy ugyanakkor az ered­ményhez jussanak. A kisebbségek — irja a lap — nem is ezéd félnek az érettségitől. Az igazi ok — irja az Adeverul — másutt van, de ezi nem láttuk fel­hozni a vitában. Milyen jogon kényszerítik e kisebbségi tanulókat, hogy a történelmet és föld­rajzot románul tanulják. Egyesek azt mondják, hogy ezeket a tárgyakat csakis románul lehet előadni. Ez nem áll. Elő lehet adni más nyel­ven is. Sőt, ha azt akarjuk, hogy a kisebbségi növen­dék valóban megismerje hazájának történelmét és földrajzát, akkor erre a legjobb eszköz, ha olyan nyelven tanítjuk rá. amelyet megért, nem pedig olyan nyelven, amelyhez csak most kezd kónyitani. Mi volna, ha Franciaország történelmét és földrajzát már az első gimnáziumban Joinville és Michelet nyelvén, Németországét pedig Mom- sen nyelvén tanítanák. Ha el akarjuk venni kisebbségi tanulóink kedvét ezektől a tanulmá- ■ nyaktól, akkor sem járhatnánk el másként, mint I Romania oktatásügyének atyja. Itt van a kérdés I súlypontja. * h

Next

/
Oldalképek
Tartalom