Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
1925. április 12. Kecskeméti Közlöny 3 Kecskeméti spiritiszták közt. Ketten megyünk. Az ilyen dologban nem árt az óvatosság. Varázslók, bűbájosok még az újságíró szemét is elkápráztatják. A központtól nem messze, ahol a kövezés jótékony áldása már megszűnt, egy kis két ablakos ház előtt megállunk. A csengőhuzót megrántjuk. Kinyílik a kiskapu. íme az első boszorkányság. Belül nem is kicsi a kis ház. Hosszan befelé terjeszkedő porta. Itt laknak a kecskeméti .spiritiszták. Csinos, tiszta lakásba vezetnek. Néhány ur és hölgy ül az asztal körül. Ránk vártak. Rövid beszélgetés. Aztán a tárgyra térünk. Komolyan és minden érdektől mentesen foglalkoznak a spiriíizmussal, igy mondják, de azért nem szeretnék, ha a lap személyüket leleplezné. — Az emberek, tetszik tudni — mondja egy magas szőke ur — elfogultak az ilyen dolgokban. Aztán a hivatalos állásunk . . . Meg kell ígérnünk, hogy sem kilétükre, sem a szeánsz helyére megközelítő •célzást sem teszünk. Megígérjük és álljuk, ahogy bírjuk. Bár az ilyesmi igen nehéz feladat újságírónak. Mi is az asztal mellé telepszünk. A házigazda, jól táplált pirospozsgás ur, eloltja a villanyt. Csak a szomszéd szoba behajtott ajtaján szűrődik be némi fény. Mindenki a médiumra figyel, aki sovány, beteges külsejű legényke. A szoba leghomályosabb zugába állított paraván mögött foglal helyet. Jelentkeznek a szellemek. Percekig tartó várakozás után reszelést, ropogást hallunk. A jelenlevőkön a félhomályban is látni az izgatottságot. A körvezető beszél a „szellemhez“. Egyszerre csak mi is látni vélünk valamit. A paraván fölött valami fehérség imboíyog. A „szellem“ materiálizolcdott. Az áhitatos mély csendben megszólal a társam. — Rudolf trónörökös egy szeánszon «Icsipett egyszer egy ilyen fehér árnyat s •akkor kitűnt, hogy az nem volt más, mint maga a médium, a világhíres Bastiano, •aki Európa tudósait is tévedésbe ejtette. Az ártatlan megjegyzés felborította a szépen induló szeánszot. Felvilágosítást kaptunk, hogy ilyen beleszólásokkal ne sértsük meg a szellemeket. A villanyt felgyújtva azt is megmutatták, hogy a médium mélyen alszik (?) a paraván mögött karosszékében. A kísérletek ellenőrzéséről folytatott vita után ismét megkezdődött a szellemidézés. Csodálatosképpen nem akart semmi sem történni. Ezt a hitetlenségünknek tulajdonították. A táncoló asztal üzen utánunk. Még az asztaítáncoltatás sem sikerült. No nekünk éppen elég volt, amit eddig láttunk, illetőleg nem láttunk. Udvariasan bár, de némi mosolyt el nem fojthatva, búcsúztunk el. A házigazda kikísért bennünket. A kiskapuban mentegetőd- zött egy darabig. Mentegetődzését egyik spiritiszta vendég szakította félbe. Lelkendezve szaladt utánunk, hogy ha még ott ’vagyunk, menjünk vissza, mert az asztal a levegőbe emelkedett. Éppen erre a szenzációra vártunk, hiszen a muszáji csoda •óta csak úgy tengünk-lengünk a napi események szürkeségei közt. Visszasietíünk. Az asztal azonban közben meggondolta a dolgot és mint egyéb polgári beosztású asztalok szokták, négykézlábra ereszkedett. Nem moccant. Vártunk egy ideig, de hiába vártunk ezúttal is. A házigazda elnézésünket kérte és meghívott a legközelebbi szeánszra. Köszöntük. Egyszeri szeánszból is megállapítottuk, hogy Kecskeméten sem ér többet a spiritizmus, mint másutt. Ajánlottuk azonban, hogy a szeánsz helyett jóféle szüreti mulatságon, vagy disznótoron szívesebben részt ve- ,szünk, az részint kellemesebb, részint meg biztosabban is sikerül, mint a szel- Uemidézés. (/, /•) S M. T. I. RÁDIÓJELENTÉSEI. LEGÚJABB. Angora. A török kormány csapatok Ocnunt várost elfoglalták. A lázadók Gen- dise mellé vonultak vissza. Konstantiná- poly. A Csapakcsur irányában előnyomuló kormánycsapetok elfoglalták a várost. A lakosság lelkes tüntetéssel fogadta őket. A kormánycsepatok rráshelyen Darhini irányában elöntő csapást mérlek Said seik seregére. A felkelők rendetlenül vonultak vissza kelet és észak felé. A kormány csapatok Gengzse irányában is több kisebb helységet elfoglaltak. Komoly ellenállás sehol sincs. Több felkelő vezér kegyelmet kérőén fordult az angórai kormányhoz. KIS HÍREK A NAGPILÁGSÓL. Párisi jelentés szerint a Herriot-kormány tegnap lemondolt. — Az Amundsen Ellsvorth expedíció, mint Berlinből jelentik, tegnap reggel elhagyta Trcmsöt. — Az angol parlamentnek mindkét házát április 28-ig elnapolták. — Barcellonéban egy villanyüzemü vonat összeütközött egy másikkal, a szerencsétlenségnek 4 halott és 10 sebesült áldozata van. — Legújabb jelentés szerint, Poincaré állásfoglalása következtében szavazták . le a szenátusban a francia kormányt. kis hírek ttiaq^arorszAgbol. A burgenlandi magyar ipari munkásokat az osztrák üzemekből és vállalkozásokból minden megokoiás nélkül elbo- csájtják. — Hivatalos megállapítás szerint az egerek, melyek a vetéseket pusztították, eltűntek. Valószínű, hogy ismeretlen ok következtében elpuszluitak. — A nyugdíjas köztisztviselők között nagy az elégedetlenség, mert ismét más elbírálás alá esnek illetményeiket illetőleg, mint az aktiv szolgálatot teljesítek. — A Magyar Dalos Szövetség legutóbb tartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy augusztus 15-én és 16-én Sopronban országos dalosversenyt rendez. A világháború kecskeméti hősi halottal LXIl. TÉNYI BÉLA JENŐ gyalogos a cs. és kir. 38. gy. ezredben. Róm. kath. 25 éves. Polgári foglalkozása asztalos. Felesége Kaszó Anna. Szülei Tényi Sándor és Bajusz Mária. Hősi halált halt Kecskeméten 1915. jan. 26. TÍMÁR JÓZSEF honvéd a m. kir. 22. éves. Szülei Tímár Ferenc és Solti Mária. Hősi halált halt a tuzlai kórházban 1914. nov. 15. TÓTH ANDRÁS tizedes a m. kir. 29. gy. ezredben. Róm. kath. 32 éves. Szülei Tóth András éa Orbán Mária, Hősi halált halt a szerb harctéren 1914. novemberében. K. TÓTH IMRE népfelkolő a m. kir. 29. gy. ézredben. Róm. kath. 33 éves. Hősi halált halt Dubeniknél 1914. nov. 14. TÓTH JÓZSEF honvéd a m. kir. 29. gy. ezredben. Róm. kath. 23 éves. Polgári foglalkozása asztalos. Szülei Tóth Imre és Georgidesz Mária. Hősi halált halt Neudorfnál (Galicia) 1915. máj. 11. TÓTH KÁLMÁN egy éves önkéntes tizedes a m. kir. 29. honvéd gyalogezredben, Ref. 21 éves. Szülei Tóth István és Tubák Éva. Hősi halált halt Suljinnál (Románia) .1914. okt.,2. TÓTH F. LÁSZLÓ népfelkelő a m. kir. 29. gy. ezredben. Hősi halált halt Miletinánál 1914. szept. 12. TORNYI SÁNDOR őrvezető a m. kir. 29. gy. ezredben. Ref. 29 éves. Polgári foglalkozása pincemunkás. Felesége Török Franciska. Szülei Tornyi János és Valkai Terézia. Hősi halált halt az orosz harctéren 1915. jan. Még egy lókai festmény van Kecskeméten. Gyínes Pál arcképe. A Jókai-centennárium Kecskemét figyelmét ismét felhívta a Jókai reliquiák iránt. Ennek folyományaként tudtuk meg. hogy az eddig ismertetett Jókai festményeken túl még egyet őriznek kegyelettel Jókai egykori házigazdájának, Gyenes Mihály mérnöknek atyafiai. Ez a festmény Gyenes Pálnak, a házigazda unokaöccsének és gyámfiának arcképe. Jókai visszaemlékezéseiben kedves sorok vannak Gyenes Paliról, aki szobatársa volt a budai-nagy-utcai Gyenes-ház- ban, Megemlíti, hogy az első reggelre ébredőben mint csudálkozott el, midőn Gyenes Pali a félmázsés lapos követ testedzés céljából emelgette. Bizonyos tehát, hogy a kép, amelyet néhai Gyenes Mihály cukrász özvegye és gyermekei mint nagyatyjuk Gyenes Pál városi mérnök Jókai ecsetjéből való arcképét őriznek, nem csak a családi hagyományok szerint, hanem valóban Jókaitól származik. Ámbár Jókai 1893 ban Fördős Dezső kecskeméti lapszerkesztő kérdésére irt levélben — mely kecskeméti festett képeit felsorolja — e képet nem említi, valószínűleg azért, mert erre figyelmét akkor nem hívták fel. A kép 24><30 cm nagyságú olajfestmény. Gyenes Pált 18—19 éves korában a 40-es évek ünnepi viseletében ábrázolja. Keskeny halovány arc, világos gesztenyebarna baj. az unokák családi vonásait mutatja. Fekete franciaszabásu mélyen kivágott kabátból fehér mellény világit. Az ecsetkezelés bizony mai szemmel bírálva elég kezdetleges, de hasonló az egyéb kecskeméti Jókai festményekhez. A kép meglehetősen megviselt állapotban van. Dehát ennek is meg van az oka. A jókedvű, mozgékony, edzett és szorgalmas Gyenes Pált tragikus végzet érte. Nagybátyja és gyámja nyomdokait követve ő is a mérnöki pályát választotta. Oklevelet, mely ma is a Gyenes család birtokában van, 1848 ban nyert a budapesti m. kir. tudomány egyetemen. Még akkor nem volt önnáló müegyeiem, az oklevelet a bölcsészeti kar s annak hires, tudós dékánja Jedlik Ányos s elnöke Kozizmics Antal visegrádi apát adták ki, akik a szöveg szerint a gyakorlati mértanból, vizépitészeitanból, erőműtanból és gazdá- szattanból felavatott mérnöknek nyilatkoztatták ki. A forradalom után hamarosan mérnöki állást nyert Kecskemét városánál s a hatvanas években megnősült. 1877 ápr. 14-én Deák László törökfái birtokán végzett valami hivatalos eljárást. Ezenközben a közelben két puskalövés hallatszott. Az energikus Gyenes Pélforvvadászt sejtett a lövöldözőben, s azonnal kocsin a lövés irányába hajtatolt. A szomszéd özv. Megyeri Istvánná fia állott orvadász hírében, azt keresték. Megyeri Mátyást nem találták a tanyában. Észrevette, hogy keresik, s egy bakhát mögül figyelte Gyenesé- ket. Amint azok a korcsma felé elhajíaf- tak, berontott a tanyába, fegyverét újra töltötte s a kocsi után indult. Bátyja és édesanyja rosszat sejtvén kérlelték, majd uljét állották, mire Megyeri Mátyás fegyvere a dulakodás közben elsült és az édesanyja holtan esett össze. Vadul felingerelve rohant ezután Megyeri Mátyás a haleszi korcsmához, ahol Gyenes Pált épen indulóban, kocsin ülve találta. A vadorzó szó nélkül sütötte reá a fegyvert. Gyenes Pál holtan rogyott a kocsiba. A lövés goromba sörétje ökölnyi rést ütött a jobb váll alatt s a íőereket szétroncsolta. Az egész város gyászolta a tragikus sorsú kiváló lisztviselőt. Özvegye Pető Sára hat kis gyermekkel maradt utána. Az élettel való nehéz küzdelemben talán nem is sok becset tulajdonitotiak a képnek. Mig- len a legidősebb fiú, néhai Gyenes Mihály cukrász önállósította magát s pártját fogta az értékes atyai képmásnak. Alig 48 éve történt Gyenes Pál rendkívüli tragikus halálesete. Kecskeméten is *
