Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
3 é s t, hogy a város esetleg a házi kezelést is idő- en előkészíthesse. Dr. Nagy Lajos hely. ttnácínok bemutatta íógrádmegye köriratát a zsidó anyaköny- r e k vezetésének rendezése ügyében törvényhozási ntézkedésért. Inditványozta, hogy az átirat véleményadás végett a tanácsnak s illetőleg a jogi bizottságnak adassék ki. Dr. U11 m a n Sándor kéri, hogy a körirat felett a közgyűlés napirendre térjen vagy tudomásul vegye, de véleményre ne adja ki, mert nem forog fenn semmi szükség arra, hogy a törvényhozás az izraeliták irányában bármely irányú kivételes törvényt hozzon. (Zaj.) Fuchs Gusztáv szólni akar. Elnök kijelenti, hogy rendes szokás a köriratokat előbb a tanácsnak adni ki s csak ennek véleményével együtt tárgyaltatnak érdemileg. (Helyeslés.) U Ilmán olvasta a köriratot, indokolása nincs, itt tanácsi véleményre semmi szükség, az irat oly áramlat kifejezése, a mihez ő nem járulhat (zaj). Fuchs Gusztáv eláll a szótól s elnök kimondja határozatul, hogy a körirat a tanácsnak adatik ki. Végül elfogadták a közélelmezési bizottság javaslatát, hogy a főváros írjon fel a kormányhoz a külön marhajárlatok megszüntetése iránt. SZÍNHÁZ, zene, képzőművészet, „Aben Hamet“ Budapesten, „Aben Harnet“ Páriában. Egy és mégis két opera magyar és francia szerzőtől. Az utolsó Abencerage történetét megírta novellának Chateaubriand, Párisban librettót csinált belőle M. D é t r o y a t, zenét rá M. Theodore Dubois; Budapesten szöveggé kögitette M. Barteaucq s megzenésítette M. Cha- rochy. („Atalának“ is compositeurje Chateaubriand után.) S most ki van tűzve az egyik Aben Hamet az aux Italiensben november 15 éré, a másik Aben Hamet a magyar királyi operaházban a tél folyamára. Tehát ugyanazon sujet ugyanazon időben írva meg s adva elő. A magyar műnél esetleg csak a cim lesz más: a hősnő neve. A párisi lapok már a szerepkiosztást is közük. Hametet Maurel énekli ott, a mi nálunk Perottinak van írva. Santa Fé herceg ott E. de R e s z k é, nálunk Ó d r y. Bianca hercegné ott C a 1 v é. nálunk Reich S végre a mi Párisban Zuléma, és Treme Ili szerepe: az nálunk Zoraima. és Turolla szerepe. S mindkét szövegben e hősnő költött alak, mely az eredeli meséből hiányzik, és a két ü- brettista egy hurt pendített meg, s e szerep zenei jellege is azonosnak látszik az énekesnők után ítélve, a kiknek szánva van. Pár szereplő van még a két opera személyzetében, körülbelül szintén parallelek. S van Dubois ur operájában cigány-bal- let, melyben a „méh táncot“ Signorina Torri lejti. S van Sárosi-Schauer operájában mór-tánc, (szintere az Alhambra), melyben Signorina C o p- pini fog lejteni. Hogy a magyar termékü dalmű megtermett, köszönhetni az intendánsnak. Podmaniczky báró azt a szerzőnél első munkája fényes sikere után megrendelte. Lesz tehát érdekes mérkőzés a magyar és francia szerzők között : kinek müve szebb és dramatikusabb s melyiké az elsőség babérja a kettő közül ? Nincs mitől tartanunk, ismerve Sárosi tehetségét és a dalszinházi szakértők véleményét, kik Sárosi uj munkáját ismerik. Sem attól nem félünk, hogy dalszínházunk zenekara s színpadi erői ki ne állnák a versenyt. Csak attól félünk, hogy hamarább elő fogják adni a francia szerző operáját a mi színpadunkon, mint a magyarét. D. P. * (Állandó zenekarok) A magyar szi- nészegyesület központi irodája, tekintettel arra, hogy ma már a vidéken megkívánják a színigazgatótól, hogy dalos színdarabokat különösen operetteket rendes zenekarok mellett adjanak elő, egy zenekar fentartása és utaztatása pedig tetemes költségbe kerül, sőt sokszor a legjobb akarat mellett is lehetetlen, mozgalmat indított meg az iránt, hogy a nagyobb városokban a városi hatóság vagy a püspökségek segélyével állandó zenekarok létesittesse- nek. Legkönnyebben menne ez oly városokban, mint Besztercebánya, Győr, Székesfehérvár, Nigy-
