Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
6 MAGYARORSZÁG Budapest, 1903. csütörtök, január i. Nyelvrontás a napisajtóban, Budapest, decz. 31, Kegyetlenül folyik a nvelvronlás napisajtónkban, sőt általában el lehet mondani, hogy egész irodalmunkban, a szépirodalmi, a tudományos sőt a nyelvészeti müvekben is. Ezekről akarok időközönkint mutatványokat adni. Tán még nem késő. Ezúttal azonban csak a napisajtóval foglalkozom. A nvelvronlás ez idő szerint nemcsak nálunk dúl oly ijesztőn, Francziaországban és Németországban is emelkedik már panasz e miatt. Francziaországban már a hatvanas évek végén kikeltek a nyelvtudósok a szépirodalmi nyelv elpiaczosodása és egyebek közt az ellen, hogy a boulevardokon felkapott idegen származású kifejezéseket az irodalomba bevigyék s ezek sorában a «chic» — mely a német geschickt- nek korcsa — éles megrovásban részesüli. Társai pedig azóta jelentékenyen megszaporodtak. Németországban az utóbbi időkben jelent meg egy szakmunka, «Allerhand Sprachdummheiten» czim alatt, melynek tudós szerzője Wusímann Gusztáv, a lipcsei városi könyvtár őre, tűhegyre szedi azokat a részint sebtében, részint tudatlanságból elkövetett hibákat, melyek a német hírlapokban hemzsegnek. Dobért Pál, ki e jeles munkáról egyik folyóiratban ismertetést közöl, részben a hírlapi gyors munkát hozza fel okul és fájdalommal teszi utána, hogy «amíg reporterek és félmiveltségii hírlapírók lesznek, nem is lehet reményt táplálni az iránt, hogy az irodalmi nyelv megszabaduljon a kinövésektől». Nálunk még jobban felburjánzott a nyelvrontás és az a legkülönösebb benne, hogy mig uton-utfélen szidjuk a németet, sőt a magyarosodás érdekében meg is támadták egy nevelő intézet érdemes igazgatóját minapában, azért, mert németül beszélteti a növendékeket, azért, hogy ezt a nyelvet is megtanulják : addig legtöbbször éppen náluk találjuk a germanizmust. Pedig az a derék úri nő — akit különben nincs szerencsénk ismerni — aki intézetében a német társalgásra gondot fordított, csak kötelességét teljesítette, mert hiszen a szülő azért adja nevelő intézetbe a leáDvát, hogy idegen nyelvet is tanuljon. De aztán olvashatjuk imitl-amotf, hogy «blőszét adott» ez vagy ama szónok, vagy hogy «osztja ezt a nézetet», a német theilt után. Sőt egyik lapban azt olvasom, hogy nem oszthatták apjuk rangját. Miért osztották volna ? Hiszen az osztás megkeves- biti az osztandót. Van-e erre szüksége apjok rangjának? Itt még az osztozás gém járja, mert a nézetben lehet osztozni, de a rangot sem osztani, sem abban osztozni nem, abba csak beleszületni, azt csak viselni, bírni, elnyerni lehet. Hányadik Írónál látjuk vagy szónoktól halljuk, hogy ezer és ezer? Holott így kellene helyesen lennie: ezer meg ezer. Ez is szolgai fordítása a német tausend und tausendnek. Az iskolákban sőt számtanitó könyveink nagy részében is úgy olvassuk, hogy 3 és 3 = 6. Pedig az összeadás jele a -f- (a plus) magyarul annyit tesz, hogy: meg, vagyis 3 meg 3 = 6. Ez a kifejezés 3 és 3 nem azt jelenti, hogy 3 meg 3, hanem azt, hogy egymással szemben áll a két szám. Például a tekejátéknál, egyiknek 3, másiknak szintén 3 tétele van. Három és három. De nen három meg három. A fogalomzavar és a nyelv nem tudásából, a jó magyar szavak nemismeréséből származik aztán az, hogy a német szót, úgyszólván, futtában leíorditva, olyan szót kovácsolnak illető hirlapiróink, amely ellenkezik a tulajdonképpeni fogalommal, vagy a legjobb esetben idegen fészken kelt elnevezéssel bővítik nyelvünket, kiszorítva a gyakorlatból a régi jó szót főképpen a vidéki olvasónál, aki a nyomtatottat szentirásnak tartja. Nemcsak mondják, sőt másképpen nem is írják a német «ausgiebig» kifejezést, mint szószerint rontott fordítással igv: kiadó vagy kiadós. Pedig ennek meg van a sokkal találóbb ős kifejezése a szapora, amelyet átvitelében tévesztenek össze a gyorssal azok, akik a valódi jelentését nem ismerik. Holott gyorsat csak folyományaképpen jelent, mint például «Szaporán jő már», azaz szapora lépései ^következtében dVO**»«*. A karmantyú helyett ütérmelegitöt imák, amely a német «Pulswärmer» szolgai fordítása. Kova helyett még koszorús régénvirónk is tűzkövet «Feuerstein» irt egyik elbeszélésében. A lapot a német «Seite» nyomán oldalnak fordítják ma mindenütt, pedig a pagina nem oldalt jelent, oldala az embernek s az állatnak van, az újságnak, könyvnek, papírnak lapja van és a két lapja alkot együtt egy levelet. Ezt, hogy bajos ma, alig látják irodalmunkban, de olvassuk helyette, hogy nehéz. Igen, mert a németnek a schwer-jét veszik át. Ez pedig azt teszi, hogy súlyos, nehéz. A német ugyan arra is használja, hogy : bajos, de kénytelenségböl, mert erre más szava nincs és csak összetetten tudja kifejezni e fogalom jelentését. No meg a scharfe Patront éles tölténynek írják lapjaink minden kivétel nélkül. Holott a régibb jó magyar időkben a mr't század harminczas-negyve- nes éveiben kemény tölténynek írták. Ez az elnevezés onnan veszi eredőiét, hogy a régi papirtöltény idején a tepintás után kemény tölténynek nevezték azt, amelyben golyó volt. A német scharfe Patron elnevezés akkor is hibás és helytelen volt, mert a golyó, a gömb nem éles és most is éppen olyan helytelen, mert most a golyó hegyes, kúpos, használjuk hát a régi elnevezést, hogy kemény töltény— vagy ha tetszik: golyós töltény, de ne majmoljuk éppen a németet, s kivált ha az hibás. Használjuk a régit annál is inkább, mert jó magyar származású. Ha most már nem is elég szabatos a megkülönböztetés, lévén most a vaktöltény is kemény, minthogy fémből van a hüvelye ; de legalább nem élüDk éppen a németből vett oly szolgai fordítással, mely már saját kebli jelentésében sem igaz. Térszüke nem enged ezúttal tovább terjeszkednem, folytatását jövőre hagyom. Fájdalom, elég nagy a halmaz, melyből most egyes szálakat kisze- degetlem. Maszák Hágó. TÁVIRATOK. A venezuelai konfliktus. Paris, decz. 31. A Matin jelenti Caracasból: Hir szerint a caracasi franczia konzul a venezuelai kormánya tói azt az Ítéletet kapta, hogy azokat a rekla- mácziókat, amelyeket nem vettek fel az ez év elején Párisban kötött íranezia-venezuelai szerződésbe, ugyanúgy fogják figyelembe venni, mint Németország, Anglia és Olaszország rek- lamáczióit. Ugyanígy fogják elbírálni Belgium, Spanyolország és Németalföld reklamáczióit is, mert ezeket a venezuelai bíróságok elé vitték. Caracas, decz. 31. A kormány csapatai három napi harcz után újra bevették Barquizimeta városát, amely nemrég a Solognie Penaloza vezetése alatt lévő felkelők hatalmába esett. Castro elnök visszatért Caracasba és mindjárt fogadta az amerikai követet, aki közölte vele az idegen hatalmasságok követeléseit. Castro válaszát holnapra várják. London, decz. 31. A Daily Mail jelenti Willemstadból: A ma- rakaibói postamester visszatartotta német kereskedők leveleit. A Falke bombázással fenyegeti a várost Caracas, decz. 31. A felkelők Barquisimeta visszavételénél 112 halottat és 324 sebesültet veszítettek. San Carlos és Tinaquillo megint a kormány kezében van. Az Egyesült-Államok követe azt a hirt kapta, hogy a Charybdis angol hadihajó a Prins Maurxts németalföldi gőzösnek külön megengedte, hogy befusson az angolok által elzárt la guayrai kikötőbe és kirakja rakományát. A Bausan olasz hadihajó kapitánya felszólította a németalföldi gőzöst, hogy hagyja el a kikötőt, de a brit hadihajó kapitánya megengedte, hogy a németalföldi hajó folytassa szállítmányának kirakását. Az .idevaló amerikaiak azt látják ebből, hogy az angolok az amerikai hajók rovására különbséget tesznek a hajók között. A marokkói veszedelem. London, decz. 31. A lapok nem adnak hitelt annak a jelentésnek, hogy Francziaország, Spanyolország és Olaszország Marokkót illetőleg Anglia ellen irányuló megegyezésre léptek. A Daily Chronicle azt Írja: Ha a lázadás teljesen sikerülne, Európa beavatkozása parancsoló szükséggé válnék, — A Standard azt mondja : Ebben a pillanatban, amikor Törökországot a maczedon kérdés fenyegeti, sajnálatos volna, ha a Földközi-tenger nyugati részén nemzetközi válság támadhatna. A külügyi hivatalok mind abban állapodtak meg, hogy eddig- elé nem gondolnék beavatkozásra. Ámde meg kell védeni a honfitársak érdekeit és ez a feladat szükségessé teheti, hogy csapatokat küldjenek ki. Ha az egyik kormány eljárni készül, mások is kénytelenek lesznek lépéseket tenni s igy ránk erőszakoltatnék a baj, amelyet ki’ kerülni óhajtunk. Pár is, decz. 31. A marokkói események ötletéből ellenzéki lapok megint heves támadásokat intéznek a haditengerészeti miniszter ellen, aki szerintük intézkedéseivel nagyon csökkentette a földközi-tengeri hajóraj harezké- pességét. A poseni lengyelüldözés. Periin, decz. 31. (S. t. t.) Úgy hallatszik, hogy a lengyel tartományok részére külön minisztériumot fognak szervezni, mert a lengyelek elleni rendszabályok nem bizonyultak elégségesnek. U Magyarország. 1903. január hó 1-ével aj előfizetést nyitnak lapunkra. Előfizetési árak: Egy hónapra ..... kor. 40 fii. Negyedévre ..... . 7 > —- » Félévre ....... > —- » Egész évre . . . . . . 28 — 2> Egyes szám ára: Budapesten 8 fill., vidéken 10 fill. Kérjük azokat a t. oz. vidéki előfizetőinket, kiknek .előfizetésük deozember végével lejár, hogy azt minél előbb megojltanl szíveskedjenek. Lakóhely változtatás esetében pedig agy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy előbbi ozimttket velünk közölni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. NAPIHIREK. — decz. 31. — Időjárás. A levegőnyomás eloszlásában'annyiban történt változás, hogy a Quamero öböl felett kisebb depresszió fejlődött és Észak-Európa felett a levegőnyomás emelkedett. Európában az idő enyhe, esős és sok helyütt viharos. Hazánkban északon voltak kisebb esők, reggel peditf nyugaton esik. A hőmérséklet a normális felett van és nálunk is előfordultak viharos szelek. Jóslat. Enyhe, szeles és sokhelyütt esős idő várható. — Lapunk holnap, újév napján a rendes időben jelenik meg. __ XJj regényünk. Lapunk mai számában egy kitűnő regény közlését kezdjük meg. — Korbács a czime az uj regénynek, szerzője pedig Georqi Ernő, a fiatalabb német írói ge- nerácziő egyik igen tehetséges képviselője. A regény tárgya egy leány harcza a sors ellen. Ritka erővel megirt történet. Fordulatai, meseszövése mindvégig leköti az érdeklődést s a feszült figyelem egy perezre sem lankad. Tiszta világnézet, egészséges kedély jellemzik ezt az irodalmi müvet, amely hiszszük, hogy szokatlanul nagy gyönyörűségére lesz olvasóinknak. — Az udvari levéltár kőiéből. Dr. Schrauf Károly bölcsészettudort, osztálytanácsosi czim és telleggel felruházott házi, udvari és állami levéltárnokot a házi, udvari és állami levéltárhoz osztály- janácsossá, dr. Schlüter János bölcsészettudort, házi, udvari és állami levéltárnoki czim- és jeleggel felruházott első osztályi levéltári fogalmazót házi, udvari, és állami levéltárnokká.nevezte ki. ;*--*
