Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
1903. január 1. MAGYAR NEMZET. ÚJDONSÁGOK. Bartók Lajos meghalt. A Vörös Kereszt-kórház egyik betegszobájában a magyar irodalom egy régi, igen érdemes munkását váltotta meg a halál szenvedéseitől. Bartók Lajos kinos szenvedés után meghalt ma reggel hét órakor, g> ászba borítván barátait és jó ismeró'seit egy oly élet után, mely még mindig ígért valamit Sokoldalú tehetsége több téren nyilatkozott meg, volt humorista, élczlap- szerkesztő, irt megkapó költeményeket, drámákat, vígjátékokat s ha tovább él vala (mert még alig ért el az öregség mesgyéjéhez), talán egyenkint lehámlott volna róla az efemer rész, hogy a tiszta költészetnek áldozzon. Ha voltak is, a kik nem rokonszenveztek vele, azt mindenki elismeri, hogy még a politikai verseit is hazaszeretet sugallta, mint a hogy hatalmas íajsze etet nyilatkozott meg érzésében és gondolkodásában. Költeményeivel, remek lírai leírásaival és drámáival maradandóbb helyet biztosított magának az irodalomban s működését a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság azzal ismerte el, hogy beválasztotta a tagjai sorába. Bartók e hó 21-én ment nagybetegen a kórházba. Kezdetben influenzája volt, de aztán hozzájárult régi vesebaja, a mely ujult eró'vel tört ki rajta. Állapota már a múlt héten fordult válságosra; tegnapelőtt agóniába esett s az orvosok teljesen lemondtak megmentéséről. Bartók tegnap is egész nap önkívületben volt. Eszméletét a költő csak délelőtt kapta vissza néhány pillanatra. Délután alább hagyott ideges rángatózása. Az orvosok injek’cziókat alkalmaztak és erre csendesebb lett. Éjjel a beteg mellett Holenda Ada ápolónő virasztott, a ki hajnali 3 órakor adott neki utólszor orvosságot, a melyet azonban a holdoklö már nem nyelhetett le. Kevéssel utána nyugodtan lélegzeni kezdett. Arczának fájdalmas kifejezése elsimult. Az ápolónő látva közeledő végét, a katonakórházból hivott Kemény római katolikus lelkészért küldött, a ki ráadta a költőre az utolsó kenetet. 7 óra 10 perczkor halt meg. Két órára rá a halottas-kamrába vitték a holttestet s a kórház igazgatósága rögtön értesítette a Nemzeti Színházat, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaságot és az elhunyt rokonait a katasztrófáról. Életrajzi adatai röviden a következők: Bartók Lajos született Erdődön Szatmár vármegye 1851. május 2á-én. Atyja Bartók Autal ügyvéd volt. Gimnáziumi tanulmányait Nagybányán, Szatmári és Máramaros-Szigeten végezte, 1868-tól a pesti egyetemen jogot hallgatott. A lapokkan elszórtan megjelent költeményeivel és az Üstökösbe irt humorisztikus verseivel és dolgozataival figyelmet keltvén, 1869-ben Jókai az Üstökös belső munkatársává fogadta, majd a lap önálló vezetését is rábízta. Bartók e mellett két évig, 1874. és 1875-ben a Tóth Kálmán Bolond Miská- ját is szerkesztette. 1875 végén a Bolond Istók szerkesztését vette át s folytatta 1876 közepéig, így az ólozlap-irodalom mellett fejlődött Bartók Írói tehetsége ; mint szatirikus a Tisza-párt érdekében működött, ostorozva a Deák pártot. A fúzió után a szélső baloldalra ment át s megalapítva 1878 elejével a jelenlegi Bolond Istókot, melyet haláláig is szerkesztett, támadásaival egykori pártfelei ellen fordult. Az élczlapirással kapcsolatban több humorisztikus naptárt is szerkesztett: Don Pedró-naptár 1875-re, Bolond Istók naptára 1880-ra, Mamelukok naptára 1890-re. Verseinek első és második gyűjteménye: Őrtüzek, Budapest, 1877, és Rúgott csillagok u. o. 1879 (Don Pedró álnévvel), még politikai költészet művelőjének mutatják, a Kakas Márton modorára vall. Későbbi verseivel a költészet komolyabb nemeihez fordult s nemcsak mint szatirai, hanem mint lírai és drámai költő is folytatta pályáját. A legszebb czirnü 3 felvonásos vígjátékkal lépett a szinmüirás terére (először adták a Nemzeti Színházban 1879 deezember 21-én, megjelent 1880-ban); ezt követték általán sokkal több költői és színi sikerrel: Kendi Margit, történeti dráma, 5 felvonásban (1884.) és Thurán Anna történeti dráma 4 felvonásban, mely az Akadémia pályázatán a Péczely-dijat nyerte s a Nemzeti Színházban 1887-ben került színre; megjelent 1888-ban; A méhek, vígjáték 3 felvonásban, először előadták 1889 novemberben, megjelent 1890-ben és Erzsébet királyné, történeti dráma 4 felvonásban, előadták és megjelent 1892-ben. Irt egy bohózatot is: Ha- lnska Benedek, 3 felvonásban (megjelent 1889-ben), melyet a Népszínházban adtak elő és egy operaszöveget: Az Abenszeradzs, Chateaubriand után; Lirai darabjait: Költemények (1881), Újabb költs mények (1883), Kárpáti emlékek (1885, németi] fordította Silberstein Adolf, 1886) és Erdőzugiíj (1889) czim alatt, az elbeszélő költeményeket pedig Téli regék czim alatt adta ki. Komoly költeményei részint szerelmiek, részint hazafiasak voltak, részint reflexióval vegyülve a természetet festik. Lirai leírásainak legkedveltebb tárgya a felföld, zugó erdőivel, vadregényes bérczeivel, s ebben mintegy Petőfi ellentétéül mutatja magát, a ki az Alföld költője volt. Bartók tagja volt a Kisfaludy- és Petöfi-Társaságnak, egyszersmind drámabiráló volt a Nemzeti Színháznál. — Időjárás. A levegőnyomás eloszlásában „nnnviVv«« változás, hogy a quarnerói-
