Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

□ Petőfi és Arany tanítványai. Lapunk egy dolgozótársa a minap Kecskeméten yjárva, meglátogatta Lauko Károly evangélikus ágostai lelkészt, ki az ötvenes években Arany János tanítványa volt Nagykörösön. A derék lelkész sok érdekes dolgot mondott el Arany tanárkodása idejéből, s beszélgetés közben négy piroskötésü vaskos könyvet szedett elő könyvtárából. A négy könyv gyönyörű kaligra- fikus Írásban Petőfi Sándor összes költeményeit őrzi. Nagy türelem, még nagyobb lelkesedés gyümölcse ez a sűrűn teleirt négy kötet, amelynek megható történetét a kecskeméti lelkész igy beszélte el dolgozótársunknak :

Arany János a magyar irodalom tanára volt Nagy-Kőrösön. Tanítványai valósággal bálványozták. Ünnepük volt mindig, valahányszor Aranynak tanítási órája következett. Halotti csöndben hallgatták vonzó, költői előadását, s ha Petőfi neve szóba került : nem maradt egy szem sem könvezetlenül. Arany rendesen egy-egy régi újságból olvasta föl Petőfi költeményeit, mert tudvalévőén Petőfinek 1847-ben Emich Gusztáv kiadásában megjelent ösz- szas köteteit a forradalom után elkobozták, úgy hegy az Emich Gusztávén kivül csak még egy-két példányt sikerült megmenteni az elkobzástól. A diákok, de maga Arany is a forradalom előtti lapokból másolták le Petőfi költeményeit, amelyekről mindenütt az a hír volt elterjedve, hogy összegyűjtve többé sehol sem találhatók. Egy alkalommal Szilágyi Sándor, ki az időben tanártársa volt Nagy-Körösön Aranynak, Bécsben megszerezte valamiképp Petőfinek 1847-ben kiadott költeménykötetét. Ruhája közé rejtve hordta haza a drága kincset Nagy-Kőrösre. Sokáig nem szólt erről senkinek sem, mert félt, hogy ha megtudják: azonnal elkobozzák, s Petőfi összes költeményeinek örökre nyoma veszett. Ezen töprengett egy alkalommal Arany, s nagy elkeseredéssel panaszkodott róla tanártársainak. Ekkor történt, hogy Szilágyi odaajándékozta a