Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz
A PESTI NAPLÓ TÁRCSÁJA. — Szept. 5. — Petőfi ifjúkori kiadatlan költeményeiből. Kuruttyó. I. »Hogy fejedre pusztaságot hozzon Isten átka, csalfa bűnös asszony ; A ki által oly sötét gyalázat Yonta éjhe a Kuruttyó-házat. Hittem asszony esküvő szavának, De hiszek már inkább karcsú nádnak, Hogy kerengő forgószél viharja Lenge szálát földre nem csavarja. Szüzességed a manó elhordta, Nem köllesz már hütelen rósz borda ! Nem köllesz, maradj magadra, s engem — Yagy látsz többé vagy sem életemben.« Dörg Kuruttyó s üllőt, kalapácsot És szöget, mit izzadván kovácsolt, Hány a sátor minden szögletébe, S nagy szitokkal ajakán kilépe. Útnak indul, úgy ragadja lába, Hogy fehér ló sem jutna nyomába; Sir az asszony, a szegény ártatlan. Messze a férj bujdos már távolban. II. Barna csapszékben Kuruttyó Ül sötéten, Űzni vágyván szive kinját, Bor kezében. S korty után korty, hajh, de kínja Végtelen hív, Semmikép sem szabadulhat Tőle a szív. S jő toborzó víg legények Czifra serge, S énekelnek sarkantyújok Összeverve:
