Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz
avgyu -oi afc^.-aeiui, uxi <\u eszme|helyzete lesz a tulajdonképeni szülője, hogy a bizottság munkásságát támogassa, annak irá^ yt szabjon. Teljes tisztelettel adózunk a polgár__mint a többi h azai pénzintézetnek és semmi esetre sem fog tudni kedvezőbb kölcsönöket adni, mint az osztrak-magyar bank. fognak beugrani a gründolásba, (Debrecen már egyszer elutasitotta) hanem más utón és más eszközökkel igyekeznek majd a hiteligényeiket kielégíteni. Petőfi-könyvtár.* Irta: Kardos Albert. Tagadhatatlan, hogy újabb időben föllendült a Petőfi-irodalo ti. A Petőfi-társaság elevenebb működése, a Petőfi ház létesítése, de egyéb külső és belső körülmények mind ódahatottak, hogy újabb Petőfi-kiadások je lentek meg, számos értekezés és tanulmány foglalkozott a költö életével és költészetével, hogy régibb kétes kérdések tisztázódtak és újabb fölfedezések vetődtek fel és hogy igen sok életrajzi és irodalomtörténeti becses anyag került elő. E Petőfi irodalomban nevezetes helyet foglal el, sőt az egésznek irányítására van hivatva a Petőfi-könvvtár, amelyet Endrődi Sándor és Perenczi Zoltán, a Petőfi-társaság alelnökei szerkesztenek és amelynek jórészt Petőfi-társasági tagok a dolgozótársai. Ed- digelé 10 füzet jelent meg 5 kötetben, egy kissé rikító kötésben, a legváltozatosabb tar talommal és igen különböző értékkel. Régibb tanulmányok újra nyomva és újabb irodalomtörténeti, eszthetikai fejtegetések, is mert adomák összegyűjtve és ismeretlen * Szerkesztik : Endrődi Sáador és dr. Ferenczi Zoltán. I—X. füzet. Budapest, 1908. Kunossy, Szilágy* és Társa. adatok, valamint csak most fölkutatott ereklyék leírása, de ezenkívül eredeti költemények, szép prózai termékek és vegyes mü vek. Két füzetet, a IV. kötetet Petőfine Szendrey Juha irodalmi hagyatéka tölt be, amelyet Bihari Mór rendeiett sajtó alá nem a legnagyobb gonddal, ce hasznaiható módon és amelyből megism rletjük e rend- M*üli nőnek titokzatos leikét s nem közönséges írói tehetsegét. Az ujranyomott költemnyek közölt teljesen okadatolailannak tartja a „Felhők“ Közlését, amelynek szövegét nnden Petőfi kiadásban megtalálhatjuk és mely a IV. füzetben valószínűleg azért kpott helyet, hogy Barabas Ábelnek e költuiénycsoport- ról szóló rövid dolgozata kitóbe egy füzet keretét. A szöveg lenyomata anál feleslegesebb volt, mivel Barabás a iklus nagyobb részét úgy is idézi a maga itönös elmefuttatásában. A régibb értekezések Ízül mindenesetre legértékesebb GyufayPáinak még 1854-ben írott alapvető tanuianya (V. füzet.), de igen érdekesek és se Decsest foglalnak magukban Meltzl Hiúnak vegyes tárgyú értekezései, ameiyeklednkáöb a 70-es és 80-as évekből eredne (X. f«izet.) Jól tették a szerkesztők, hogp net ellentétes Petőfianust ismét megssaltatták, Petőfinek leghozzáértőbb fejtegetőjét, a leg- rajongóbb tisztelőjét. Az egyik, t. i. Gyulai maga a józan magyar ész, világos elme, a másik, t. i. Meltzl, a német spekulativ szellemnek a megtestesülése, filozófiai rendszernek a hajhászója. Egyik Petőfiben a tipikus magyart dicsőíti, másik az általános emberit magasztalja. Az első Petőfi nagyságát dalaiban, leírásában és életképeiben találja, a másik Petőfi elmélkedő költeményeit tartja felülmulhatatlanoknak; az első Petőfit, mint az egyszerű, tiszta érzések kifejezőjét, mint a nép költőjét csodálja, a másik Petőfiért, mint a merész és nagy gondolatok, a világmegváltó eszmék kihirdetőjóért rajong. Gyulai tanulmányát Ferenczi adta ki újra, bőséges jegyzetekkel kiegészítve s az eredeti szövegnek némely hibás helyét kijavítva Különös elismerést érdemel azért, hogy a jegyzetek sorában közli Pulszky Ferencnek és báró Eötvös Józsefnek 1847. évi bírálatát Petőfiről. Meltzl dolgoza ait Barabás Ábel rendezte sajtó alá, akit a nagy tisztelet, vagy a kevés belá ás nem engedett Meltzl szövegéhez hozzányúlni és igy megmosolyogni való bogarak maradtak e lelkes tudósunk irataiban. Például Meltznek az a d lioáoos nyelvészkedése, hogy a magyar jel és jellem nemcsak az áldással és áldotta! rokon, hanem az óizlandi nyelv eldr töra lanapbb választékban :: Fionli Testvéreknél.
