Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

XX. évfolyam.

FÉLEGYHÁZI AlRLAF.

.« 21. szám. '

anyagi viszonyokat, mire Holló meg* jegyezte, hogy az nem is fog addig megváltozni, mig az ország a mezőgazdasági termelés mellett erőteljes ipari fejlettséget is el nem ér.

— Az mindenesetre kívánatos ! — volt a király válasza.

— Fraacsics Norbert budapestvi- déki tankerületi kir. főigazgató, folyó hó 10-én, a délelőtti gyorsvonattal városunkba érkezett, hogy a helybeli fögymásiumot 1 meglátogassa. Hétfőn, kedden és szerdán, tehát három napon át látogatta az intézet osztályait, megtekintette az egyes szertára kát, gyűjteményeket, könyvtárakat. Végül a tanári karral értekezletet tartott. Szerdán j a délutáni gyorsvonattal innen Nagykőrösre ment.

— Gyászkir. Pótermonostor és Pál- monostor szomszédos községek buzgó kát- holikus népének mély gyásza van. A hőn szeretett plébános, Márk Balázs, ki 6 év óta munkálkodott ott mint lelkipásztor a nép javán, folyó hó 10-én hosszas beteges- kedés után csendesen jobblétre szenderűlt. Márk még java korban lévő ember volt mindössze: 42 évet ólt. 1860 febr. 5-én született Kiskunmajsán. Iskoláit Kecskeméten végezte. Papi kiképzését a bécsi Páz- máneumban nyerte, hol ragyogó tehetsége által tűnt ki. 1882-ben pappá szenteltetett. Kecskeméten, Kunszentmiklóson, Mindszenten és Félegyhásán káplánkodott. Kilencz évig Csongrádon volt hittanár. Sajnos az életben nem nyilt tere szép tehetségét érvényesíteni. 1896-ban neveztetett ki a rendezetlen viszonyok között levő pétermonos tori plébániára. Hat évi fáradságos utánjárás, kilincselés után végre megkapta a ma már elég tisztes javadalmat, kapott uj pap lakot, restaurált templomot. Lassan Őrlő betegsége azonban nem hagyta őt őrülni mindennek a fáradságszülte gyümölcsnek. Egyre nehezülő betegsége miatt először a helybeli plébániákról helyettesitették, majd később állandó helyettest kapott Linka Ferencs lelkész személyében. Végre megváltotta a halál fájdalmaitól. A pétermonostori harangok versenyt zokogtak elhagyott híveivel. Holttestét — kívánsága szerint — Félegyházára hozták s f. hó 12-éD, délután

sajtó szabadságot! Es ha lelövöldöznek ? Isten neki, ki várhat szebb halált ?

E gondolattal aludtam el. Korán reggel az ifjak kávéházába siettem. Az úton Vasvári Pállal találkoztam, mondtam neki, menjen Jókaihoz s ott várjanak meg együtt engemet. A kávóházban még csak néhány fiatalember volt, kik nagybusan politizáltak. Bulyovszky Gyulát, ki közöttük volt, meghívtuk Jókaihoz, a többieknek meghagytam, hogy az érkezőket tartsák itt, mig visszajövünk. Hazatuenvén, előadtam szándékomat a sajtó rögtöni fölszabadításáról. Társaim beleegyeztek. Bulyovszky és Jókai proklamá* cziót szerkesztettek ; Vasváry és én föl alá jártunk a szobában. Vasvári az én botommal hadomászott, nem tudva, hogy szurony van benne; egyszerre kirepült a szurony egyenesen Bécs felé, a nélkül, hogy valamelyikünket megsértett volna.

— Jó jel 1 — kiáltánk egyhangúlag.

A mint a proklamáczió elkészült s indulóban voltunk, azt kérdém, micsoda nap van ma?

— Szerda, — felelt egyik,

— Szerencsés nap, — mondám, — szerdán házasodtam meg!

Lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal mentünk vissza a kávóházba, mely már tele volt ifjakkal. Jókai a proklamácsiót olvasta föl, én nemzeti dalomat szavaltam el ; mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott . . .

A kávóházban azt határoztuk, hogy

3 órakor a Szent-Háromságtéren adták meg neki a végső tisztességei. Koporsóját hiven szerető népe, majsai és itteni ismerősei, jó- barátai állták körül. A temetési szertartást Kiss Boldizsár apát esperes plébánosunk végezte infu>ában, a helyi papság segédlete mellett. Csima István fökántor megható énekben búcsúztatta el a sokat szenvedet tét, kit a felső temetőben helyeztek sírba. — Adj, Uram, örök nyugodalmat neki és az örök világosság fényeskedjék neki!

— Iskolaszéki ülés A rk. iskolaszék folyó hó 11-én d. e. 10 órakor a vá rosháza közgyűlési termében Kolossváry Mihály plébános, tb. sientsiéki ülnök vezetése mellett ülést tartott. Az ülésnek legkiemelkedőbb mozzanata az volt, hogy az iskolaszék egyhangúlag magáévá tette a r. kath. tanítók sérelmét, mely fizetésük és nyugdíjigényük rendezése közben érte őket és erkölcsi támogatást nyújt ezen régen húzódó ügy lebonyolítására. Az ülés további folyamán lapunkban esetröl-esetre közölt tanácsi és közgyűlési végzéseket vettek tudomásul. Egyéb érdemleges tárgya a gyűlésnek nem volt.

— Látogatás a népiskolákban. A

vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter rendeletet adott ki, hogy az állami tanítóképző-intézet növendékei necsak az intézettel kapcsolatos gyakorló-iskolát, hanem a képezdék székhelyén levő egyébb népiskolákat is látogassák. Csepregt Endre ké- pezdei igazgató ennek folytán felkérte az iskolaszéket, hogy a rendeletnek meg- felelőleg adjon engedélyt a látogatásra. Az iskolaszék szívesen adott helyt a kérelemnek s igy a képezde negyedéves növendékei, hogy gyakorlati ismereteiket szaporítsák, husvét után kettes, esetleg négyes csoportokban megkezdik a helybeli r. kath. népiskolák látogatását.

•v jéggyár. idei enyhe iéi folyamán napról-napra felhangzott az óhajtás egy jéggyár létesítése iránt. A sohajtozás ■ em enyészett el, hanem a minden helyes és jó eszmét fslkarolók figyelmét magára terelte- Egy öttagú társaság alakult, vett jéggyártó gépet 24 ezer koronáért és a téglagyár mellett állítják föl a gyárat, hol kitűnő minőségű, nagy mennyiségű viz áll

sorra járjuk az egyetemi ifjúságot, s majd teljes erővel kezdjük meg a nagy munkát. Először az orvosokhoz meutünk. Szakadt az eső, amint az utczára léptünk és az egész késő estig tartott. De a lelkesedés olyan, mint a görögtüz 1 A viz nem olthatja el 1 Az orvosi egyetem udvarában ismét fölolvasta Jókai a proklamácziót s én elmond- tam a nemzeti dalt. Innen a mérnökökhöz, ezektől a szemináriumba a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt, perczenként növekvő sereg. A szeminárium csarnokában elénk állott egy professzor és azt mondta nagy páthoszszal:

— Urak, a törvény nevében !

Többi szavait elnyelte asokaság mennydörgő kiáltása s a tisztelt tanár többé nem jutván szóhoz, szépen elkotródott. A jogászok rohantak ki az utczára, hogy velünk egyesüljenek. Közülök Vidacs emelt szót, elmondta, hogy professzoraik a tartandó lakomábani résstvevést eltiltották kicsapási büntetés mellett. Kaczaj és boszankodó ki- fakadások a hallgatóságban. De a lakoma már csak mellékes dolog volt. Jókai ismét fölolvasta a proklamácziót s a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a nemzeti dalt. Mindkettőt fanatikus lelkesedéssel fogadták s a refrainban előjövő „esküszünk“ őt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely e téren állt.

— Most menjünk egy ctenzorhoz s vele Írassuk alá a proklamácz ót és a nemzeti dalt! — kiáltott valaki.

rendelkezésre. A gép a jövő héten érkezik meg, ! mikor megkezdik a felállítást és berendezést. A jéggyár társaság tagjai a kö vetkezők: lóth Imre, Keserű Antal, Csák Kálmán, Holló József és Fleischer Ignácz. Minthogy tapasztalat szerint több tél hoz eltenni 'aló jegel, mint nem, a társaság tagjai tudják, hogy. mily nagy esélyekkel állanak szemben. De azt tartják, hogy a közérdekért is kell tenni valamit.

— Közgyűlés a aépkörben. A helybeli népkőr t. hó 9-én, délután közgyűlést tartott, melynek legfőbb tárgya volt Molnár Béla elnöknek a 10 korona felvételi illetve alapitói dij eltörlése végett tett indítványa. Eddig ugyanis minden tag, ki a körbe felvétette magát, 10 K alapitódijat fizetett s ez által részese lett a kör összes ingó és ingatlan vagyonának. A vasárnapi közgyűlés hosszú vita után 20 szóval 16 ellen kimondotta, hogy azok a tagok, kik ezután lépnek be a körbe, a 10 K dij megfizetése alól felmentetnek és csak 2 K felvételi dijat fizetnek. A hirtelen és váratlanul jött gyökeres újítás a kör régi alapitóiban érthető visszahatást keltett. Hogy az újítás a kör anyagi megizmosodását mennyibén fogja elömozditani, azt a jövő mutatja meg. Azon körülmény azonban semmiképen sem helyeselhető, hogy egy körnek, melynek tagjai egyforma jogokat élveznek, kötelességek teljesítése tekintetéből 3 osztályba Boroztassanak. Mert a népkörnek ez idő szerint van: 1. Tiz koronás alapitó tagja 170, 2. Két koronás rendes tagja 12. 3, Vendégtagja alapitó dij nélkül körülbelül 12.

— A mai jntalomjáték. M. Herczeg Eugéniána k a színtársulat eme fáradhatatlan tagjának ma lesz a jutalomjatéka. M. Her• "zog Eagßfita a ■ d/.*» m o asszton^sagzi (Madame Saus Géné) választotta, amelyben Hübscher Kata mosónő szerepét játszu. Erre az előadásra már napok óta nagy érdeklődés mutatkozott s előre láthatólag telt ház lesz, amennyiben — mint értesülünk — már tegnap [tömegesen jegyeztek elő jegyeket. De Monoryné Herczegh Eugénia meg is érdemli a közönség támogatását és iránta táplált rokonszenvét. A mai előadás főszerepeit a jutalmazandón kívül: Monory\

— Czenzorhoz nem megyünk, — feleltem, nem ismerünk többé semmi czenzort, el, egyenesen a nyomdába!

Mindjárt beleegyeztek s követtek.

Länderer nyomdája legközelebb volt hozzánk. Odamentünk. Jókait, Vasvárit, Vidacsot és engem neveztek ki kiküldötteknek, hogy a Bajtót lefoglaljuk. Mi megtettük azt a nép nevében s a 12 pontot és a nemzeti dalt rögtön nyomni Kezdték.

Ezalatt kinn lelkesítő beszédeket tartottak Egresay Gábor. Degré, Vasvári, Jókai stb. Délfelé elkészültek a nyomtatványok s aarenkint osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta.

Délután három órára gyűlést hirdettünk a Muzeum terére, s a sokaság eloszlott.

A szakadó eső daczára mintegy 10,000 ember gyűlt a Muzeum elé, hanem a.köz- határosat szerint a városházhoz mentünk, hogy a 12 pontot magukénak vallják a polgárok is és velünk egyesüljenek. A tanácsterem megnyílt, a megtelt néppel, először. Rövid tanácskozás után a polgárság névé* ben aláirta a polgármester a 12 pontot s az alant álló sokaságnak az ablakból lemutatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek! . . . Egyszerre az a hir szárnyal, hogy katonaság jön . . . minden ajkon e kiáltás : Fegyvert! Fegyvert!

Ezen különben alaptalan hir oly fölindulást okozott, hogy Nyáry Pál és Klauzál tovább beszéltek egy óránál, a nélkül, hogy