Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 42-es doboz
626 Százezreink vérével áztatott Hazánk szent földén zsarnok dölyfe dúl ? Szentül hivéin, hogy földön nincs erő Oly jogteren, úgy küzdő nemzetet Utált igába visszatiprani. Nem emberek, de Cyklopsok hadát Hittem hogy e nép tönkre verheti. Nem tő. Nem csalt hited. A rettentő csapást Nem ellenek sujták fejünkre itt. Kigyósörényü dögvészes fejét Hahogy közénk nem tolja a pokol: Győzött is volna bizton szent ügyünk. De oh, mikor — Torkán akadt lélekzetével Bámulva képedt ránk a félvilág; Már-már mienk volt a várt győzelem, Mosolygva ránk nyilt a mennyboltozat: Torzult kebellel egy vad szörnyeteg, E hon legét, áldását éldelő, Vérünk szülötte, testvérünk, magyar, Lábbal tapodva mindent, a mi szent, Istentül, égtől elfordulva, rút Alkut köt a pokollal ellenünk, Elád, elárul, Vért, életet, vagyont, S gyilkos hadaknak bősz dühére hány! Oh, szörnyű lett hazánknak sorsa most, Legjobbjaink egy részét a bakók Elfojtogatták rendre a bitón, Más része, futva messze bujdosott, Száműzetésnek enni kenyerét; Ki honnmaradt s börtönbe nem került: Romokra sirta véres könyeit, S üszkök között járt kisértet gyanánt. Pető fi. Oh szörnyű, szörnyű, áldalak halál! Fogadj öledbe vissza engemet. (Aléltan a sirhantra tántorog.) Nemtő. Magad kivántál, édes gyermekem, Múltúnkba látni, én megengedém. Alom, borulj bágyadt pilláira, Tüntesd elő a mit nem láthatott, A véres éjt, az éjnek hajnalát, A messzeségben tündöklő napot, Hadd lássa, hogy mig ő lenn álmodik, Fölötte a föld áldással virul S hű lelke nyugta mély, örök legyen. (Középről, hol eddig állt, fölemelkedik a szinpad félmagasába, s a föltünedezö képletekhez jellemzően mozdul.) Petőfi. (A múzsa koszorút tart feje fölött. Álmában látja a fe’ feltünedező képleteket, melyek a forradalom végnapjai s a tizennyolcz évi küszködés eredményét mutatják. Vili gos. Az aradi vérnap. Az országgyűlés megnyitása. A ki ronázás. Egy kép a boldog jövőből. Ez utolsó kép marad. Zene, kifejező dallamok kisértek minden képletet — most végül mintegy elhaló tulvilági harmónia alatt Petőfi felébred.) Nem tő. (Fölfelé száll.) Álmodj’, nyugodj’ — isten veled! Költő. (Lefelé sülyed.) Áldott legyen áldó kegyed*). (Mindketten eltűnnek.) Kossuth Lajos körútja Északaineri- kában. (A toaszt vége. Kirándulás a Niagarához. Egy adoma a kis Kossuth Feriről. A villiamsburgi küldöttség fogadtatása). A legnagyobb és legaljasabb rágalom teb/ azon állitás, hogy a magyarok saját fajuk fönhí tósága végett harczoltak. Nem; mi a polgári, po litikai társadalmi és vallás-szabadságért küzdöttünk, mely közös mindenkivel, ki osztrák zsarnokság alatt nyög. Mi az önkormányzat nagy elvéért harczoltunk a központositás ellen, s mivol központosítás: a zsarnokság ellen. Igen: központositás ezúttal zsarnokság; ellentétben álló az alkotmányos jogokkal. Ausztria példája legfényesebben igazolja ezt. Az ................soha sem volt l egkisebb szándoka is alkotmányos élethez juttatni Európa nemzeteit. Más alkalommal részletes idézetekkel fogom ezt bebizonyítani. Úgy gyűlöli az alkotmányokat, mint a pokol az emberi lelkek üd- vezülését. S ha a H . . . barátai azt állítják, hogy 1849 márcziusban adott alkotmányt, kérdem: hol van őzen alkotmány most ? Nemcsak hogy soha sem valósult, de három hóval ezelőtt annak rend ^ és módja szerént vissza is vonatott. A miniszi„ riumnak még csak elnevezése is kitörültetett az osztrák kormány szótárából. Schwarzenberg is a ház, udvar és status kanczellárja, mint Metternich hg. volt: csakhogy Metternich még nem uralkodott a hadi törvény vas vesszejével az osztrák birodalom fölött. Schwarzenberg már igen. Metternich csak törvénytelenségeket követett el Magyar-, Erdély-, Horvát- és Tótországok alkotmányos jogai ellen; Schwarzenberg végkép eltörülto s az ifjú . . . közös rabságban egyesité a nemzeteket, a legszorosabb értelemben beváltván a megígért nemzetiségi egyenlőséget azáltal, hogy mindnyájan egyenlően nyomatnak s mindnyájan egyenlően kormányoztatnak a zsarnokság elvei szerént — német nyelven. S váljon miért vonatott vissza ama csalárd alkotmány ? *) Nehogy egyhangú legyen e szám, az életrajz folytatása jövő számban következik. Szerk.
