Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 42-es doboz
Egy gondolat bántja.... \ — Egy polgármesternek. — Egy gondolat bántja kegyedet: Petőfit ünnepelni meg! "Hogy a legtöbb körök előtt, Hol tekintélye nagyra nőtt, Most tönkre monjon, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág, És elpusztuljon, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üros szobában áll 1 Nem ilyen karriért akar, — Egészen mást! — a gutgesinnt magyar, Akinek szittya bajsza alól Az uj kor monológja szól: »Legyek-e fa, molyén villám fut keresztül?! Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül ?! Vagy tán még szírt is, amit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó menydörgés dönt le?! Vagy mi legyek még? — szóljatok, Hisz csak polgármester vagyok, Amolyan csendes, amolyan rendes, És még mindig nem vaskoronarendes! Ha holnapután a szittya nép Ünneplőjében síkra lép, Pirosló arccal és piros zászlóval, És a zászlón a hirhedt jelszóval: „Petőfi! Világszabadság!“ S ezt csöndháboritón elharsogják, Elharsogják, és tán fittyet hánynak A helybeli rendőrfőkapitánynak,
