Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 42-es doboz
A Petőfí-szobóvnál. Mi nem esküszünk minden évben arra, Hogy szabadok leszünk! Az a kérdés se bánt, hogy szabadok, Vagy hát rabok legyünk ?/ Neon eskil kőt bennünket elveinkhez, Hanem az öntudat, Nem választunk — mert nem látunk előttünk Csak egyetlen utat. Nem egy nap szülte a ma álmainkat ? A bölcsőjük felett Évezredeknek kínja hullatott Verejték-csöppelcet. Valósulásuk nagy históriáját, Költő, megálmodód. Mi már érezzük, látj' k és köszöntjük Pirosló hajnalát. A lás, mi eléd festi a vörös Zászló diadalát, Tüztengerré lön, melynek áradása Egy világot fog dt. Tűsében elég a múlt minden szennye 8 a most szent hagyomány, Bgy uj világnak boldogabb jövője Hasad ki a nyomán. E tűzben fürdik, tisztul meg, Petőfi, Majd, a te alakod, E tűzben ég la róla minden, arait Ez a kor rárakott. \ Szemét, pókháló, hazug cifraság, rongy Elég e tűzben és Lelked nagy álmát ez váltja valóra, Ez, s nem az esküvés! Farkas Antal.
