Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 42-es doboz

litetteK i'etou >uuuU

___

:

söndben, áhítattal, íödetlen fővel hallgatta a histó- iai nevezetességű dalt s csak a végén tört ki a lel« tesült éljenzés és hosszú frenetikus taps. A lelkese« lés csillapultával Halmos János polgármester lépett

Mihaszna dallal töité életét S egy vihar söprő el őt, énekét S a nagyra vágyó, balga nemzetet,- Mely hallgatott rá, küzdött s — elveszett.

— »Mihaszna dal? Csak volna hátra még Egy órám, egy napom, hogy dallanékl

Uj csatadalt Árpád hős nemzetéhez,

Melytől közömbös és halott tölérez,

Uj harcra száll s bátran kivívja sorsát:

Elő, elő! csatára Magyarország!

— »Elő! segít isten vagy nem segít,

F öl! harcra föl, a végítéletig.

Oltt döntse, akkor el két férfi-kar:

Szabad lesz-é vagy elvész a magyar ?

A kárhozatba küldjük ellenünk,

Vagy oda mind egy szálig elmegyünk! ■>

Az indulót ma hősök kardja írja:

Elő, csatába! utánam a sírba! . . .

. . .’Eltiport féreg, lázadó beteg,

Kiméi a hátralévő perceket.

Elgázlt nemzeteddel sírba térsz Vagy őrt ön fenekére, ha megélsz.

Nincs ten és nincs emberszeretet,

Mely sibadítni jöjjön népedet.

Java kiisztúl, szolga lesz salakja,

Elveszti 'jgös Ármány vad haragja.

■— »A myar elfutott, bősz idegen S gonosz itvér lett úr e téreken,

Ki rég veinkre vágyott botorul S ujjongni, ha ránk sír domborúl. • Gonosz testnép, dehogy jő ide,

Hogy a sérvet haza vigye,