Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 42-es doboz

Nagy, délibábos rónaság Áldását azért szórja ránk: Csalékony álmát messze vitted.

De kincseit mind vissza hinted.

Nem, nem kell ahoz szellem óra, Hogy lelked hozzánk vissza járjon, Érzésed nap fényében lángol S leszállsz esténkint holdsugáron, Ha szól ébresztő harsona,

Fehér paripán jősz oda,

S tilinkó fáján keseregve Tanítasz édes szerelemre.

Idők múltával, késő korban Is zeng felőled majd az ének, Dalok szárnyán hirt visznek rólad Sok felujuló nemzedéknek.

Az évek szállhatnak tova,

Emléked nem múlik soha!

Bus siri hant hiába föd be,

A szivekben élsz mindörökre 1!

7~ Ce ~*i. ^ r V-f /0i cfZ -