Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 41-es doboz
= Petőfi egy gyermekkori pajtása : Sárkány Sámuel, nyug. ev. főesperes ás pilisi lelkésztől, ki költőnek Aszódon négy évig tanuló-, lakó- és hálótársa volt, nagyérdekü sorokat közölt e napokban a »Hon.« Sárkány és Petőfi 1835-től özvegy Neumanné asszonynál laktak, kinél élelmezésök is volt. »Egykorúnk voltunk, — írja a régi pajtás, — apró, vézna gyerekek. Sokszor ösBzecivakod- tunk egymással tanulás és játék fölött; Sándor semmiké- képen sem volt rábírható a halkhangú tanulásra, csak azért is lármázott, deklamált — mert minket többieket boszant- hatott vele, úgyhogy kénytelenek voltunk bedugott füllel ülni könyveink fölött s magolni a latin szavakat. Különben nem soká szekirozott minket, laktársait, a tanulás mellett; hamar sarokba dobta a könyvet s szétnézett játszó pajtások után. Koren István tanárunk pedig szigorúan megkövetelte a lecketudást, a minek azután Sándorra nézve nagyon sokszor az volt a következése, hogy nem tudváu a feladványt, bentmarasztaltatott s abszentáltatott az ebédtől. Úgy hordtuk neki fel titokban a kenyérporciókat, mikor a délutáni órákra felmentünk iskolába. Egyébiránt elég találékony esze volt arra, hogy a koplalás ellen biztosítsa magát. Mikor a professzor ur, mint akkoriban még nőtlen ember, ebédelni ment s Sándorra rázárta a klasszis ajtaját, ez kibújt a ráesozatlan ablakon s fölszedegette a ház melletti kertben a professzor ur sárgarépáját meg kalerá- biját, úgyhogy a jó tanár csak akkor vette észre a kertnek nagy pusztulását, a mikor látta, hogy nincs télire eltenni való zöldség benne. Volt is azután nagy inquizició a fölött, hogy kik lehettek azok a nebulók, a kik ezt a gonosz pusztítást elkövették; de biz annak gazdája csak nem akadt. A milyen élénk véralkatú, épen olyan kötekedő és hirtelen haragra lobbanó is volt Sándor. Belekötött magánál nagyobb fiúkba is s a kivel nem birt, azt mogbajigálta, megverte messziről — találó gúnyszavakkal. Nagy passzióval űzte a hólabdázást, meg a hó embercsinálást. Szép hold- ' világos estéken olyan hó-óriásokat építettünk a házak