Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 41-es doboz

MAGYAR HÍRLAP 2___ 1907. "április 27. lenni mindenben, és bogy a női öltözékekben is tökéletesen ez lehessen, arról gondosko­dik az uj mozgalom, amelynek a magyar szövet- és liimző-ipar fellendítése és első sorban, bátran mondhatjuk, megösmerte- tése a czélja. A „Magyar nők közművelődési köré­nek“ Váczi-utcza 9. szám alatt levő helyi­ségében van már a hót eleje óta a mozgalom törzskara és rendkívül érdekes kiállítását rendezi a magyar ipari és háziipari szövő- termékeknek, amelyek mind épp Oly erede­tiek, amennyire még a legegyszerűbb né­pies származásuk melett is. igazán, művé­sziek. Ä vidéken nem lévén ezeknek a czik- keknek valami nagy és állandó keletjök, ma még igen olcsón, szinte potom áron lehet hozzájutni mindenhez, úgy annyira, hogy a hölgyek jóformán alku nélkül kapkodják el a szép paraszt-liimzéseket. Majd máskép lesz, ha hamarosan kinyílik a 'szemök ezek­nek az eddigelé szinte titokban dolgozó egy­szerű embereknek. Ebben a kiállításban tulajdonképpen nincs vásár, itt csak a minták vannak együtt, 'amikről azután pontos és kimentő felvilá­gosítást adnak mindenkinek a napos höl­gyek, a budapesti társaság első asszonyai, akik közül Batthyány Lajo'sné grófné mel­lett még különösen ki kell emelnünk Gosz- tönyi Bélánét, Benczúr Gyulánét • és_ Pa- lóczi Horváth Istvánnét, akiknek a kis uj­júkban van minden tudnivaló; akik kész tanárai lehetnének a magyar női ipar tan­tárgyának, annyira tájékozottak abban, hol mi készül országszerte, minő magyar gyárt­mányaink vannak ily csikkekben és minő­ség dolgában hogyan aránylanak egymás­hoz. Gyönyörűség hallgatni okos, szives, könnyed és tanulságos beszedőket és gyö­nyörűség szétnézni ebben1 a remek ma­gyar kiállításban, amelynek a nagyközön­ség szempontjából még az az előnye is meg­van, bogy senki se tai*that erőszakos rá- tukmálá'stól, 'mert — ismétlem — ott min­den csak a Szem számára van S a rendező hölgyek csak felvilágosítással szolgálnak, de semmit sem adnak el; sőt még belépő­díj, sincsen, • - - ■ '■ Micsoda pompás dolgok, asszonynak, leánynak való Ízléses,' gyönyörűségek gyűj­teménye ez a kiállítás. — Ott van egy ré­szében a zsebelyi paraszthimzésnek házilag szövött vászonra alkalmazott legszebb min­tasorozata ; a maga nemében egészen ere­deti és még uj ás; hisz' a kalotaszegi varra- tason kívül oly kevés általánosan ismert ilyen házi paraszt-ipart ismer a mi közön­ségünk. _ Aztán látjuk a szép pozsonyi blúzo­kat, igazán elsőrangú hímzés-mintáikkal, ez az Izabella háziipari egylet kiállítása. Szin­tén házi vászon az alapja ezeknek a finom hímzéseknek. Ott diszlik a sok pompás torontáli szőttes, meg az iglói crepp, ami nyári női- ruhának ..szinte felülmúlhatatlan, a ami mind potom pénzbe kerül. Gyönyörködhetünk a ssent-gottliardi magyar könnyű selyemszövetekben, ame­lyek női blúznak a legszebbek, legjobbak. Kár, hogy ezt a magyar gyártmányt egye­lőre még teljesen idegen gyáros produ­kálja itt nálunk, aki az üzletében még a magyar szót sem honosította meg. De talán észretér a „német“, ha megérti, hogy minő haszon neki, ha megbecsüli a magyart, — hisz a „Magyar bál“ óta, amikor ezt a szent-gotthárdi ’selymet a magyar hölgyek népszerűsítették: már vagy négyszázezer koronánvi megrendelést kapott ez a gyár. Zsolnai és gácsi posztómintáink olya­nok, hogy dicsőségére válnék akármilyen idegen gyárnak is. Meglepi a szemlélőt a rendkívül csi­nos Somogy vári paraszthimzés, amiből egy egész remek ruhára valót maga Batthyány y Ilona grófnő már el is készíttetett s ez aj magyarstilü ' ruha ott van mintául, hogy j mindenki gyönyörködjék benne és kedvet kapjon róla. Gróf Zichy Jakabné torontáli szövöt- tesből selyemre dolgozva készíttetett egy gyönyörű pongyolát. Chörin Ilonkának kék torontáli crepp Selyemre varrott ruháját láttuk készen; báró Dániel Ernőnének hímzett nyers vá- szönruhája most készül s kiállítása az egy­szerűség művészetével ékes. Bánffy bárónő­nek selyemre Varrott torontáli piros crepp ruhája gyönyörű. Meglepően szép á halasi ezüst- és aranyszálas fehér és szintes recze-csipke; aztán & nógrádi inghimzés, amelyhez ere­deti módon lehet jutni; -— tudniillik ez a nógrádi hímzés is, épp ugv, mint a somogv- vári, tulajdonképpen már bele van dol­gozva a paraszting-vállba és így. az egészet mee kell venni, hosrv aztán a modern női egyedül találja Lázár Estánt, aki a pádon ülve pipált. ... — Hú4 kend mit gúnnyá szt itt egye­dül ?• — kérdi Sugár Andris. — Az asszony Baróthra ment, — szól az és tovább pipál. — Há‘ csak azért jöttem, — kezdi Su­gár Andris — hogy nem segédletek kend- anek a tagosításnál. _ — Eisze tám megbánta kend, hogy piegigérte? . Sugár Alidris előveszi a czédulát. r — Ezer4 nem segédletek ne! — És Ddamutátja. — Hát a mia? j látta mikor megütöttem Molnár Mózest, i ha‘ bézárnak és nem segédletek kendnek a [ eommassacionál. — A súly egye ld a kend hamar ter- ! mészetét, hogy akkorát suhéntott kezzája. í Ha törvény elé hínak muszáj hogy beszél­jek, engöm nem veszön ki kend a böcsüle- teraböl . . . engöm soha . . . höcsületes em- bör vótam mindétig, a kend kedviér4 se ha- zudok, mer1 hanem még engöm zárnak bé kend helyett. — Mán hogy es kellene hogy hazud­jon kend, mikor nem es én ütöttem úgy meg. Mer* ahogy felemeltem a botot eez- czéribe fordult a sarkán, hogy ő es üssön, — Azér£ küldték, ászé tugvgya kend, fi mért egy kicsit megütöttem Molnár Mó­zest, hogy béárult a beste lelke. Lázár Están hallgat ; Andris folytatja, • — Törvény elé kell állani miatta, azér4 küldték a czédulát. , ­— Minek es vereködött kend, a súly egye meg, ha megütötte törvény elé kell állani, igaz a! — Hogy hozzá ütöttem, törvény elé kell állani, de hogy kend látta, azér4 bé fes zárnak. — Azér£ hogy én láttam ? Hᣠazt akarja kend, hogy békössem a szömömet? Mán én csak nézők, ha két szemem van. — ‘Sze nem es azt akarom, hogy ne nézzen kend csak azt, hogy ne beszéljen. Lázár Están méltatlankodva veszi ki pipáját a szájából. — Mán hogy én ne beszéljek-e í — Azt hát, hogy ne beszéljen,- mer£ ha kiloesogja kend a törvényszéknél, hogy oszt4 úgy esött el, hogy a köbe .verte a íejit. — Mán én jobban hiszök a két szö- mömnek, mint a kend szájának. — Eisze tán ittas vót kend, hogy ugv látta. — Ittas kend most, ha aszongya. — Azér4 nem vagyok ittas ha nem hiszök a kend vaksi két szöminek. . — Mongya kend az ökrinek, vaksi kend avval együtt. — Ila4 te ha! Ökör kend az apjával együtt. Szó szót követett és Sugár Andrist esmént elfogja hamar természete és akko­rát suhént a Lázár Están fejéhez, hogy abba4 a helybe4 elesett. . Mivel egy lélek sem volt tanúja az esetnek, zavartalanul hazaballagott. A, , l ruhán a .hímzés kivágott részét dísznek al­kalmazhassák. „ Á torontáli crepp vetekedhet szépség­ben a kinai ereppel, minőségre pedig hatá­rozottan jobb, minthogy sokkal erősebb, szalu. Mindez á sok nőnek való szépség, kü­lönösen arra le^z jó most, hogy a Petőfi-káz ünnepségére csupa magyar gyártmányú, készítésű és eredetű, tehát valósággal honi ruhákban jelenhessenek meg a mi "magyar hölgyeink, akik a divat változatai szerint ámbár saját izlésöknek megfelelően, de egyébiránt tetőtöl-talpig magyarba öltöz­nek erre az alkalomra. És ha most megteszik, ha a kísérlet megnyeri tetszésüket, — amit mink bizo­nyosnak tartunk, — akkor a magyar ipar­nak ismét uj lendülését, még pedig hatal­masát, lehet reménylenünk. A magyar ügynek igy várjuk nj diada­lát, éppen ezen a békés és a nemzeti munkát és eredetiséget megbecsülő, annak érvényt szerző téren. Akik ebben az édes öntudatot ébresztő munkában most elölj;" uak: a mi magyar asszonyaink, és köztö. az.első, Batthyány Lajosné grófné, az egész gyönyörű mozga­lom lelke és éltetője, a nemzet bensőséges bálájára szerezték meg a méltó érdemet." —ny. Budapest, április 26. (Wekerle a királynál.)1 Az ülésszak befejezéséhez közeledik. Néhány javaslat még és az első ülésszakot berekesztik. A berekesztést elrendelő királyi kézirat kieszközlése okából Wekerle Sándor miniszterelnök a még letárgyalandó javasla­tok parlaménti elintézése után Bécsbe uta­zik. Természetes, hogy a miniszterelnök ezzel az alkalommal jelentést tesz a felségnek a politikai helyzetről és munkaprogrammot terjeszt elő a második ülésszakról, (Andrássy belügyminiszter javaslata!.)1 Politikai körökben az a hir kelt szárny rí e napokban, hogy Andrássy Gyula gróf bel­ügyminiszter legközelebb több törvényt ter­jeszt a Ház elé. A B. II. munkatársának mód­jában állt e dologban kérdést intézni Ara* drássy Gyula grófhoz, aki a következő fölví-* Iág06itást adta: — Mindazok á törvényjavaslatok, amelyeket) programmomban kilátásba he­lyeztem, részint elkészültek, részint készü­lőben vannak. De az előterjesztés sorozatát az úgynevezett alkotmánybiztosítékokkal! szeretném megkezdeni. Az első javaslatom a közigazgatási bíróság hatáskörének kiter­jesztéséről szóló törvényjavaslat lesz. Mint­hogy azonban ez még nem készült el telje­sen, ez okon késik más előterjesztésem is. A fővárosi törvény revíziója még nem kész, de dolgoznak rajta és majd sorát ejtjük. Elő fogom tereszteni azután az orvosokról, a nyugdijparitásgól, a Lex-Szápáriána eltör­léséről et-b, j törvény avaslatokat is. De ismét­lem, azt szeretném és arra törekszem, hogy az első a sorban a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat lesz. (Justh Gyula utazása.) Justh Gyula, a képviselőház elnöke teg­nap este néhány napra birtokára utazott, ahon­nan hétfőn este tér vissza a fővárosba. (Zichy Aladár gróf Becsben.) Zichy Aladár gróf, a király személy»- körüli miniszter, mint a Pol. Ért. jelenti, ma délután az 5 óra 15 perczkor induló gyors­vonattal Bécsbe utazik. (Morvátok és dalmátok.) Zágrábból jelentik: A jogpárt vezérei Biari* kinlmk nevenapja alkalmából Zárába üdvözlő táv­iratot küldtek, amelyben a borvát nép büszkeségé­nek s az egész horvátság szabadsága és egysége elő- harezósaként .ünnepelték. Biankini azt felelte Tus-

Next

/
Oldalképek
Tartalom