Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 41-es doboz
nyiben egy szál rózsát ültethetett volna el az ő szerelmesének ; még annyi sem, amelyen fia bölcsője ringhatott volna 1 Es most házat vettek neki ! Házat a te büszke fővárosod ragyogó utcájában 1 De a vételárnak még hiánya van. Kell még hozzá százezer korona ! Megérted-e ezt a gondolatot a maga nagyságában, fönséges mivoltában, én magyar nemzetem? Megérted-e, hogy az a tartozás mindünk tartozása? enyém, tied, mindnyájunké, hogy az becsületbeli adósság, melyet minél előbb ki kell fizetni, nekem, neked, mindnyájunknak, akik: magyarok vagyunk ! Hiszen ő is egyike azoknak a nagyoknak, akiknek, Isten után, a legtöbbel tartozol. Mint a tündöklő napfényes ég, mint a csillagos menny : úgy öleli át az ő költészete egész élteden át a lelkedet. Mig gyermek vagy, tőle tanulsz anyaszeretetet; ha szerelem ring sziveden, dalaival adsz hangot gyönyörűséges érzésednek. Ha andalogni akarsz, virágkehelyben ringat el; bu gyötör, ott izzik tüze a borodban I Hát még ha lelked vérzik, ha fáj, éget, lobog benned a honfi gyötrelem, mélységes, ezer éves, szentségesen fájdalmas bánata! Akkor vigasztal csak igazán viharzó, mennydörgő, villámos véres lantja ! Fölemel, megacéloz, hinni tanit 1 ö a fehér asztal, hol mindennapi kenyeredet megleled; ő az oltár, hol mindennapi szabadság-imádat elsug- hatod. Ha minden gyönyör után, amit dalain élvezel, csak egy fillért vetsz a per_
