Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz
4 Szeged, kedd SZEGEDI NAPIiő* 1908, március 17. 66. sz. a környékbali birtokosság mind részt vett’ * hölgyekkel együtt. A pecsenyénél Bokor Pál városi t&nécmok pohárköszöntőt mondott, melyben szép beszéddel ünnepelte az alsótanyai népet és annak jólétére ürítette poharát. Gerle Imre dr. felköazöníötte Bokor szenátort, mint a tanyai nép igaz jóakaróját. Eazy István a tanítóságot eltette, Fillöp József igazgató az alsótanyai polgárságot, Licht Gyula a hö gyeket, Lederer Vilmos dr. pedig a szabad sajtót. A lakomát tánc követte. A feketeszén pazdakör ünnepe délután 3 órakor kezdődött. Dobó István alelnök nyitotta meg az ünnepet, azután Ördög Ferenc és Szakáll Erzsi szavaltak, Kuti Elek dr. orvos pedig nagyhatású alkalmi beszédet tartott. Dömötör Hermin, Nemeth Gyula és Gárgyán Etel szavalata után Fdlöp József igazgató út is szép beszedet mondott. A közönség végül elénekelte a Himnuszt, este pedig társasvacsora volt, melyen számos íelköszöntő hangzott el. A röszkei népkör Rózsa Vince elnöklete alatt tartotta meg szabadságünnepét. Pap Janos, Füle Antal, Szél Róza, Vér Ferenc, Birát Erzsébet, Kovács Juiis, Füle Károly, Tombác Ferenc, Deák Erzsébet, Fekete Imre, Füle Julis, Kószó Rorál. Fazekas József, Lettrich János, Fruzsa György, Kovács József, Bite Julis, Füle Sándor, Szekeres József, Szécsi Ferenc, Födi József, Szécsi István, Császár Gergely, Voiford Ádám, Bite Mátyás, Tanács Julis, Szekeres Viktor es Fodor Imre szavaltak, beszéltek és énekeltek. Az ünnepély programját este társas vacsora zárta be. A szatymazi gazdakör Zsák Lajos tanító elnöklete alatt szombaton este tartotta meg a szabadságünnepet. Az ünnep a Báló féle KÖrbelyiségban volt, mely egészen megteli ünneplő közönséggel. A Himnusz elének- iése után Király Erzsiké szavalt, Ziak Lajos énekelt, Racz János alkalmi bessé det mondott, Terestyényi Gyula pedig saját szerzeményű hazafias költeményét e*Hvaíta el, nagy hatással. Gera Ilonka, Üveges Lőrinc szavaltak, azutan társasvacsora következett, majd pedig tánc fejezte be a hazafiaB ünnepet. % A vidéken. Kistelek. Március idusát ez idén a szokottnál nagyobb fénynyel és lelkesedéssel ünnepelte meg Kistelek község lakossága. A polgárság és körök hatalmas tömege hazafias dalok éneklése közben vonult fél 10 órakor a templomba, hol Várossy Gyula plébános, volt orsz. gyűlési képviselő tartotta az istentiszteletet, hazafias, lelkesítő beszéddel. Méltó feltűnést keltett a hazafias szocialisták óriási tömege. Ezek a józan munkások meghatottsággal énekelték el a polgársággal együtt a mise végén a hym- nuszt, melynek utolsó akkordjai mellett példás rendben oszlott széjjel az ünneplő közönség. Az utcákon folytatódott a hazafias tüntetés. Horgos. A függetlenségi és 48 as olvasókör Bogáromi Ferenc vendéglőjében 300 terítékű társaB vacsorát rendezett. Fodor Miklós elnök megnyitója után Vasa Imre ünnepi beszédet mondott, többen hazafias költeményt szavaltak. Az állami népiskola növendékei nagyszámú közönség jelenlétében tartották meg sikerült ünnepségüket, s melyen Horváth Ferenc és Sziklay Gábor tanítók alkalmi beszédet mondottak, a növendékek pedig Vienhardt Mihály tanúó vezetése alatt énekeltek, majd szavaltak. A fővárosban. A Petöfi-társaság vasárnap délelőtt tartotta március 15-iki diszülését. A ünnepi beszédet Herceg Ferenc elnök mondotta. Ábrányi Emil, Pósa Lajos és Lampért Géza költeményt, Sas Ede, Kéry Gyula, Bársony István és Váradi Antal novellákat olvastak fel. Az egyetemi ifjúság matinét rendezett a Vigadóban. Az ünnepi beszédet Ballagi Aladár országgyűlési képviselő tartotta. A fővárosi diákság az Egyetemnél ünnepelte március idusát. A diáksághoz Trekó István a Menza Akadémia titkára intézett lelkesítő beszédet. Ezután a múzeumhoz vonullak és Nigy Dezső elszavalta a Nemzeti dalt. Utána Melba Armand beszélt. Cegléden. A magyar szabadság hajnalbasadásának, március 15-ének hatvanadik évfordulóját széles ez országban oly fényes ünnepségek keretében ültek meg, mint tán eddig még sohasem. Dj talán az ország egyetlen városában sem ültek oly lélekemelő ünnepet, mint CegiódeD, abban a városban, melynek hagyományokban gazdag falai között az ország legnagyobb fia, Kossuth Lajos hatvan esztendővel ezelőtt a magyar szabadság megvédésére hívta fal a nemzetet. Emelte az ünn» p fényét Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternek, a város képviselőjének s a képviselőház számos tagjának jelenléte. Gyönyörű beszédek hangzottak el március idusának, a legnagyobb magyar nemzeti ünnepnek magasztalására, s e beszédes közül Kossuth Ferenc magasszár- Dyalá^u nagy beszéde melylyel lapunk ve- zetóhelyén foglalkozunk, keltette a legna- gyob hatart. Nagykörösön. Nagykőrös városa, mint minden évben, az idén is, lelkes ünnepély keretében adózott a márciuú nagy napok emlékének. Az ünnepélyre leutazott a fővárosból Barabás Bala is, a város országgyűlési képviselője. Dilelőtt a templomokban ünnepi istentiszteletek voltak, a református főgimnáziumban pedig nagyszabású emlékünnepély, amelyen megjelentek Barabás Béla és Bakó József orsz. képviselők is. A polgárság ünnepe délután bárom órakor kezdődött a városház előtti nagy térségen, a hol Kossuth Lajos szobra áll. Barabás beszédjét vezércikkünkben ismertetjük. Szolnokon. Szolnokon az ünnepélyen Nagy Emil a város országgyűlési képviselője tartotta az ünnepi beszédet. Este bankett volt, ahol a párt bizalmat szavazott a képviselőnek és elfogadott egy határozati javaslatot, melyben felkéri az országos függetlenségi pártot, hogy a házszabályrevizió minél előbbi életbeléptetése iránt tegye meg a szükséges lépéseket. Üdvözlő táviratot küldtek Kossuthnak, Apponyinak és Andrássynak. VÁROSI ÜGYEK. p frj - ■ i <•1 pt-', = A vágóhíd és a szénhiány. Az uj köz- vágóhidat most egy éve nyitották meg. A megnyitás annak idején késett, amiért a hatóság vizsgálatot rendelt el. A tanács most beszüntette az eljárást, mert kétségtelenül megállapították, hogy a Megnyitás késedelmének a szénhiány volt az oka. = Tűzjelző telefon-állomások. Papp Ferenc tűzoltó parancsnok előterjesztésére a tanács elhatározta, hogy a város külömböző pontjain harmincöt tűzjelző telefon-álomást rendez be. A tanács ma fölirt a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az állomások diját a rendes telefon dijak felére szállítsa le. = Fedett csatorna a Sándor utcában. A tanács elhatározta, hogy a Sándor utcai nyilt csatornákat betömeti s helyette fedett csatornát építtet az utca hosszában. = Feltöltendő telektömb. Korom Mihály törvényhatósági bizottsági tag egy indítvány au arra kéri a hatóságot, hogy a felsővároson a Bihari- és Tó-ntcák telektömbjét töltesse föl. Máról-holnapra. U\ ÜÜP« : J — Haeckel Ernő. — * Haeckel Ernő ellen tüntet' a tömeg1. Kö-t vekkel megdobálják, levelekkel megfenyegetik. Természetes, hogy a kövektől a világhírű jénai tudós oly kevéssé fél és ijed meg, mint a papíroktól. Bölcs élete nagy; nyugalmával gondolkodik tovább az élet problémáin; hatalmas lépésekkel viszi élőbbre az emberi gondolkodást, értelmet és tudást. A tömeg meg nem értheti. A kiknek pedig nem szabad s a kik nem merik és; akarják megérteni, azok többé-kevésbbé vezető, de mindig érdemtelenül elnyert szerepeikben és hivatásukban a közhangulat állandóan vad és szenvedélyes szavát könnyen terelhették az istentagadónak elkeresztelt és kikiáltott nagy gondolkodó és tudós ellen. A huszadik »század nagy díszére és az 1908.) esztendő nagy dicsőségére. Haeckel Ernő filozófiáját illetőleg mó- nista. Ez tán a legnagyobb vétke. Ebből származik valamennyi. Hogy nagy tudós, er- vos és filozófus: azt természetesen nem kell ’mindenkinek az orrára kötni. Sőt nem is szabad. Különben hogy lehetne a tömeget ellene ingerelni, kövekkel megdobálni, levelekkel megfenyegettetni? Pedig Haeckel Ernő nagy. orvosa még na-* gyobb filozófus. Vagy ha |ugy tetszik: nagy- filozófus, még nagyobb orvos. Filozófiáid; eredetiségében, nagyságában úgy szólván Ügyedül álló. Mély és nagy gondolkodásának sok sikere, fontos eredményei vannak. A iWeltretsel-t is ő irta. Ha másról nem, erről bizonyára nagyon sokan ismerik. Az orvostudományban neve Uj irányt, Uj; iskolát, uj utat jelent. Felfedezése, a mely filozófiai gondolkodásával és kutatásával is szoros összefüggésben van, az orvostudományokra valósággal átalakitólag hatott. Az jorvostudósok kutatásai Haeckel óta a régitől teljesen elütő, minden valószínűség szerint helyesebb és sikerrel inkább kecsegtető ■irányban indulnak meg ©s haladnak. És most, élete alkonyán, a felvilágosodás korszakának mondott huszadik században a; Uagy tudós kutatásait, elmélyedését és gondolkodását gonosz szándékú kövek zajos repülése, fenyegető levelek piszkos hangja zavarja meg. Emberre csak testalkotásukban emlékeztető emésztő-gépek odaállanak & .gondolkodás Herculese, a tudás Herosa felé és feszítsd meg-et kiáltanak felé, mert gondolkodása irányéval, szorgalma nagyságéval és tehetsége páratlanságával bizonyságot mert tenni nagy, elnyomott, de el nem csi- titható és meg nem ölhető igazságok mellett. \ Volt a középkorban egy híres filozófus; a neve Spinoza. A vallásokról, az államformákról irdogált. A zsidó egyház, a melyhez tartozott, igazságot tartalmazó és hirdető írásaiért kiátkozta. A tömeg valósággal üldözte, kinézte. Csak ennyit róla. A Spinozák és a Haeckelek sorsa mindig, ismétlődni fog. Az öreg emberek egyénileg, a tömegek pedig összeségükben mim denha kónzervativek voltak, lesznek és maradnak. A tudás nagyon is egyéni, az általa felidézett haladás pedig társadalmi dolog*. Ez a haladás nagy csomó és sok áldozatba kerülő ábrándot nyelt ék megszokott és drága hazugságokat tép foszlányokká. Pedig lezektől a tömegek nem könnyen foszthatok meg, görcsösen ragaszkodnak hozzájuk. .
