Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz
Esti levél. — Petőfi Társaság. —'**’ • Januárban készültem írni a Petőfi Társaságról, amikor a nagygyűlését tartja. Akkor lesz ugyanis harminc esztendeje annak, hogy az első nyomtatott cikkem megjelent és az épen a Petőfi Társaságról szólott. S ugyanazok a keserű igazságok az irodalomról, amiket harminc évvel ezelőtt megírtam, most is időszerűek. Most azonban közbejött valami. Négy kedves, szeretetreméltó író úri ember ajánlott engem a Petőfi Társaságba tagul és szombaton fogok a választáson megbukni, ami reám nézve a legstylszerübb jubileum lesz. A Petőfi Társasággal kézdtem harminc évvel ezelőtt és azzal végzem is. S mivel a bukás után egy kissé komikus színben fogok feltűnni, — bár kiegyeztem Pakots József barátommal, hogy ha őt beválasztják, nem fog engem lenézni, — hát inkább most írom meg a Társaságról a mondókámat. Három évtizeddel ezelőtt ez előkelő társaság megalapításának egyik célja az volt, hogy a magyar írók boldogulását is előmozdítsa. Mert az nem elég, ha az írók egymásnak tehetségét elismerik azáltal, hogy egy zártkörű társaságba beválasztják azokat, akiket oda méltóknak találnak. A közönség elismerésének kivívása, az írók anyagi érdekeinek előmozdítása, az irodalmi munkák megjelenésének segítése is célja volt az alapítóknak. Harminc > évvel ezelőtt én is erről zengtem éneket. S ime, bár sokat javult a helyzet, azért a magyar irók anyagi sikere, — egy-két írót kivéve, — harminc év múlva is megoldatlan probléma. I
