Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz

Budapest, 1908. szombat, október 24, Száma 3 fillér. XIII. évfolyam, 245. szám Előfiseiési ári Helyben, házhoz hordva! ' JEgy hónapra ••••-— kor. 80 fíh , Negyedévre . • . • 2 kor. 40 ill. Vidéken, postai ezétküldcssol: Egy hónapra • • • • 1 kor. 10 fii. Negyedévre • • . • 3 kor, 30 ül* , Hirdetési dijt Egy 4 hasábos ráüli« méter sor 60 fillér. Poétikai napilap. Megjelenik (vasárnap kivótélóvel) mindennap esti o óráig. Szorkosztósóg ós ki adóhivatal^ ym, Rökk Szilárd-atca 4. szám, Telelőn: Igazg. 55—53, kiadóh. 55-r—95j szerkesztőség 54—63. Száma Budapesten két miérjp vidéken négy fillér. Megint tüzhalál. Tegnap ismét történt a főváros­ban egy szörnyű katasztrófa, a mely borzalmas kegyetlenséggel szedte áldozatait. Ismét volt benzin­robbanás egy gyárban és ismét van­nak elszenesedett emberi testek: fiatal léánymunkások, a kik szénné égtek a tüzes kokévá vált műhely­ben. És ennek a régi máglyákra emlékeztető modern mártiromság- nak az oka ismét az a hallatlan könnyelműség, a munkás életének .az a könnyed semmibe Tevése, a vé­delmére való berendezéseknek az a teljes elhanyagolása, a mely a ve­szedelmes elemmel manipuláló mű­helynek hiányos berendezésében jut megdöbbentő kifejezésre. Hány ilyen borzalmas szeren­csétlenség történt, rövid néhány éven belül? A Párisi Áruház égése még élénk és hátborzongató emléke­zetében lehet minden embernek. Azután következett egv virágkószitő műhelynek benzin-robbanás okozta katasztrófája. Azután jött sorra a Kossuth-Lajos utcában egy hasonló szerencsétlenség, a melyet szintén benzinrobbanás okozott. A követ­kező rémes eset a Kowald-gyái égése volt.. És tegnap gyuladt lángra a Mária-utca kenőcs-gyár műhelye., ' Csak a nagyobbszabásu katasz­trófákat soroltuk föl; a kisebb sze­rencsétlenségekről nem is szólunk. De mind megannyit a védelmi és elővigyázati eszközöknek roppant fogyatékossága jellemzi az oly ret­tentő erejű anyaggal szemben, mint a benzin, a mely a veszedelmet per­manenssé és minden pillanatban be- állhatóvá teszi. Hosszul elhelyezett szobákban, szűk zugokban; pincék kamráiban, mindenképpen hiányos és veszedelmes helyiségekben van­nak a műhelyek, a hol rendes kö­rülmények között is mozogni bajos, szerencsétlenségben pedig Isten csodája, ha az ember meg tud me­nekülni. Nemcsak szűk és homá­lyos rendszerint a gyári helyiség, hanem egyébként is mindenféle hi­bában leledzik. Kevés a kijárás s az is, a mi van, részint be van csukva, részint befelé,nyílik, úgy, hogy az ilyen műhely valóságos csapdát al­kot, a melyben a kaján veszedelem, ha egyszer kitör, könnyű szerrel za- ,varba ejti, megfogja és megsüti ál­dozatait. Az ilyen jelenségek láttára a lelkiismeretes, _ becsületes ember igazán nem tudja, hogy mit szóljon és mit csináljon. Hát nem volt elég még a sok véres tanulság ? Nem volt elég a borzalmas szerencsétlensé­gek, a sok húscafat, a halálra zú­gott, avagy szénné égett embertes- : tek látása ? Hát oly nehéz mindeb- ■ bői a véghetetlen bőszitő s mind­ebből a végbetetlen megindító és megrázó gyászból levonni az em­berséges tanulságot? Hol van a gyárosok szive s hol van jól fölfo­gott önérdeke is? Mert végre is a munkások tűzhalála, a mely a köny- nyelmüen berendezett és védelmi eszközökkel berendezett műhelyben állandóan fenyeget, csak nem szol­gálja előnyösen a gyáros érdekét? De mást kérdezünk: hol van a ható­ság köteles őrködése, lelkiismeretes gondja, figyelme és ellenőrzése, a mellyel emberi számítás szerint ele­jét kellene vennie annak, hogy sze­gény, munkás és kereső népünk számára ilyen egérfogó miihely ke­letkezzék és ilyen szomorú tüzhalál támadhasson, a szorgalmas és életre­való munka helyén? Hejtelem előttünk, hogy miért tű­rik el ezeket a veszedelmes műhe­lyeket, a melyek egymásután a leg­borzalmasabb szerencsétlenségeket termelik. Hát oly nehéz azt köve­telni a gyárosoktól, hogy több kijá­rást alkalmazzanak s hogy az ajtók kifelé nyíljanak ?. Avagy a kijárás­nak itt talán más — és ma oly diva­tos — értelmet kell adni, a mely az­után mindent megmagyaráz ? Darányi a vallási békéről. — Saját tudósítónktól. — A dunamelléki református egyházkerü­let ma délelőtt kezdte meg ez évi közgyű­lését, Darányi Ignác főgondnak és Baksay Sándor püspök elnöklésével. Baksay püspök megnyitó imája után Darányi Ignác mon­dott . nagy beszédet a felekezeti gyülölség veszedelmeiről.- Felekezeti viszonyainkban, mondotta Darányi, legyünk ébereik, mint a hü pásztorok. Ha valamely sérelem ér bennün­ket, azt az illetékes fórumok előtt határo­zottsággal, azonban épp oly tárgyilagos­sággal is, iparkodjunk orvosolni; de szük­ség nélkül ne általánosítsunk. A lényeg­telent a lényegestől mindig különböztessük meg és mindenkor csak oly fegyvereket használjunk, melyek az Evangélium taní­tásaival megegyeznek. I’elekczetközi viszo­nyokban a kölcsönös türelemnek és méltá­nyosságnak ahhoz az elvéhez és hagyomá­nyához ragaszkodjunk, mélyet a letűnt nemzedéktől nemes és értékes örökség gya­nánt vettünk át. Elődeink érdemeit e rész. ben csak tisztelet és hála illetheti. (Élénk tetszés és zajos helyeslés.) El kell ismerni mindenkinek, hogy a római katolikus egy­háznak Magyarországon oly előkelő hely­zete és oly tekintélye van, a minő még tisztán katolikus országokban is ritkán fordul elő. (Ügy van! Úgy van!) Az a körülmény, hogy Magyarországon más fele­kezetek is vannak, e helyzetet és tekintélyt nem akadályozta és nem alterálta. Vi­szont, a másik oldalon hálásan kell elis­mernünk, hogy katolikus honfitársainknak hosszú sorozata a legnehezebb napokban is egyházunk szabadsága és jogai mellett törhetetlenül mégállott. (Fölkiáltások: Igaz, úgy van!) Nem lehet tagadni azt sem, hogy még a tisztán katolikus orszá­gok közt Is kevés oly ország van, a hol a vallásos* érzés oly általános és oly egyete­mes volna, mint minálunk, a felekezeti különbségek mellett. Ki ne tudná, hogy vannak küönhen igen előrehaladott, egy valláson lévő országok, melyeknek csak egyik része vallásos, részben túlbuzgó is; másik része azonban teljesen vallástalan. Hála Istennek, minálunk nem látunk apá­kat, ' kik napról-napra 'istentagadásra ta­nítják gyermekeiket. Hála Istennek, alig látunk családokat, a melyek az élet nagy változásainál,. a milyen a születés, a há­zasság, a Halál, tüntetőleg mellőznék az egyház igénybevételét. Hála Isten, nálunk csak elvétve fordul elő, hogy a vallás és a. vallásnak megszentelt tárgyai gúnnyal és kicsinyléssel illettesenek,. ha pedig mégis megtörténik, annak eredete legtöbb esetben idegen forrásokra vezethető visz- sza. (Úgy van! ügy \-an!) Minden ma­gyar emberben, felekezeti különbség nél­kül meg van egy örökös vallásos érzés, megvan akkor is, ha azt tagadásba veszi. De ez az állapot csak addig tart, mig a felekezetek egymással békében élnek. (Úgy van! Úgy van!) De mire is volna jó a háború? Én mindenféle háborút kép­zelhetek, csak olyat nem, a melynél előre holt bizonyossággal megjövedölhető, hogy bármilyenek lesznek a küzdelem esélyei, vesztes lesz mind a két fél s hogy az ilyen küzdelemből nyeresége nem lehet másnak, mint a nemzet ellenségeinek, a mindent fölforgató nemzetközi szociálde­mokráciának és az államcllenes nemzeti­ségi izgatásnak. (Általános élénk helyes­lés.) Nem küzdelemre, nem háborúra te­hát, hanem szoros szövetségre volna szük­ség a különböző felekezetek közt, hogy a vallásellenes áramlatokkal szemben kezet kézbe téve, válat-válhoz vetve, niegállani tudjanak. (Zajos tetszés.) Nem kívánok hallgatni már azért sem, nehogy félre­értésnek tegyem ki magamat, a „ne te- mere“ pápai dekrétumról. (Élénk fölkiál­tások: Halljuk! Halljuk!) Nyíltan azt mondom, hogy nézetem szerint ha életbe lépne is az, a házassági jog sérelmé­nek tekinthető nem volna. De épp oly nyíltsággal be kell vallanom azt is, hogy mégis érintene minden vegyes házasságot, mindazokat a házasfeleket, a kik vegyes házasságban élnek, mindazokat a gyerme­keket, a kiír vegyes házasságból származ­nak és mindazokat a rokonokat, a kik ezekhez közel állanak. Érintené nemcsak a protestáns feleket, hanem még inkább a vegyes házasságban élő katolikus feleket, mert saját hitük tanításaival családi álla­potukat ellentétbe .hozná., (Úgy van! Úgy van!) Ezért e dekrétum híre nemcsak egyházunknál, hanem annak határán messze túl is érzékenységet keltett. A kér­dés részleteibe belemenni ezúttal nem kí­vánok : csak röviden jelzem, hogy Ma­gyarországon a vegyes házasságokban a felekezeti béke fönmaradásának hatalmas eszköze és biztosítéka foglaltatik. .(Álta­lános élénk helyeslés.) Azt hiszem különben, hogy a „ne te- mere“ dekrétum kérdésének megoldása a helyes utón van; (Halljuk! Halljuk!) úgy tudom, a római katolikus püspöki kar bölcsesége önszántából megtette illetékes helyen a lépéseket ez ügy megnyugtató el­intézésére. (Élénk helyeslés.) Úgy vagyok értesülve, hogy a kormány ezt örömmel vette és a püspöki kart törekvéseiben tel­jes hatállyal támogatni kötelességének tartja. (Zajos helyeslés.) Az ügy ilyen ál­lásában mindent kerülendőnek tartok, a mi ez ügy békés megoldását nehezíthetné. Ezzel berekeszteni szavaimat. Isten áldá­sát kérve az egyeséges és osztatlan ma­gyar nemzetre és ebben szentegyházunkra, a közgyűlést ezennel megnyitóttnak nyil­vánítom. (Hosszantartó élénk helyeslés, lelkes éljenzés és taps.) A fögondnok beszéde után Baksay Sán­dor előterjesztette püspöki jelentését; a jelentés megemlékezik a Ne temere kez­detű pápai dekrétumról is és azt ajánlja, hogy a protestánsok tegyék lehetetlenné e dekrétum életbeléptetését. - ­Á közgyűlést hétfőn folytatják, — A balkáni események. Törökországgal nem szakadt meg Ausz­tria és Magyarország diplomáciai tár­gyalása. Ném szakadt meg, csak Török­ország követelései miatt nehézségek tá­madtak, de azért folytatni fogják a tár­gyalást. A tárgyalás megszakítását hir­dető táviratokkal szemben ezt jelenti egy félhivatalos jelentés, a mely igy szól: Ausztria és Magyarország és Törökor­szág között levő tárgyalásokról szóló konstantinápolyi hírekre vonatkozólag a Budapesti Tudósilót a legilietékesebb helyről annak kijelentésére hatalmazták föl, hogy e tárgyalás korántsem szakadt meg. Csak ismételni lehet, hogy e tár­gyalás folyamán csupán nehézségek me­rültek föl. melyek Törökország követelé­séi mialt támadtak, a melyekhez Ausz­1 tria és Magyarország nem járulhatott hozzá. A tárgyalást azonban folytatják, és remélhető, hogy eredményes befejezést fognak nyerni, minthogy Törökországnak alkalmasint különböző oldalról értésére fogják adni Ausztriával és Magyaror­szággal a konferencia előtt . váló meg­egyezés célszerűségét, A balkáni eseményekről, a melyek el­intézése úgy látszik, hosszadalmas ta­nácskozást tesz szükségessé, a következő táviratokat kaptuk:; A török tervezet, London, okt. 24. (Saját tudósitónktól.) A Daily News értesülése szerint a török kor­mány az európai konferenciára vo­natkozó programtervezetet már; az angol kormány elé terjesztette, Konstantinápoly, okt. 24. {Saját tudósitónktól.) Egy itteni újság közli a török kormány konfe­rencia-programját. A program a következő: 1. Bulgária és Kelet-Ruméliá állam jogi helyzete. 2. Biztosíték nyújtása arra nézve, hogy Bulgária pénzüg.yi kötelezett­ségének eleget fog tenni. 3. A boszniai kérdés. 4. Törökország integritása, A program kommentárjában a porta kifejti, hogy Bulgária és Ke- let-Bumélia különböző elbírálás alá esik, mert Bulgária fejedelemség, Kelet-Rumélia pedig tartomány. Boszniát illetőleg a porta nem látja be annak sziikségét,, bogv az okku­páit tartományok állam jogi helyze­tét meg kellett változtatni és kije­lenti, hogy a novibgzári szandzsák­ban lévő maroknyi csapatok vissza­hívását nem tekintheti ellenérték­nek. Törökország határozottan kö­veteli, hogy Ausztria és Magyaror­szág.a török államadósságnak Bősz-' niára eső részét vegye át. Azt_ ^kí­vánságot, hogy Szerbiának és Mon­tenegrónak területi kompenzációt adjon, a porta határozottan vissza­utasítja. ' i ■ Konstantinápoly, okt. 24. A Jeni Gazetta, a nagyvezér, lapja megcáfolja azt a hirt, hogy a. porta válaszát a konferencia pro­gramjára nézve már közölték a lon­doni kormánnyal, hogy a bolgár küldöttek elégedetlenül elutaztak és végül, hogy az angol nagykövet til-' takozik a Bulgáriával folyó tár*' gyalás ellen. Az angol befolyás. Berlin, okt. 24. '(Saját tudósitónktól.) A Vossische Zel- lung-nak jelentik Konstantinápolyból;. Aa angol befolyás különösen azt célozta, hogy, Törökországnak Ausztriával és Magyaror­szággal való megegyezését meghiúsítsa, minthogy az angol fölfogás szerint Török­ország tárgyalhat ugyan Bulgáriával, <t; mely nem szignatárius hatalom, de A«sz- triával és Magyarországgal nem. Kiámií basa, a ki teljesen az angolok , befolyása alá került, magáévá tette ezt a fölfogást. A tárgyalást meghiúsította azonfelül , Tö-' rökországnak az a követelésé, hogy Ausz-, tria és Magyarország Bosznia fejében vegye át a török államadósság, egy részét, a mit Ausztria és Magyarország határo-' zottan elutasított. Az angolok közbelé­pése folytán a. helyzet erősen bonyolódott, mert Törökország, a mely kezdetben. a J konferencia programjának megszorítása'; mellett volt, most.ezzel az álláspontjával; fölhagyott, a mi a berlini szerződés revi• * sióját jelenteni« ' '

Next

/
Oldalképek
Tartalom