Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz

Budapest, 1908. szombat, október 24,

Száma 3 fillér.

XIII. évfolyam, 245. szám

Előfiseiési ári

Helyben, házhoz hordva!

' JEgy hónapra ••••-— kor. 80 fíh , Negyedévre . • . • 2 kor. 40 ill. Vidéken, postai ezétküldcssol: Egy hónapra • • • • 1 kor. 10 fii. Negyedévre • • . • 3 kor, 30 ül*

, Hirdetési dijt Egy 4 hasábos ráüli« méter sor 60 fillér.

Poétikai napilap.

Megjelenik (vasárnap kivótélóvel) mindennap esti o óráig. Szorkosztósóg ós ki adóhivatal^ ym, Rökk Szilárd-atca 4. szám, Telelőn:

Igazg. 55—53, kiadóh. 55-r—95j szerkesztőség 54—63. Száma Budapesten két miérjp vidéken négy fillér.

Megint tüzhalál.

Tegnap ismét történt a fővárosban egy szörnyű katasztrófa, a mely borzalmas kegyetlenséggel szedte áldozatait. Ismét volt benzinrobbanás egy gyárban és ismét vannak elszenesedett emberi testek: fiatal léánymunkások, a kik szénné égtek a tüzes kokévá vált műhelyben. És ennek a régi máglyákra emlékeztető modern mártiromság- nak az oka ismét az a hallatlan könnyelműség, a munkás életének .az a könnyed semmibe Tevése, a védelmére való berendezéseknek az a teljes elhanyagolása, a mely a veszedelmes elemmel manipuláló műhelynek hiányos berendezésében jut megdöbbentő kifejezésre.

Hány ilyen borzalmas szerencsétlenség történt, rövid néhány éven belül? A Párisi Áruház égése még élénk és hátborzongató emlékezetében lehet minden embernek. Azután következett egv virágkószitő műhelynek benzin-robbanás okozta katasztrófája. Azután jött sorra a Kossuth-Lajos utcában egy hasonló szerencsétlenség, a melyet szintén benzinrobbanás okozott. A következő rémes eset a Kowald-gyái égése volt.. És tegnap gyuladt lángra a Mária-utca kenőcs-gyár műhelye.,

' Csak a nagyobbszabásu katasztrófákat soroltuk föl; a kisebb szerencsétlenségekről nem is szólunk. De mind megannyit a védelmi és elővigyázati eszközöknek roppant fogyatékossága jellemzi az oly rettentő erejű anyaggal szemben, mint a benzin, a mely a veszedelmet permanenssé és minden pillanatban be- állhatóvá teszi. Hosszul elhelyezett szobákban, szűk zugokban; pincék kamráiban, mindenképpen hiányos és veszedelmes helyiségekben vannak a műhelyek, a hol rendes körülmények között is mozogni bajos, szerencsétlenségben pedig Isten csodája, ha az ember meg tud menekülni. Nemcsak szűk és homályos rendszerint a gyári helyiség, hanem egyébként is mindenféle hibában leledzik. Kevés a kijárás s az is, a mi van, részint be van csukva, részint befelé,nyílik, úgy, hogy az ilyen műhely valóságos csapdát alkot, a melyben a kaján veszedelem, ha egyszer kitör, könnyű szerrel za- ,varba ejti, megfogja és megsüti áldozatait.

Az ilyen jelenségek láttára a lelkiismeretes, _ becsületes ember igazán nem tudja, hogy mit szóljon és mit csináljon. Hát nem volt elég még a sok véres tanulság ? Nem volt elég a borzalmas szerencsétlenségek, a sok húscafat, a halálra zúgott, avagy szénné égett embertes- : tek látása ? Hát oly nehéz mindeb- ■ bői a véghetetlen bőszitő s mindebből a végbetetlen megindító és megrázó gyászból levonni az emberséges tanulságot? Hol van a gyárosok szive s hol van jól fölfogott önérdeke is? Mert végre is a munkások tűzhalála, a mely a köny- nyelmüen berendezett és védelmi eszközökkel berendezett műhelyben állandóan fenyeget, csak nem szolgálja előnyösen a gyáros érdekét? De mást kérdezünk: hol van a hatóság köteles őrködése, lelkiismeretes gondja, figyelme és ellenőrzése, a mellyel emberi számítás szerint elejét kellene vennie annak, hogy szegény, munkás és kereső népünk számára ilyen egérfogó miihely keletkezzék és ilyen szomorú tüzhalál támadhasson, a szorgalmas és életrevaló munka helyén?

Hejtelem előttünk, hogy miért tűrik el ezeket a veszedelmes műhelyeket, a melyek egymásután a legborzalmasabb szerencsétlenségeket termelik. Hát oly nehéz azt követelni a gyárosoktól, hogy több kijárást alkalmazzanak s hogy az ajtók kifelé nyíljanak ?. Avagy a kijárásnak itt talán más — és ma oly divatos — értelmet kell adni, a mely azután mindent megmagyaráz ?

Darányi a vallási békéről.

— Saját tudósítónktól. —

A dunamelléki református egyházkerület ma délelőtt kezdte meg ez évi közgyűlését, Darányi Ignác főgondnak és Baksay Sándor püspök elnöklésével. Baksay püspök megnyitó imája után Darányi Ignác mondott . nagy beszédet a felekezeti gyülölség veszedelmeiről.- Felekezeti viszonyainkban, mondotta Darányi, legyünk ébereik, mint a hü pásztorok. Ha valamely sérelem ér bennünket, azt az illetékes fórumok előtt határozottsággal, azonban épp oly tárgyilagossággal is, iparkodjunk orvosolni; de szükség nélkül ne általánosítsunk. A lényegtelent a lényegestől mindig különböztessük meg és mindenkor csak oly fegyvereket használjunk, melyek az Evangélium tanításaival megegyeznek. I’elekczetközi viszonyokban a kölcsönös türelemnek és méltányosságnak ahhoz az elvéhez és hagyományához ragaszkodjunk, mélyet a letűnt nemzedéktől nemes és értékes örökség gyanánt vettünk át. Elődeink érdemeit e rész. ben csak tisztelet és hála illetheti. (Élénk tetszés és zajos helyeslés.) El kell ismerni mindenkinek, hogy a római katolikus egyháznak Magyarországon oly előkelő helyzete és oly tekintélye van, a minő még tisztán katolikus országokban is ritkán fordul elő. (Ügy van! Úgy van!) Az a körülmény, hogy Magyarországon más felekezetek is vannak, e helyzetet és tekintélyt nem akadályozta és nem alterálta. Viszont, a másik oldalon hálásan kell elismernünk, hogy katolikus honfitársainknak hosszú sorozata a legnehezebb napokban is egyházunk szabadsága és jogai mellett törhetetlenül mégállott. (Fölkiáltások: Igaz, úgy van!) Nem lehet tagadni azt sem, hogy még a tisztán katolikus országok közt Is kevés oly ország van, a hol a vallásos* érzés oly általános és oly egyetemes volna, mint minálunk, a felekezeti különbségek mellett. Ki ne tudná, hogy vannak küönhen igen előrehaladott, egy valláson lévő országok, melyeknek csak egyik része vallásos, részben túlbuzgó is; másik része azonban teljesen vallástalan. Hála Istennek, minálunk nem látunk apákat, ' kik napról-napra 'istentagadásra tanítják gyermekeiket. Hála Istennek, alig látunk családokat, a melyek az élet nagy változásainál,. a milyen a születés, a házasság, a Halál, tüntetőleg mellőznék az

egyház igénybevételét. Hála Isten, nálunk csak elvétve fordul elő, hogy a vallás és a. vallásnak megszentelt tárgyai gúnnyal és kicsinyléssel illettesenek,. ha pedig mégis megtörténik, annak eredete legtöbb esetben idegen forrásokra vezethető visz- sza. (Úgy van! ügy \-an!) Minden magyar emberben, felekezeti különbség nélkül meg van egy örökös vallásos érzés, megvan akkor is, ha azt tagadásba veszi. De ez az állapot csak addig tart, mig a felekezetek egymással békében élnek. (Úgy van! Úgy van!) De mire is volna jó a háború? Én mindenféle háborút képzelhetek, csak olyat nem, a melynél előre holt bizonyossággal megjövedölhető, hogy bármilyenek lesznek a küzdelem esélyei, vesztes lesz mind a két fél s hogy az ilyen küzdelemből nyeresége nem lehet másnak, mint a nemzet ellenségeinek, a mindent fölforgató nemzetközi szociáldemokráciának és az államcllenes nemzetiségi izgatásnak. (Általános élénk helyeslés.) Nem küzdelemre, nem háborúra tehát, hanem szoros szövetségre volna szükség a különböző felekezetek közt, hogy a vallásellenes áramlatokkal szemben kezet kézbe téve, válat-válhoz vetve, niegállani tudjanak. (Zajos tetszés.) Nem kívánok hallgatni már azért sem, nehogy félreértésnek tegyem ki magamat, a „ne te- mere“ pápai dekrétumról. (Élénk fölkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Nyíltan azt mondom, hogy nézetem szerint ha életbe lépne is az, a házassági jog sérelmének tekinthető nem volna. De épp oly nyíltsággal be kell vallanom azt is, hogy mégis érintene minden vegyes házasságot, mindazokat a házasfeleket, a kik vegyes házasságban élnek, mindazokat a gyermekeket, a kiír vegyes házasságból származnak és mindazokat a rokonokat, a kik ezekhez közel állanak. Érintené nemcsak a protestáns feleket, hanem még inkább a vegyes házasságban élő katolikus feleket, mert saját hitük tanításaival családi állapotukat ellentétbe .hozná., (Úgy van! Úgy van!) Ezért e dekrétum híre nemcsak egyházunknál, hanem annak határán messze túl is érzékenységet keltett. A kérdés részleteibe belemenni ezúttal nem kívánok : csak röviden jelzem, hogy Magyarországon a vegyes házasságokban a felekezeti béke fönmaradásának hatalmas eszköze és biztosítéka foglaltatik. .(Általános élénk helyeslés.)

Azt hiszem különben, hogy a „ne te- mere“ dekrétum kérdésének megoldása a helyes utón van; (Halljuk! Halljuk!) úgy tudom, a római katolikus püspöki kar bölcsesége önszántából megtette illetékes helyen a lépéseket ez ügy megnyugtató elintézésére. (Élénk helyeslés.) Úgy vagyok értesülve, hogy a kormány ezt örömmel vette és a püspöki kart törekvéseiben teljes hatállyal támogatni kötelességének tartja. (Zajos helyeslés.) Az ügy ilyen állásában mindent kerülendőnek tartok, a mi ez ügy békés megoldását nehezíthetné. Ezzel berekeszteni szavaimat. Isten áldását kérve az egyeséges és osztatlan magyar nemzetre és ebben szentegyházunkra, a közgyűlést ezennel megnyitóttnak nyilvánítom. (Hosszantartó élénk helyeslés, lelkes éljenzés és taps.)

A fögondnok beszéde után Baksay Sándor előterjesztette püspöki jelentését; a jelentés megemlékezik a Ne temere kezdetű pápai dekrétumról is és azt ajánlja, hogy a protestánsok tegyék lehetetlenné e dekrétum életbeléptetését. - Á közgyűlést hétfőn folytatják, —

A balkáni események.

Törökországgal nem szakadt meg Ausztria és Magyarország diplomáciai tárgyalása. Ném szakadt meg, csak Törökország követelései miatt nehézségek támadtak, de azért folytatni fogják a tárgyalást. A tárgyalás megszakítását hirdető táviratokkal szemben ezt jelenti egy félhivatalos jelentés, a mely igy szól:

Ausztria és Magyarország és Törökország között levő tárgyalásokról szóló konstantinápolyi hírekre vonatkozólag a Budapesti Tudósilót a legilietékesebb helyről annak kijelentésére hatalmazták föl, hogy e tárgyalás korántsem szakadt meg. Csak ismételni lehet, hogy e tárgyalás folyamán csupán nehézségek merültek föl. melyek Törökország követeléséi mialt támadtak, a melyekhez Ausz1 tria és Magyarország nem járulhatott hozzá. A tárgyalást azonban folytatják, és remélhető, hogy eredményes befejezést fognak nyerni, minthogy Törökországnak alkalmasint különböző oldalról értésére fogják adni Ausztriával és Magyarországgal a konferencia előtt . váló megegyezés célszerűségét,

A balkáni eseményekről, a melyek elintézése úgy látszik, hosszadalmas tanácskozást tesz szükségessé, a következő táviratokat kaptuk:;

A török tervezet,

London, okt. 24.

(Saját tudósitónktól.) A Daily News értesülése szerint a török kormány az európai konferenciára vonatkozó programtervezetet már; az angol kormány elé terjesztette,

Konstantinápoly, okt. 24.

{Saját tudósitónktól.) Egy itteni újság közli a török kormány konferencia-programját. A program a következő:

1. Bulgária és Kelet-Ruméliá állam jogi helyzete.

2. Biztosíték nyújtása arra nézve, hogy Bulgária pénzüg.yi kötelezettségének eleget fog tenni.

3. A boszniai kérdés.

4. Törökország integritása,

A program kommentárjában a porta kifejti, hogy Bulgária és Ke- let-Bumélia különböző elbírálás alá esik, mert Bulgária fejedelemség, Kelet-Rumélia pedig tartomány. Boszniát illetőleg a porta nem látja be annak sziikségét,, bogv az okkupáit tartományok állam jogi helyzetét meg kellett változtatni és kijelenti, hogy a novibgzári szandzsákban lévő maroknyi csapatok visszahívását nem tekintheti ellenértéknek. Törökország határozottan követeli, hogy Ausztria és Magyarország.a török államadósságnak Bősz-' niára eső részét vegye át. Azt_ ^kívánságot, hogy Szerbiának és Montenegrónak területi kompenzációt adjon, a porta határozottan visszautasítja. ' i ■

Konstantinápoly, okt. 24.

A Jeni Gazetta, a nagyvezér, lapja megcáfolja azt a hirt, hogy a. porta válaszát a konferencia programjára nézve már közölték a londoni kormánnyal, hogy a bolgár küldöttek elégedetlenül elutaztak és végül, hogy az angol nagykövet til-' takozik a Bulgáriával folyó tár*' gyalás ellen.

Az angol befolyás.

Berlin, okt. 24.

'(Saját tudósitónktól.) A Vossische Zel- lung-nak jelentik Konstantinápolyból;. Aa angol befolyás különösen azt célozta, hogy, Törökországnak Ausztriával és Magyarországgal való megegyezését meghiúsítsa, minthogy az angol fölfogás szerint Törökország tárgyalhat ugyan Bulgáriával, <t; mely nem szignatárius hatalom, de A«sz- triával és Magyarországgal nem. Kiámií basa, a ki teljesen az angolok , befolyása alá került, magáévá tette ezt a fölfogást. A tárgyalást meghiúsította azonfelül , Tö-' rökországnak az a követelésé, hogy Ausz-, tria és Magyarország Bosznia fejében vegye át a török államadósság, egy részét, a mit Ausztria és Magyarország határo-' zottan elutasított. Az angolok közbelépése folytán a. helyzet erősen bonyolódott, mert Törökország, a mely kezdetben. a J konferencia programjának megszorítása'; mellett volt, most.ezzel az álláspontjával; fölhagyott, a mi a berlini szerződés revi• * sióját jelenteni« ' '