Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz

Szólta a szereszbelieknek, hogy a miniszter­tanács össze fog ülni s megvitatják majd az előterjesztett kérelmeket s nem lehetetlen, hog-? azoknak egy részét teljesíteni is fogják. tettem s e miatt szomorú jövőtől féltettem a derék kis fiút. Szüleit félre szólítottam s bizal­masan, szelíden közöltem velük aggodalma­mat. A fiú agyfejlődése rendkívüli s a további életműködésben az agy is, az elme is eltorzul­ta! Tanácsot is adtam nekik. Lehető mene­déknek azt tartottam, ha a gyermeket 18—19 iéves koráig a fejbeli számolásról leszoktatják is egészen másnemű s kizárólag szemlélhető 'dolgok feletti gondolkozásra szoktatják. így még létrejöhet az agy részeinek fejlődésében az egyenlőség. Azóta nem láttam őket. Vagy nem kö­pették tanácsomat, vagy sikertelenül. Hanem e helyett a gyermek csakugyan csodaember,ré fejlődött. Szülei bejárták vele Európa nagy részét és sok nagy városát, s üiint a fejbeli Számítás eddig soha nem ismert lángelméjét mutogatták. Frank név alatt történt a köruta­zás. Válószinüleg ez volt valódi vezetékneve. [Megérte a nagykorúságot látszólag józan ép el­mével, de azután megőrült s mint hallottam, a 'tébolyodottak intézetében hunyt el. i Kérdezhetik nyájas olvasóim, miként függ ez érdekes és szomorú eset össze Cser­mák betegségével s miként deríthet világot a legkevésbbé is a nagy művész halálának kö­rülményeire? Feleletem azok után, amit már elbeszé­lésem folyamán kifejtettem, szinte egyszerű. .(Folyt, köv.í gatottan felkiáltott: — Ha senki sem tud közületek tanácsot adni, akkor megparancsolom, hogy azonnal hozzá­tok nyilvánosságra az alkotmány visszaállítását és a parlament összehívását. Ezt tegyétek meg a szelamlik előtt. Midőn a nagyvezér tegnap a portához hajta­tott, a nép kifogta kocsijának lovait és maga húz­ta a kocsit egészen a palotáig. Konstantinápoly, jul. 27. Hírlik, hogy nem az uj nagyvezér volt az, aki a szultánt az alkotmány visszaállításának elkerül­hetetlen szükségére figyelmeztette, hanem Ferid basa volt nagyvezér mutatott rá a hadseregben végbemenő eseményekre. A szultán emiatt any- nyira megharagudott, hogy azonnal elbocsátotta Ferid basát. Riza basa hadügyminisztert is azért bocsátotta el, mert ő is az alkotmány visszaállí­tásában látta a válság megoldásának egyetlen módját. A szultán ezután még más államférfiakat is kihallgatott s minthogy ezek is ugyanannak a meggyőződésnek adtak kifejezést, a szultán nagyon megdorgálta őket. Szaid basa és Kianil basa ele­inte azon a véleményen voltak, hogy okosan ki­eszelt eszközökkel talán lehetséges volna az eddigi kerékvágásban megmaradni, de alig nehány órá­val kinevezésük után meggyőződtek a macedóniai helyzet veszedelmes karakteréről s most már ők is kijelentették a szultánnak, hogy csak az alkot­mány visszaállításával lehet a rendet helyreállí­tani. Pétervár, jul. 27. Az orosz hivatalos körök véleménye szerint a szultánt az alkotmány visszaállítására az bírta rá, hogy több távirat érkezett, amelyek szerint több hadtest konstantinápoly ellen vonul és hogy a kis-ázsiai csapatok fellázadtak és több tisztet el­kergettek. i H regnapi konzuli hírek szerint az ifju-törö- kök Janinában elfoglalták a kormányépületet és az alkotmányt proklamálták. A rendet nem zavar­ták meg. A katonai bizottság által elrendelt há­rom kémnek, egy magánembernek és két tiszt, nek kivégeztetésén kívül eddig további áldozatok­ról mitsem tudnak. A kisázsiai most mozgósított redif-csapatokat a harmadik hadtestkerületbe szál­lították vissza. Egy konzuli és egy török távirat szerint pénteken egész Törökországban kihirdeti ték az alkotmányt és a választások azonnali ki­írását, ami mindenütt nagy lelkesedést keltett. Helyreigazitólag jelentik, hogy a foglyokat Mo- nasztirban és más helyen nem bocsátották szaba­don, hanem a zavarban ők maguk szabadították ki magukat Konstantinápoly, jul. 27. Tegnap délután élénk tüntetések voltak a Yildiz előtt, ahová a város minden részéből özön­lött a közönség, részint gyalog, részint pedig ko­csikon és lóháton. A jelenlevők legnagyobb része az alsóbb néposztályokból kerültek ki, ezeken kí­vül azonban jelenvolt számos imám, katonatiszt, közlegénység, sőt iskolás gyermekek, főleg moha­medánok, de keresztények is. A jelenlevők száma több ezerre tehető. A legtöbb csoport élén papok jártak, akik folytonosan imákat hangoztattak és lelkesítették a népet. Sokan zászlókat vagy táb­lácskákat vittek ily felírással: — Padisahim csők jasa! (Sokáig éljen a szultán!) Éljen a szabadság, éljen az alkotmány, stb. Tegnap óta számos házat is ezzel a felírással ékesítettek. A tömeg az egész útvonalon meg-meg- ujuló éljenzéseket hangoztatott a szultánra, a sza­badságra és az alkotmányra. A kaszárnyák és őrsé­gek előtt a menet megállóit, hogy a szultánért, a hazáért és a hadseregért imádkozzék. Ezután a menet folytonos éljenzés közben megindult. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom