Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz

Március ünnepe. Elmondta: HERCZEG FERENC. Ez a tavasz az ifjúság ünnepe! Tartalma a természet s a nemzet megújhodásának csodás misztériuma. E napon aratott egykor győzelmet a lángoló tettvágyu ifjúság egy elvénült rendszer félénksége és kicsinyessége fölött. E napon ra­gadta ki magát az erőszak vaskarmai közül a sza­bad gondolat. Nem ülhetjük meg méltóbban e na­pot, mintha emlékünkbe idézzük azt, — amit elfe­lejteni oly könnyű szerrel szoktunk, — hogy egy közös anya gyermekei vagyunk valamennyien. Képzeletünkben emelkedjünk föléje a hétköznapi élet zajának és párájának, vonuljunk fel nemzeti leletünk tiszta és szent hegycsúcsára, hol ideál­jaink pantheonja áll. Ha e pantheonban külön oltára van március tizenötödikének, akkor ez oltár keretéből Petőfi Sándor átható, tüzes szeme tekint le' reánk. Már­cius tizenötödike az ő ünnepe és általa az iroda­lomé. Az ő személyében testesült meg a márciusi ifjú típusa és ideálja. Korának egész izgatott tett­vágya, áldozatkészsége, halálos elszántsága és magasan szárnyaló fantáziája benne találta meg pompás és tökéletes kifejezését. Ezért Petőfi ne-_ künk jóval több, mint nemzeti költőnk. Ő a nagy kiválasztottja, kinek szivében és agyában egy egész nemzet érzelmi és gondolatvilága m- rong. Ereiben az egész ifjú Magyarország tüze lobog, lantján megszólal maga a magyar föld pora. Soha még költő nem volt annyira egy a faj­tájával, mint Petőfi Sándor. Annyira egy volt a magyarsággal, hogy ma is, ha bejárjuk a legma- gyarabb vidéket, a nagy Alföldet, az aranykalász- szal ékes rónatáj fölött Petőfi költészetének örök szimfóniája cseng a szivünkbe. Rövid és tün­döklő pályafutása pedig nem egyéb, mint a nem­zeti megifjodás gyönyörű és tragikus szimbóluma. Az 1848/49-iki szabadságharc úgy hat reánk, mintha Petőfi egy felséges költeménye volna, Pe­tőfi élete pedig ugyancsak egy felséges Petőfi-vers benyomását teszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom