Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz

Budapest, 1907. január 8, MAGYAR ÁLLAM KÜLFÖLD Franciaország. A kultusztörvény. Briand kultuszmi­niszternek az istentisztelet gyakorlására vonat­kozó javaslatát, némely módosításokkal, elfo­gadta a parlament mindkét háza. A „Journal Officiel“ 1907. január 3-iki számában közölte a törvény végleges szövegét s így azt e datum szerint lehet elnevezni, mint ahogy a szepará­ciós törvényt 1905. december 9. törvénynek hívják. A francia kultúrharcból. Seine et Oisse me­gye prefektusa a verssiilesi papnevelő-intézet 'épüle­tében tartott leltározásnál 250.000 frank értékű fran­cia értékpapírokat és vasúti kötvényeket talált. Mint­hogy a kultuszközség alakítására vonatkozólag nyilat­kozat nem történt, az összeget a versaillesi jótékony­intézetek közt fogják szétosztani. — Említettük, hogy Lacroix montiersi püspök Szent Zsig- mond társaságot akart alapítani a papság támogatá­sára. Mint most értesülünk, a Vatikán a püspöknek ezt a tervét nem hagyta jóvá. Törökország. A török trőncrököscűésl róná megváltoz­tatása. Az ozmán trónörökösödési rend értelmében mindig az uralkodó csatád legidősebb férfitagja a trónörökös. Mostanság az 1844-ben született Mehe­tned Resad eífendi, Abdul Hamid szultán testvér- öcsese a trón várományosa. Ez a rend a múlt szá­zadokban sok vérontásra adott okot, mert a szultá­nok egyszerűen kivőgeztették mindazokat, akik idő­sebbek voltak, mint az a herceg, rendesen kedvenc fiuk, akit utódjukul óhajtottak. A mi időnkben ez a módszer nem igen lévén alkalmazható, a jogfosztás­nak más módját kell keresni. Abdul Hamid és mint mondják, Vilmos német császár is, a szultán har­madik fiát, az 1885-ben született Mehemed Búrban Eddin effendit szeretné trónörökösnek proklamálni. Erről már többször volt szó a Jildiz-kioszkban és a Fényes Portán, de a terv mindannyiszor hajótörést szenvedett a reiz-ül-ülema (muzulmán főpap) ellen­szegülésén. Konstantinápolyban a kényes ügy megint napirendre került; a szultán, tekintettel megrongált egészségére, újból tanácskozásokat tart és minden követ megmozgat, hogy kedves fiának biztosítsa a trónt. TÁVIRATOK A francia kultúrharc. Paris, január 7. Holnap hz összes papi személyeknek, kik nem tudják igazolni, hogy lelkipásztorkodással foglalkoznak és hadkötele­sek, különösen a papnövendékebnek, be kell vonulni a zászlók alá. Franciaország minden részéből jelentik, hogy tömegesen hívtak be papokat az ezredekhez. Csupán a nancyi püs­pökségben 15 papot és 49 szemináristát hívtak be. A behivottak engedelmeskedtek a parancs­nak és miután ünnepélyes istentiszteletben vettek részt, jelentkeztek a kaszárnyákban. Paris, január 7. Római jelentések szerint . a szentszék elhatározta, hogy a Franciaországban gyűj­tött Péterfüiéreket nem fogadja el, hanem az igy egybegvült összeget kizárólag a franciaországi katho- likus istentiszteletek, valamint a papság támogatásá­nak céljaira fordítja. Paris, január 7. A «Petit Parisienne» jelen­tése szerint a Seine et Oise kerület prefektuaa sgy papi szeminárium leltározása alkalmával nem 250.000 frank, hanem 6 millió franknál többet érő állampapírokat talált. Francia-belga akció. Párig, január 7. Egy népgvülésen, amelyen mintegy ezer ember vett részt és amelyen több francia, valamint Lorand és Furnemont belga kép­viselők beszéltek, napirendet fogadtak el, amely sze­rint Spanyolországhoz az igazság és testvériesség jogának nevében felirat intézendő, amelyben Ferrer spanyol újságírónak, akit a madridi merényletben való részvétel gyanúja miatt letartóztattak, szabadon- boesáttatását kérik. Háború Marokkóért. Tanger, január 7. Baghdadi, akinek állapota már javult, megerősíti a harcról szóló már ismert részleteket, s kijelentette, hogy Zinnat vára ámbátor még nincs hévévé, Raisuli híveinek nem nyújt már elegendő oltalmat. Körülbelül 700 dsebala leszállt a hegységről és Raisulihoz csatlakozott. A Ben Man­sur törzs, Rab üli volt kalifafája, a Zinnat ellen in­tézett támadásnál különösen kitüntette magát; kije­lentette, hogy reggelre a várba be fog hatolni, A mehallák körülbelül 100 öszvéren kaptak lőszert. Az andserák. akik a tegnapi harcnál nem veitek részt, valószínűleg ma reggel részt fognak venni a támadásnál. Tegnap kétezer juhot és más szarvas- marhát zsákmányoltak. Tanger, január 7. Gebbas hadügyminiszter hi­vatalos formában azt a kijelentést intézte a francia kormányhoz, engedje meg Ben Sedira hadnagynak, hogy Zinnat vára ellen megkezd je a tüzelést. A fran­cia követség bizonyos biztosítékokat követelt, ame­lyeknek megadása után eleget tett Gebbas kívánsá­gának, mire Ben Sedira hadnagy elindult Tangerből. , A harc még egyre folyik. Tanger, január 7. Ben Sedira hadnagyot, aki 1904. évben a tüzérséget Rogi ellen vezette és igy a maghzen csapatainak győzelme első sorban neki volt köszönhető, El Gebbas hadügyminiszter fel­szólította, hogy vezérelje a tüzérséget Zinnat ostro­mában. A francia hatóság azonban megtiltotta Ben Sedira hadnagynak, hogy Tangerből távozzék. A küzdelem délben újból megkezdődött. Tanger, január 7. A legutóbbi jelentések sze­rint a szultán serege húsz: főnyi, a Raisuiié 50 főnyi veszteséget szenvedett. Mintegy 1000 ember a szultán seregére tüzelt. Ezalatt Raisuli este elmene­kült Zinnatból, amely teljesen elpusztult és lángok­ban áll. Tanger, január 7. Hileltérdemlő benszülöttek köréből származó jelentések szerint Zinnatnak Gas- ba eh-citadelláját délben elpusztították. A csapatok megszállották az erősséget, Raisuli menekül. A cita­dellában csak sebesülteket találtak, kik nem tudtak menekülni. Ezek között volt Raisuli unokaöescse is. London, január 7. A „Daily Mail“ jelenti Tan­gerből : A szultán csapatai a Raisuli kastélyai elleni támadást tegnap reggel kezdték. Élénk ütközet fej­lődött. A falut, melyet Raísuü hivei megszállottak, felgyújtották. A támadás a tábori tüzérség élénk tüzelésével kezdődött. A csata kezdetén a vezénylő tábornok nyakán megsebesült és lebukott a lóról. A tábornok talpiaállt, ujjaival kihúzta a sebből a go­lyót és igy szólt: »Ez a golyó fogja' Raisulit leteri- feni! «Azután bekötöztette a sebét és újra lóra ült, hogy a rohamot vezesse. Raisuli ezt a táma­dást azzal akarta elhárítani, hogy mintegy ezer darab barmot kihajtatott, abban a reményben, hogy a katonák, hogy a barmokat elfog­hassák, az ostromot abba fogják hagyni. Raisuli fel­tevése nem vált be. Az erődöt tegnap délelőtt 11 órakor bevették, de a fészek üres volt. Raisuli teg­napelőtt este a Lamar törzs főnökének kíséretében eltávozott. Ez a törzs Tangertől mintegy másfél órá­nyira lakik. A Raisulit támogató törzseket is meg­fogják támadni, mert különben nem lehet a moz­galmat leverni. A tegnapelötti esata aránylag cse­kély veszteséggel járt. A szultán seregéből 4 embert öllek meg, 8 megsebesült. Raisuli embereiből 9 esett el. A támadásoknál az ágyuk dörgését Tangerben tisztán hallották. Tanger, január 7. A benszülöttek által közölt jelentések beigazolást nyertek. A mehalla tüzérsége délelőtt tiz órakor két lövést tett Raisuli tábora elé. A táborból nem viszonozták a tüzelést. A szultán hadserege csak óvatosan és lassan halad előre. A midőn Raisuli táborához ért, azt egész üresen találta. Nagy nyugtalanságot kelt az, hogy Raisuli tizenöt foglyot magával vitt, többek között Arrar portugál védencet, akit Raisuli két másik egyénnel egyetem­ben elfogott. Azt hiszik, hogy Raisuli a íoglyokat magával horcolja. Tanger, január 7. A harcról még a következő­ket jelentik : A tüzelés délelőtt 10 órakor kezdődött. Ben Sadiva hadnagy, a tüzérség parancsnoka, két ágyúból nyitotta meg a tüzelést. Borna-L'da kaid, ötven emberrel Raisuli háza elé indult. Rai­suli hivei a kis ^csapatot puskalövésekkel fo­gadták. A tüzérségmintegy TO ügyntöjést tett Raisuli megmaradt hiveinyk mintegy száz emberből álló csoportjára, mini az filtásrfak eredt. Erre a szultán egész hadserege me|ind|lt < és nagy zsák­mányt ejtett. Raisuli házát íplgyiitották. A házban 15 foglyot találták"* Hit szerint R^Jsuli Benin Saura sejkhez menekült. A szultán hadserege ezután vissza­tért a Zinnattól hat kilométernyire fekvő táborba- Sem a szultán csapatai, sem Raisuli nem szenvedett veszteséget. A Petőfi Társaság- nagygyűlése. Ilermincegyedik nagygyűlését tartotta meg va­sárnap délelőtt a Petőfi Társaság az Akadémia dísz­termében. A hatalmas terem földszintje és karzatja zsúfolásig megtelt hallgatósággal. A nagygyűlést Herczeg Ferenc elnök nyitotta meg a következő, nagy figyelemmel hallgatott szép beszéddel: Tisztelt Társaság, tisztelt vendégeink ! Hagyo­mányúvá lett, hogy a Petőfi-Társaság évi naggyü- lésein e helyről az elmúlt irodalmi esztendőt jellemző szellemi áramlatokról emlékezzünk meg, keresve azokban a törvényszerűséget és levonva azokból a, tanulságokat. Méltóztassék megengedni, hogy ma ki­vételesen eltérjek a szokástól és hogy ezúttal ne a múltról, hanem a jövendőről elmélkedjem. Feljogo­sít, sőt mondhatnám : kényszerit erre az a körül­mény, hogy Társaságunk egy nagyíontosságu ese­mény előtt áll, mely eleve is leköti egész figyelmün­ket és a közel jövőben igénybe fogja venni minden tetterőnket. A Petőfi-Társaság harmincegy esztendős életének talán legfontosabb lépését készül megtenni. Egy régi tervünk megvalósításáról, egy régi adóssá­gunk megfizetéséről van szó. Arról, hogy a »Petőfi- ház« igéje testet öltsön. A Petőfi-Társaság alapszabályszerü első köte­lessége a Petőfi-kultusz ápolása. E kötelességének a Társaság mindenkor eleget igyekezett tenni és gazdag jutalmat, nyert érte. Mert a tűz, amelyet a költők költőjének oltárán gyújtott, bearanyozta fé­nyével a szerény epigónokat is. A Petőfi-kultusz természetes következménye volt, hogy megszületett a Petőfi-ereklyemuzeum. Az ország különböző részeiben kegyeletes és gyöngéd kezek a szabadságharc óta megőrizték a költő szá­mos ereklyéjét, bizonyságául annak, hogy a magyar közönség kezdettől fogva meg tudta mérni Petőfi zsenijének nagyságát. Az ereklyék túlnyomó része ajándékozások és vásárlások utján a Társaság tulajdonába került. Bú­torok, házieszközök, emléktárgyak, a költő kéziratos költeményei, levelei, a reá és családtagjaira vonat­kozó iratok, különböző időkből eredő arcképei és szobrai, müveinek különböző kiadásai, a róla irt életrajzok és tanulmányok, nemkülömben az idegen nemzetek gazdagnak mondható Petőfi-irodalma al­kotják a Petőfi-muzeum leltárát. A költő tisztelőinek és társaságunk barátjainak buzgalma és áldozat- készsége íolvtán gyűjteményünk napról-napra gyara­podik, ugv hogy már két esztendővel ezelőtt igénybe kellett vennünk a székesfővárosi muzeum vendég­szeretetét, hogy biztos őrizet alatt tarthassuk erek­lyéinket, melyeket a magyar nemzet féltett kincsei­nek tekintünk. lei- ás tüdőbai ellen kiváló jó hatású a Bastille fenyő-szirup. meri csillapítja a MkSgásf és várköréit és a lásl, tyálkaelJó, szünteti a rekesíissgo!, as éjjeli irndást étvágygürtessiő és végül álmot hasé. No mulassza egy beteg séta ezen szer használatát, mely rövid idő alatt meghozza a várva-várí gyógyulás;, n.Tf8Í!r*ű7?S>f'k f ! A gyógyszer valódiságát bizonyítja a védjegy : „Oroszlán kettős kereszttel", valamint a név, FiyjÖHflwAlwlli*» • I Egy üveg ára g 2,40. Fostál! küldve csomagolás és postaköltséggel együtt egy üveg ára &0.55. üveg K ű.9k, három üveg g 8.82, öt üveg K 12.­.tiglfenraich V- „Károly £&. Budapest Ilim SaraMfLul M,

Next

/
Oldalképek
Tartalom