Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz
TJC Petőfi-ház — Jókai-muzeum. Elmondta : HERCZEG FERENC. A Petőfi-Társaság első kötelessége a Petőfi-kultusz ápolása. E kötelességének a Társaság mindenkor eleget igyekezett tenni és gazdag jutalmat nyert érte. Mert a tűz, melyet a költők költőjének oltárán gyújtott, bearanyozta fényével a szerény epigóno- kat is. A Petőfi-Társaság korán elköltözött másodelnöke, a tüzes lelkű Bartók Lajos idejében indult meg az országos mozgalom a Petőfi-ház létesítése érdekében. Szana Tamás, a Társaság nagyérdemű titkára, kit nagy sajnálatunkra ezúttal kell első ízben nagygyűlésünkön nélkülöznünk, 1901-ben, a Petőfi-Társaság huszonötesztendős fennállása alkalmából szerkesztett jelentésében a következőket irta e tervre vonatkozólag: „Budapestnek már van Goethe-szobája, de nincs Vörösmarty-, nincs Arany- és nincs Petőfi-szobája, mely e nagyoknak örök dicsőségét hirdetné az utókor előtt.“ A mozgalom, melyet Bartók Lajos az őt jellemző hévvel indított meg, rövid időn belől megtermetté a maga gyümölcsét. A kör zönség adományaiból közel 4R.000 knrrmn gyűlt össze a Petőfi-ház javára. Bartók Lajos nem érhette meg kedves tervének megvalósulását. A Petőfi-ház felépítésének munkája, minden gondjával és gyönyörűségével együtt az utódokra maradt. Egy irótársunk- tól, Bródy Sándortól eredt a terv, amelyet a Petőfi-Társaság a magáévá tett és melynek köszönhetjük, hogy rövid időn belül megnyílnak a Petőfi-ház kapui. A terv szerint a Társaság tulajdonául megszerzi Feszty Árpád festőművésznek a Bajza-utca 21. szám alatt levő müteremházát. A ház falait fölavatta jövendő rendeltetésükre Petőfi lelki ikertestvére, Jókai Mór, aki egy évtizeden át lakott a ház első emeletén.
