Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz

Rákóczi Ferenc emlékezetének kódolt a Petőfb Társaság vasárnapi felolvasó ülése.A prózai és verses felolvasások mind a nagy fejedelem dicsőséges em­lékét idézték fel s az ünnepségen megjelent nagykö­zönség mély áhítattal hallgatta a rég letűnt harcias időket felújító költői alkotásokat. Az ülést Endrődi Sándor nyitotta meg tartal­mas, poétikus beszéddel, amelyben gyönyörűen mél­tatta Rákóczinak a szabadságért vívott harcát, az ő legendás alakját, s porrá lett teteme hazahozatalá­nak nemzeti nagy jelentőségét. Az éljenzéssel foga­dott nagyhatású beszéd után Zempléni Árpád elsza­valta Petőfinek Rákóczi cimű költeményét. Pékár Gyula ült ezután a felolvasó asztalhoz, hogy bemutassa Rákóczi Versaillesban cimű tanul­mányát. A fejedelem egyik hű emberének. Király Tamásnak naplója nyomán rendkívül érdekesen is­mertette azt az időszakot, amelyet Rákóczi kuruc- vitézeivel XIV. Lajos udvarában töltött. A francia király a fejedelmet elhalmozta figyelmével s nagyon szívesen időzött társaságában. Természetes, hogy Rákóczi az udvari ünnepségekből is kivette a részét, bálozott, mulatott és rendkívüli egyéniségével min­denütt hódított. Ilikor azután XIV. Lajos meghalt, megváltoztak a viszonyok. Rákóczi egy ideig félrevo­nult az udvartól, majd — a török segítségben biza­kodva — ismét hajóra szállt Marseillesban s a Már­ványtenger felé vitorlázott. De keserű csalódás érte őt és reménységének utolsó felvillanása után a ro- dostói magányba tért. A felolvasást nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. A következő felolvasó Lamfpérth Géza volt, aki Rákóczi hazaiér cimű költeményét mutatta be. Az eredeti kuruc nóták magyar formájában felépített költeményében szép és begyeletes ötlettel Mikes Ke­lement, a fejedelemnek sirontul is hűséges kamará­sát és Íródeákját invokálja, akit már elsirattunk, hogy csak ő egyedül marad távol a hazától örökre. A zajos költemény zajos tetszést aratott. Szávay Gyula A regéd kis harang cimű dra- molettjét mutatta be ezután, amely Rákóczi hamvai­nak hazahozatala alkalmával a kassai színházban fog szinrekerülni. A költői nyelvezetű kis színjáték nagy tetszést keltett. Mély hatást tett a hallgatóságra Herczeg Fe­renc rövid záróbeszéde, amelyben a Rákóczi-szabad- Fágharc meddőségének okát a maga történeti rideg­ségében tárja fel. Rákóczi fenkölt eszmeinek diadal­ra jutása a nemzet árulásán, egyesek önzésén s az or­szággyűlés gyávaságán tört meg. Jól vésse ezt emlé­kezetébe a mai nemzedék és ne csak harangzúgással, szónoklatokkal fogadja a fejedelem hamvait, hanem szivének mélységes megbánásával, s a múltakon való okulás szilárd elhatározásával. Ezzel az ünnepélyes ülés véget ért. A Pelöfi-Társaság Rákóczi-ünnepe. i 1 1 terf. wjí. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom