Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz

Felöltöztetik báli ruhájába, de bámulója nincs többé. A bókolók csapatja helyett virrasztó asszony dörmög immár körülötte félálmosan. Kezéből kiesett a kaczér legyező, mely száz léha szív szerelmét szito- gatta s merev ujjai most akaratosan szorongatnak egy feszületkét. Lassú gyászlovak vonják ki a temetőbe a diadalkocsihoz szokottat. S a sírnál a pap, a sirásó s nehány rokon vesz búcsút, hantot, rögöt dobva arra, kit rózsával hintett a világ.

De az udvaronczok szép hada hol van ?

Nem jött el azokból senki; pedig Ezekért tánczolta halálra magát S most a királynőt még sem követik ?

Mikor elment a nép s elfoglalta helyét,

Bus dombja fölött a magányos enyészet,

Csak egy alak áll ott hosszan ... az az egy,

A kit egykor kaczagva lenézett.

A költeményt a hallgatók zajosan megtapsolták.

Ezután László Mihály r. tag olvasta fel Síkor Margitnak (vendég) »Távirat« czimü rajzát, a mivel az ülés véget ért.