Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz

A Petőfi-társaság Pozsonyban.

— május 28.

Az a fogadtatás, melyben a Petőfi társaságot Pozsony részesítette, a legnagyobb mértékben örvendetes jelenség. Pozsony, a régi koronázási város, a régi magyar országgyűlések színhelye, Magyarország határvárosa, tiltakozott ezúttal is azon felfogás ellen, mely őt Bécs külvárosának szereti tekinteni. Tiltakozott ; s e tiltakozásban benne van annak manifesz- tálása, hogy Pozsony, ha még eddig nem egészen magyar város, de rövid idő alatt egészen magyarrá akar lenni.

Lehetetlen nem nagyra becsülni minden mozzanatot, mely — mint ez is, — a magyar kultúra hódításait, a magyar szellem erősbödését tanúsítja. S különösen nagyra kell becsülnünk ezt, ha Pozsony városáról van szó, — melyben gazdag intelligenczia, magas színvonalon álló szellemi és társadalmi élet indul meg, hogy mint a tiszta magyar organizmusnak egyik hatalmas erre lüktessen tovább.

De arra, hogy ez a proczesszus minél gyorsabban s minél lelkesebben folyjon le, kétségtelenül van része, s van érdeme a Petőfi-társaság legutóbbi látogatásának is. Mert alkalmat és impulzust adott ez Pozsonynak, manifesztálni oly érzelmeket, melyek nemcsak haladást jeleznek a magyarosodás felé, de egyszersmind magukkal ragadhatnak olyanokat is, a kik talán még eddig haboztak vagy ingadoztak.

Helyes, ha a Petőfi-társaság ezután is folytatja vándorgyűléseit. Még sokkal fiatalabb, hogysem tekintélyének derogálhatna : s már is van annyi tekintélye, hogy a hová megy, mint a magyar irodalom egyik képviselőjét fogadják s tüntetik ki.