Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz
Jókai Mór toasztja a hadsereg tagjaira a Petőfi-táraaság debreczeni ünnepélyes lakomáján. Jókai a debreczeniekre emelt felköszöntésében azt mondá, hogy az ujabbkori költői tehetségek, a mint belekóstolnak a politikába, az rájuk nézve olyan, mint a rigónak a homoki szőlő, hogy elfelejt tőle énekelni. — Erre Bartók Lajos Jókait köszöntve fel, azzal végzé, vajha Jókai is lenne csupán költő s hagyná ott a politikát. — A mire azután Jókai ezt a pohárköszöntőt tartá: »Félre ne értsétek a szót, ifjú barátim! én csupán a pártpolitikát tartom annak a reagensnek, a mi a költészet s z u b 1 i- mátumát preczipitálja, hogy aztán igazán g á 1 i c z k ő lesz belőle. A költő az asszonancziát keresi, a vezérczikk- iró a disszonancziát s ez két ellenkező mesterség. De nem engedem elvitatni a költőnek a jogát ahhoz a nagy általános politikai érzéshez, a miben minden magasztos egyesül, a minek neve : hazaszeretet. Ez a láng virraszt Zrínyi a költő, Grvadányi, Csokonai, Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi Íróasztalán : ez égjen a mienken is. A haza sorsa felett aggódni, lelkesülni a költőnek is olyan joga van, mint minden hazafinak, kötelessége nagyobb, mint mindenkinek. Bármelyik politikai néven győz, Magyarországon mindig a hazaszeretet győz. Még az az ország is, mely ki van zárva a pártpolitika küzdelmeinek színteréről, teljes jogával bir a nagy politika, a honszeretet mivelésének. Ez a katona. Neki tiltva van azt kérdezni, helyes-e vagy nem az a politika, mely őt harczba küldi, megállítja, visszahívja ? az ő kötelessége előre menni, harczolni, helyét megállni, vérezni és győzni; s csak akkor, ha hivatását befejezte, van joga számon kérni, miért harczolt ? miért győzött ? miért vérzett? — Nem akarok pohárköszöntésbe j óslatot vegyitni, az, még ha vízzel iszszák is, zavart csinál, hát még ha borral iszszák ? — De jöhet idlő, a midőn ezeknek a honfiaknak, a kfc nem foglalkoznak pártpolitikával, előre kell indulniok, b.ogy a hazát, a szabadságot, a trónt, a népek közös jóllétét megvédelmezzék: — tegyék ezt akkor azzal a tudattal, hogy második sorban ott áll mögöttük és ’aöveti őket az egész nemzet, hogy mi mindannyian, a kik a földből kenyeret, a főből eszméket támasztunk, dolgozó és adótfizető honfiak, velük egy táborban vagyunk s csak egy politikát ismerünk, a mit ők is ismernek : a honszerelmet. Az isten tartsa meg derék hadseregünk tagjait, a közkatonáktól a hadvezetőkig és a legfelső hadúrig; tetézze zászlóinkat diadallal és dicsőséggel. Éljenek! A lakomán nagyszámú tiszt volt jelen, a főparancsnokkal együtt. A háromszázra számitó vendégsereg lelkesült riadallal sietett velük poharat koczin- tani. Csáky gr. alezredes pedig a szellem honvédtáborát, a magyar költőket köszöntő fel. A tisztikar minden ünnepélyén a Petőfi-társaságnak részt vett. T&m /Yfrz. /ő
